A szigeti települések története egészen a 13. századig nyúlik vissza. Szerzetesrendek és szőlő- és borkultúra virágzott ezen a tájon.
A múlt században korszakalkotó jelentőségű mozizás mára nemcsak nosztalgikus emlék, hanem korszerű, elő lehetőség a szórakozásra, művelődésre.
Török Katalin több évnyi kutatómunkája nyomán lehetőségünk van megismerni csodálatos és gazdag életműveket.
A gyönyörű táji környezetben fekvő forrás szerb nevén Sztaravoda, magyar nevén Öreg-víz, vagy Ó-víz egykor a szentendreiek legjelentősebb városon kívüli kirándulóhelye volt.
"Nagyapám gyakran mesélte, hogy milyen ’rendes’ volt hozzájuk a Duna, egyik évben sem dagadt magasabbra az első emeleti ablakpárkánynál."
Emberemlékezetnél is régebbi időkbe nyúlik vissza a szentendrei Preobrazsenszka templom augusztus 19-i búcsújának története.
Nyolcvan, száz évvel ezelőtt nem voltak még rendezvények és fesztiválok, az emberek mégis jól szórakoztatták magukat és egymást.
A Duna pusztító árvizeiről már a 13. századból is maradtak feljegyzések. A legrettegettebb a jeges ár volt, ami télvíz idején vagy kora tavasszal fejtette ki romboló hatását.
Dumtsa Jenőre és feleségére Blazsity Petronellára emlékezünk, akiknek a nevéhez sok jótékonysági adakozás, alapítványok létrehozása fűződik.
Szentendre múltja: Álmos kisvárosból pezsgő kulturális központ
Rakodczay Pál színész, színigazgató, szakíró, színháztörténész utolsó éveit Szentendrén töltötte. Török Katalin írása.
A Szamárhegy aljában álló Preobrazsenszka templom búcsúja különleges esemény. Erről írt Török Katalin helytörténész.