TÖRÖK KATALIN ROVATA

A szigeti települések története egészen a 13. századig nyúlik vissza. Szerzetesrendek és szőlő- és borkultúra virágzott ezen a tájon.

A múlt században korszakalkotó jelentőségű mozizás mára nemcsak nosztalgikus emlék, hanem korszerű, elő lehetőség a szórakozásra, művelődésre.

Török Katalin több évnyi kutatómunkája nyomán lehetőségünk van megismerni csodálatos és gazdag életműveket.

A gyönyörű táji környezetben fekvő forrás szerb nevén Sztaravoda, magyar nevén Öreg-víz, vagy Ó-víz egykor a szentendreiek legjelentősebb városon kívüli kirándulóhelye volt.

"Nagyapám gyakran mesélte, hogy milyen ’rendes’ volt hozzájuk a Duna, egyik évben sem dagadt magasabbra az első emeleti ablakpárkánynál."

Emberemlékezetnél is régebbi időkbe nyúlik vissza a szentendrei Preobrazsenszka templom augusztus 19-i búcsújának története.

Nyolcvan, száz évvel ezelőtt nem voltak még rendezvények és fesztiválok, az emberek mégis jól szórakoztatták magukat és egymást.

A Duna pusztító árvizeiről már a 13. századból is maradtak feljegyzések. A legrettegettebb a jeges ár volt, ami télvíz idején vagy kora tavasszal fejtette ki romboló hatását.

Dumtsa Jenőre és feleségére Blazsity Petronellára emlékezünk, akiknek a nevéhez sok jótékonysági adakozás, alapítványok létrehozása fűződik.

Szentendre múltja: Álmos kisvárosból pezsgő kulturális központ

Rakodczay Pál színész, színigazgató, szakíró, színháztörténész utolsó éveit Szentendrén töltötte. Török Katalin írása.

A Szamárhegy aljában álló Preobrazsenszka templom búcsúja különleges esemény. Erről írt Török Katalin helytörténész.