Egy életút, amelyben a kényszerből választott megélhetés szenvedéllyé, majd közösségteremtő hivatássá vált: Kovács Jánosné Marika a babakészítésnek nemcsak mestere, hanem meghatározó alakja lett.
Milyen kötődése van a Dunakanyarhoz, Szentendréhez? Közel 15 éven át laktam Szentendrén, a gyermekei…
Milyen kötődése van a Dunakanyarhoz, Szentendréhez? A Dunakanyar és a Szentendrei-sziget nemcsak az…
Marosi Gábor operatőr nevéhez népszerű és szakmailag is magasan jegyzett magyar és nemzetközi produkciók fűződnek. A hazai közönség a Hadik, és a hamarosan a mozikba kerülő Hogyan tudnék élni nélküled két stáblistájában fedezheti fel a nevét.
A magyarországi szerb közösség körében rangos elismerésnek számító, Szent Száva-díj elismerésben részesült Margaritovits Ivánné, Pandur Radojka.
Az ő szobrát láthatjuk, amikor megérkezünk a belvárosba, képeiből rendszeresen szerveznek tárlatokat. A 75. születésnapja alkalmából a múltjáról és a művészetéről beszélgettünk vele.
Vásárokon, fesztiválokon vagy egy városi stúdiógalériában, rejtőzködő emeleti műhelyben találkozhatunk azokkal az iparművészekkel, akik alkotásaikkal nemcsak szebbé, színesebbé teszik a világot.
A kórus immár generációkon keresztül osztja meg a zene örömét a közönséggel az éneklés élménye által.
Főleg a tudományok területén kiemelkedő a Nobel-díjas magyar tudósok száma, Kertész Imre és Krasznahorkai László az utóbbi évtizedekben alkotott irodalmi műveikkel érdemelték ki.
A Szentendréhez sok szállal kötődő festő, szobrász performerrel, Bukta Imrével készült interjúnkban felidézzük a hetvenes-nyolcvanas évek szentendrei művészközösségét, és Krasznahorkai László íróval való barátságát.
A Krasznahorkai László prózavilágát bemutató kiállítást 2026. január 4-ig meghosszabbították a MűvészetMalomban. A töretlen népszerűségnek örvendő tárlatról Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténésszel, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.
A művészethez és természethez való kapcsolódás lázas reményével teremtette írói világgal találkozhat, aki Krasznahorkai László könyveit olvassa.
