Várjuk a 2024-es árvízzel és a védekezéssel kapcsolatos személyes történeteket, visszaemlékezéseket, fényképeket az önkéntesektől, az árvízzel közvetve-közvetlenül érintettektől és mindenki mástól, akit foglalkoztatott a téma.
Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy napról-napra hogyan alakult az árvízi védekezés Szentendrén.
A legfontosabb tanulság, hogy a mobil árvízvédelmi fal szakszerű módon végzett felépítésének köszönhetően továbbra is biztosítja a belváros védelmét, az árvízi biztonság megfelelő a városban.
A védmű hivatalos átadása még meg sem történt, amikor 2013 júniusában hatalmas dunai árhullám – mint azóta tudjuk, az eddigi legnagyobb – vonult át Magyarországon.
Magyarország felszíni vizeinek kb. 95%-a határainkon túlról érkezik hozzánk. A természeti katasztrófák közül hazánkban az árvizek jelentik a legmagasabb kockázatot.
Fülöp Zsolt polgármester köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki részt vett az árvízi védekezésben.
A Duna pusztító árvizeiről már a 13. századból is maradtak feljegyzések. A legrettegettebb a jeges ár volt, ami télvíz idején vagy kora tavasszal fejtette ki romboló hatását.
