Szentendre patakjai– a város déli peremén a Dera-, majd észak felé haladva a Bükkös-, a Sztaravoda- és a Sztelin-patakok – közül a festőknek témaként elsősorban a Bükkös-patak szolgált.
Nem véletlen, hogy a Szentendre környékén fakadó Lajos-forrás körül is mindig pezseg az élet: palackok telnek vízzel, túrázók pihennek a réten és a padoknál, a természetben töltött idő pedig mindenkit új energiákkal tölt fel.
A gyönyörű táji környezetben fekvő forrás szerb nevén Sztaravoda, magyar nevén Öreg-víz, vagy Ó-víz egykor a szentendreiek legjelentősebb városon kívüli kirándulóhelye volt.
Tíz állomáson át mutatja be a patakot, Szentendre várostörténetét, múltját, élővilágát és épített értékeit. A tanösvényt 2006-ban, a Víz világnapján avatták fel.
A Bükkös patak, a kishíd környéke „őstémája” a helyi festőknek és a képeslapot kiadóknak.
Dukay Igor természetvédelmi mérnök és Malatinszky Ákos környezetgazdálkodási agrármérnök közös tanulmánya januárban jelent meg a Botanikai Közleményekben „A Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) tájtörténete az elmúlt 257 évben: a fás vegetáció változásai” címmel.
Az idén hetvenéves Munkácsy-díjas festőművésszel, Bereznai Péterrel műtermében beszélgettünk a Szentendrei Régi Művésztelepen.
Sok éve biztosítja múzeumpedagógiai foglalkozásait a Szentendrén működő iskolák számára ingyenesen a múzeum.
Dumtsa a világ számos polgármesterével felvette a kapcsolatot, és kért tőlük látképes lapot a városukról.
A Ziegler család története 1953-ra nyúlik vissza, akkor kezdtek el ostyával foglalkozni, aminek a sikere azóta is töretlen. Interjú Ziegler Ágnessel.
A festőművész egykori, Zenta utcai műtermében idéztük fel a régi emlékeket Kónya Mártával, Barcsay Jenő unokahúgával és férjével, Kónya Ferenccel.
A szénrajz hat évtizednyi lappangás után, 2024 szeptemberében került elő a mozaikrakó Csákvári hagyatékából.
