Korábbi cikkek

Kimeríthetetlen azoknak a szentendrei képzőművészeti alkotásoknak a száma, amelyeken a Duna megjelenik. Közülük mutatunk be most néhányat.

Az idén is, mint már sok-sok éve, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület összefogva a szentendreiekkel, karácsonyi csomagokat gyűjtött a csángó kisdiákoknak.

Pest Vármegye Közgyűlése felnőtt korosztályban AZ ÉV LEGJOBB PEST VÁRMEGYEI CSAPATA elismerésben részesítette a SZENTENDREI NŐI KÉZILABDA EGYLET strandkézilabda csapatát.

Boromisza Tibor festőművész a Függetlenség című lap 1936. január 19-i számában megjelent írásában örökíti meg a sok szentendrei rózsakertész egyikét, Sausek Sándor alakját.

Ancsika neve a Gondozási Központban fogalom, a szelíd és kedves asszony irodájába ki-be járnak az em…

A Duna pusztító árvizeiről már a 13. századból is maradtak feljegyzések. A legrettegettebb a jeges ár volt, ami télvíz idején vagy kora tavasszal fejtette ki romboló hatását.

Hetedjére ünnepeltek együtt a szentendrei néphagyományt éltető óvodák az adventi szombatokon és Vízkeresztkor.

Szentendre a 90-es években lett az árvízvédelem szempontjából önállóan védekező város, ami azt jelenti, hogy saját erőforrásaiból kell fenntartania az elsőrendű árvízvédelmi védvonalat, és árvíz esetén magát a védekezést is magának kell megszerveznie.

Benkovits Györgyöt szinte mindenki ismeri Szentendrén. A város története szorosan összefonódik a sajátjáéval, dalmát ősei valószínűleg már az 1700-as években is itt éltek Szentendrén.

Az Ifjúsági Részvételi Költségvetés lehetőséget ad arra, hogy a szentendrei diákok ötmillió forint sorsáról döntsenek  valamilyen közösségi beruházás megvalósításával.

Mikulás és Karácsony között rendezték meg a MIKULÁCSONY röplabda tornát a szentendrei középiskolák között, ahol négy középiskola hét csapata mérte össze tudását. 

Olykor csak néhány száz törékeny kérész, olykor viszont több méteres kérészfal nyűgözi le azokat a természetbarátokat, akik július-augusztus estéin, sötétedés után figyelő szemmel sétálnak a Duna partján.