Évente hét produkció
A filmesek népszerű célpontja a járásközpont. Ha az utóbbi szűk évtizedet nézzük 2018-tól napjainkig hetven produkció – éves átlagban kis híján nyolc – készült Szentendrén. A számok a legkülönbözőbb rendeltetésű mozgóképeket takarják: mozifilmek, tv filmek, reklámfilmek, klipek, előzetesek, vagy épp műsorok közötti vágóképek, turizmus népszerűsítésére készült felvételek.
A már említett tengerentúli krimihez hasonlóan a mediterrán, vízparti hangulat foghatta meg a Pepe című magyar tévéfilmsorozat alkotóit is, akik szintén ebbe a városba álmodták meg apa és fiú családi „gasztrovígjátékát”. A filmek főhősei közül Pepe és fia tartózkodtak a leghosszabb ideig a városban. A két évad munkálatai ugyanis két nyáron és több héten keresztül zajlottak – tudtuk meg az Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájától, ahogy azt is, hogy filmes szempontból a 2023-as év volt a legmozgalmasabb tizennégy forgatással.
A város filmes múltja persze ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Hogy csak egyetlen példát említsünk Bacsó Péter A tanú (1969) című kultuszfilmjének egyes jelenetei Szentendrén játszódnak (Tahitótfalu és Budapest mellett). Az utóbb készült ismertebb magyar filmek közül a teljesség igénye nélkül még meg lehet említeni a S.E.R.E.G. és A renitens című sorozatokat, a Bolond Istók című nagyjátékfilmet. De akkor sem tévednek a nézők, ha A sakál napja (The Day of the Jackal), a Szemfényvesztők vagy az Árnyék és csont (Shadow and Bone) egy-egy jelenetében ismerős utcákra, épületekre csodálkoznak rá.
A helyszínnek ára van
Szentendre építészeti adottságaiból következően a belvárosi helyszínek a legnépszerűbbek: Fő tér, Alkotmány utca, Hunyadi utca, Gőzhajó utca, Kör utca, Janicsár utca, Bogdányi út és természetesen a Duna-korzó. A filmiparban természetes, hogy a helyszín látványát igyekeznek a legtökéletesebben a történet világához alakítani, de ennek feltételei vannak. A John Wick sorozat ötödik, tavaly bemutatott, Balerina című részéhez például műhóval borították be a Fő teret. A díszletek felállításához vagy a falak átmeneti átfestéséhez azonban minden esetben szükség van a tulajdonos, a főépítész, sőt néha a műemlékvédelem jóváhagyására is. Fontos szabály, hogy a stáb a munka végeztével mindent az eredeti állapotában köteles átadni. A közterület használója nemcsak az átalakításokért felel, hanem anyagi felelősséggel tartozik a forgatás során okozott esetleges károkért, illetve az érintett területen élők, az ott működő intézmények, vállalkozások felé tájékoztatási kötelessége is van, a forgatással járó esetleges korlátozásokról és a mindennapi életvitelt zavaró körülményekről.
„A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény („Filmtörvény”) közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatáról szóló IV. fejezetének 2016. október 1. napjával hatályba lépő módosítását követően a filmforgatási célú közterület-használati eljárásokkal kapcsolatos feladatokat országos illetékességgel a Location Office Kft. (a továbbiakban: „Hatóság”) látja el” – olvasható a Nemzeti Filmintézet honlapján. Azaz a közterületek bérlése országos szinten központosítva történik, hasonlóan a bérleti díjak szabályozásához. A bérlés engedélyezéséről azonban a helyi önkormányzatok döntenek. Az engedélyek kiadásakor a szentendrei önkormányzat mérlegeli a terület aktuális leterheltségét, figyelembe veszi a lakossági visszajelzéseket, és ügyel arra, hogy a filmes munka ne ütközzön más városi rendezvénnyel. Emellett kulcsfontosságú szempont az is, hogy a forgatócsoport mennyi időt igényel az előkészületekre, hiszen a város nyugalmának megőrzése elsődleges szempont.
Szentendre 2025-ben 36 millió forint bevételhez jutott a filmforgatásokból. Ez az összeg a közterület-használatokból és a kapcsolódó egyéb bevételekből (pl. önkormányzati ingatlan bérleti díjai, behajtási díjak stb.) állt össze. A 2026. január elsejétől érvényes, a közterületek használatáról rendelkező önkormányzati rendelet egyszerűsítette a használati előírásokat, így remélhetőleg a filmes érdeklődés és az ebből származó bevétel is nőni fog.
K. B.
