A Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló program délelőtt a Városházán plenáris üléssel kezdődött. A részt vevő intézmények rövid prezentációkban ismertették működésüket, feladataikat, és azokat a kihívásokat, amelyekkel a mindennapi munkájuk során szembesülnek. A délután során workshopokra került sor, ahol kisebb csoportokban, közvetlen formában folytatódott a tapasztalatcsere.
Fülöp Zsolt polgármester köszöntőjét követően Magyar Judit alpolgármester átfogó áttekintést adott Szentendre földrajzi, kulturális és társadalmi sajátosságairól, nemzetiségi sokszínűségéről és művészeti hagyományairól. Ismertette a városvezetés és az önkormányzati működés felépítését, a bizottságok és kerekasztalok szerepét, valamint az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait. Szólt az intézményrendszerről, az önkormányzati cégekről és az önkormányzatokat érintő finanszírozási nehézségekről is, külön kiemelve az állami normatívák csökkenését. Előadásában hangsúlyt kaptak a közösségi bevonást erősítő kezdeményezések – a városrészi és ifjúsági költségvetés, a tervezett idősügyi költségvetés, az 1+1 fejlesztési program –, valamint a digitális és fenntartható szemléletű megoldások.
Dr. Ignácz Dávid jegyző a magyar helyi közigazgatás működéséről és a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal feladatairól beszélt. Előadásában kitért az önkormányzat és a hivatal jogi elkülönülésére, a jegyző és a polgármester szerepére, valamint azokra az átalakulásokra, amelyek során a közigazgatás a klasszikus hatósági feladatoktól egyre inkább a településmenedzsment irányába mozdult el. Szó esett a közös hivatalok rendszeréről, a köztisztviselői munka terheltségéről, és a digitalizált ügyintézés jelentőségéről is.
Kézdivásárhely részéről Dr. Szilveszter Szabolcs alpolgármester vázolta fel a város fejlődési irányait és komplex városfejlesztési szemléletét. Kiemelte, hogy a nehéz gazdasági környezet ellenére a város tudatos, hosszú távú stratégiát követ, amely egyszerre kezeli a gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális szempontokat. Előadásában szó esett a város történelmi örökségéről, ikonikus épületeiről, valamint a jelentősebb beruházásokról, az oktatási és egészségügyi fejlesztésekről, továbbá a zöld–kék infrastruktúra és a közlekedés modernizációjáról.
Nagy Gabriella, Kézdivásárhely főjegyzője a romániai közigazgatási rendszer sajátosságairól mesélt. Részletesen beszélt a jegyzői munka sokrétűségéről, a tanácsi döntések jogszerűségének biztosításáról, a végrehajtás felügyeletéről, valamint a kétnyelvű adminisztrációból és a többszörös közzétételi kötelezettségekből fakadó többletfeladatokról. Hangsúlyozta a lakossággal való közvetlen, bizalmi kapcsolattartás fontosságát.
Rettegi Csenge kézdivásárhelyi kabinetvezető a család- és gyermekközpontú városi programokra tért ki, kiemelten az „Iskolába gyalog” kezdeményezésre. A program célja a gyermekek biztonságos közlekedésének támogatása, a mindennapi mozgás ösztönzése és a reggeli forgalom csökkentése. Szólt a nagycsaládos és egyszülős kártyákról is, amelyek kézzelfogható segítséget nyújtanak az érintett családok számára.
A rendészeti területet Szentendre részéről Jámbor Ferenc és Fekete András képviselte. Előadásaikban a szentendrei rendészeti modell működéséről, a szolgáltató szemléletről, a térfigyelő kamerarendszer fejlesztéséről és a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokról beszéltek. Croitoru Constantin, a kézdivásárhelyi rendőrség képviseletében a helyi rendészeti munka kihívásairól, a parkolási és közlekedési problémákról, valamint a közbiztonság fenntartásáról osztotta meg tapasztalatait.
A kulturális intézmények bemutatkozása különösen gazdag és sokrétű képet adott a két város közösségi és művészeti életéről. Dr. Tóth Máté a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár szerepéről beszélve hangsúlyozta, hogy a könyvtár ma már jóval több, mint klasszikus értelemben vett kölcsönzőhely: közösségi tér, találkozási pont és kulturális katalizátor. Ismertette, hogy a megyei hatókörű intézmény Szentendre mellett közel száz települést szolgál ki, kiemelkedően magas, húsz százalék feletti beiratkozói aránnyal. Szó esett a kortárs irodalom támogatásáról, az író–olvasó találkozókról, klubokról, tematikus programokról, valamint arról a szemléletről, amely szerint az olvasás megszerettetése hosszú távon a közösség kohézióját is erősíti. Kitért a digitális szolgáltatások fejlődésére, a Pest Megyei Digitális Könyvtárra, valamint a fenntarthatóságot szem előtt tartó, úgynevezett „zöld könyvtári” kezdeményezésekre is, amelyek a kulturális intézmények társadalmi felelősségvállalását hangsúlyozzák.
Dr. Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár igazgatója a határon túli magyar könyvtári működés sajátosságairól mesélt. Előadásában felidézte az intézmény 19. századig visszanyúló történetét, a kommunista időszak nehézségeit, valamint a 2008 és 2018 közötti, elhúzódó felújítási folyamatot, amely végül egy korszerű, barátságos közösségi tér létrejöttét eredményezte. Részletesen szólt az állomány nyelvi összetételéről, a helyhiányból fakadó kihívásokról, valamint azokról a kreatív megoldásokról, amelyekkel a könyvtár igyekszik megszólítani a fiatalabb generációkat. Kiemelte a gyermek- és közösségi programokat – papírszínház, olvasásmaratonok, biblioterápiás foglalkozások –, amelyek az olvasás élményszerű megközelítését szolgálják, és fontos szerepet töltenek be a szövegértés fejlesztésében.
A Szentendrei Kulturális Központ munkatársai átfogó képet rajzoltak fel a város egész éves kulturális kínálatáról és intézményi struktúrájáról. Szó esett a Dunaparti Művelődési Házról, a Barlang klubról, a szabadtéri színpadokról, a Part Moziról és a könyvtári színházteremről, amelyek egész évben változatos programoknak adnak otthont. Ismertették a Szentendrei Teátrum és a Szentendre és Vidéke működését, a Tavaszi Fesztivál és a városi ünnepek szervezésének tapasztalatait, valamint azt a törekvést, hogy a helyi közösségek, amatőr csoportok és professzionális alkotók egyaránt teret kapjanak. Kiemelték a fiatalok és családok megszólítását, az alkotóműhelyek és oktatási programok szerepét, valamint a Part Mozi közösségformáló jelentőségét, amely túlmutat a klasszikus moziélményen.
Lung László Zsolt, a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ vezetője előadásában az intézmény több mint százhúsz éves múltját és az elmúlt évtizedekben végbement szemléletváltást vázolta fel. Beszélt az 1902–1904 között épült Vigadó történetéről, a kommunista időszak átalakításairól, majd a 2000-es évektől induló megújulási folyamatról, amelynek célja az eredeti funkciók és szellemiség visszaállítása volt. Kiemelte, hogy 2013-tól tudatos szervezeti és szakmai megújulás indult, amelynek eredményeként a művelődési ház befogadó térből aktív, alkotó kulturális központtá vált. Bemutatta a 2023-ban létrejött Vigadó Művelődési Központot és az Udvart és Színházat, amely repertoárszínházként működik, saját produkciókkal, vendégelőadásokkal és tájolással. Hangsúlyozta a minőségi kultúra iránti felelősséget, a közösségépítés fontosságát és a fenntartható működés kihívásait egy kisvárosi, mégis regionális szerepet betöltő intézmény esetében.
A turisztikai blokkban Takács Erzsébet, a szentendrei TDM képviseletében a város turisztikai ökoszisztémájáról beszélt, hangsúlyozva a helyi vállalkozások és kulturális szereplők összekapcsolását. Dósa Csaba, a kézdivásárhelyi Tourinform iroda vezetője az iroda működéséről, digitális fejlesztéseiről és a fenntartható turizmus érdekében végzett munkáról adott áttekintést.
A délutáni workshopokon az intézmények megosztották egymással tapasztalataikat. A hivatali workshop a digitális ügyintézés és a mesterséges intelligencia közigazgatási alkalmazására fókuszált. A kulturális területen konkrét együttműködési irányok körvonalazódtak, köztük a kézdivásárhelyi színházi társulat szentendrei vendégjátékának lehetősége. A SZERI-nél a digitális megoldások, az MI-használat és a kamerarendszer gyakorlati bemutatása zajlott.
A találkozó megerősítette, hogy a testvérvárosi kapcsolatok akkor válhatnak igazán élővé, ha intézményi szinten is tartalommal telnek meg, és hosszú távon is működő együttműködések alapjait teremtik meg.
H. N.
