A P’Art Mozi ötlete és a megvalósítás irányítása Szondy Andrea és Schramkó Péter nevéhez köthető. Az alapítói szándék, a „több, mint mozi” elképzelés abban gyökerezett, hogy olyan teret alakítsanak ki, ahol a szokásos filmvetítéseken kívül egyéb művészeti és kulturális események is megvalósulhatnak. A mozi megalakulásához az állami forrást a Zoom Mozgógép Alapítvány érte el, az önrészt a város pótolta ki, sok civil állt az ügy mellé, akik moziszék vásárlással, adományokkal és önkéntes munkával segítették az indulást. Kialakítottak egy hetvenöt fős mozitermet, egy harmincegy fős kistermet, hangulatos kis kávézóban várakozhatunk a filmvetetésekre és egy tizenöt-húsz fős klubszobában tartják a művészeti foglalkozásokat. Az alapítvány 2008 végéig tudta vállalni a működtetést, majd financiális okok miatt az önkormányzat kezelésébe adta, és így vált a mozi a Szentendrei Kulturális Központ részévé. Ettől kezdve 13 éven át Klötz Ildikó sikeresen vezette a P’Art mozit. Erről ebben a cikkben olvashat bővebben.
Az elmúlt években számos fejlesztés történt és városunk ikonikus filmszínháza azóta is ugyanabban a művészi szellemiségben működik, ahogyan az alapítói elkezdték. Gerai Dóra, aki 2016 óta ott dolgozott üzemvezetőként, 2021-ben vette át a P’Art Mozi vezetését.

SzeVi: Hogyan épül fel jelenleg a mozi működése?
Gerai Dóra: Mozink minden nap nyitva van, két napot kivéve, december 24. és január 1. Legtöbben a pihenőnapokon, hétvégeken és iskolai szünetekben látogatnak el hozzánk, ezért a munkabeosztásunk teljesen ellentétes a hagyományos nappali munkavégzéssel. A mozi programszervezője, Kalmanovits Balázs jó ízléssel figyeli a filmmegjelenéseket, havonta összeállítja a vetítendő filmek listáját, valamint ő vezeti a nagysikerű közönségtalálkozóinkat is. Délelőttönként az adminisztrációs feladatokat, a műsorfüzet összeállítását, a honlap kezelését és a matinévetítéseket két kolleganő intézi, délutánonként pedig öt munkatárs látja el a vetítési feladatokat.
SzeVi: Nem lehet könnyű az év 363 napjában másokkal ellentétesen dolgozni.
Gerai Dóra: Úgy érzem, hogy sikerült egy olyan csapatot összehozni, akik szeretnek itt dolgozni, és jól érzik magukat, de azért nagy a fluktuáció. Ennek az az oka, hogy esténként és hétvégén is kell dolgozni, így hiába szereti valaki a munkáját, azért pár év alatt ebben el lehet fáradni.
SzeVi: Délelőtt is vannak vetítések?
Gerai Dóra: Az évek során egyfajta kulturális küldetésnek éreztem, hogy tartsunk vetítéseket gyerekeknek és az idősebb korosztálynak is. A délelőttönként működő Kölyökmozi ötlete a nézőtér délelőtti kihasználatlanságából született. Évekig dolgoztam azon, hogy a környékbeli iskolákat személyesen felkeressük a matinévetítések gondolatával. Ez mostanra annyira népszerű lett, hogy a Dunakanyar huszonkét településéről jönnek hozzánk az iskolások filmet nézni. A másik program a szenior vetítés havi egy alkalommal. Az idősebb korosztály leginkább a kedves és vicces történeteket szereti nézni szinkronizálva. A délelőttök megtöltésével egyébként van még néhány ötletem, amik jelenleg kidolgozás alatt vannak.
SzeVi: Láthatóan nagyon népszerűek a közönségtalálkozók, a színészek és alkotók egymásnak adják a mozi kilincsét.

Gerai Dóra: A tavalyi évben huszonhét közönségtalálkozót szerveztünk, az idén már volt hét, ezek szinte mindig teltházzal mennek. A nézők szeretnek filmkészítőkkel, alkotókkal, színészekkel találkozni, így a filmek után nagyon hangulatos beszélgetések alakulnak ki. Nekem meglepő volt az elején, hogy a nézők milyen nyíltan beszélnek egy vadidegen környezetben az érzéseikről, a gondolataikról, amik a film kapcsán megfogalmazódnak bennük, és megosztják egy olyan közönséggel, akiket lehet, hogy soha életükben nem láttak. A szentendrei közönség nagyon nyitott ilyen téren, és úgy látom, hogy a filmkészítők is szívesen jönnek a P’Art Moziba.
SzeVi: Ha már Szentendre, nem hiányozhat a művészi látásmód a moziból sem. Gondolok itt a filmfestésekre.
Gerai Dóra: Négy tematikus filmklubunk van és az ötödik a filmfestés, ami egy kreatív filmfeldolgozás. A nézők nem filmesztétával vagy filmes szakemberrel dolgozzák fel a látottakat, hanem egy művészeti foglalkozás keretében. Művészetterapeuta vezeti ezeket a foglakozásokat, ahol a nézők festenek, rajzolnak, alkotnak és ennek segítségével dolgozzák fel a filmet. Ez is nagyon népszerű, mert ugyan komfortzónán kívül kerülnek a résztvevők, mégis a végére egy csapattá formálódnak, az alkotás örömét megélve újra élik a filmben látottakat.

SzeVi: Bevallom, lenyűgöz a filmkínálat, az ember azt gondolná, hogy art moziként csak művészfilmeket vetítenek, pedig sok a premier vagy a premier előtti vetítés is.
Gerai Dóra: Művész mozi vagyunk, ami sok előnnyel jár, például az art mozikra kiírt pályázatokon indulhatunk, és ebből tudjuk a mozi infrastruktúráját fejleszteni. De ez a besorolás sok megkötéssel is jár. A művész mozi kritériumok közé tartozik például, hogy ötven százalék felett kell lennie a levetített művészfilmek számának. A maradék résszel tudunk gazdálkodni, amit megtölthetünk közönségfilmekkel is. Itt is van lehetőség premierekre és premier előtti vetítésekre. Fontos szempont számunkra, hogy a nézőknek ne kelljen bemenni Budapestre, tehát igyekszünk biztosítani ugyanazt a filmkínálatot, így egy jó moziélményért elég Szentendréig eljönni.
SzeVi: Pontosan mi az, hogy művészfilm?
Gerai Dóra: Nem feltétlenül az, amit elsőre annak gondolunk, ennek szakmai kritériumai is vannak. Akkor is művészfilm kategóriába tartozik egy film, ha például bizonyos filmfesztiválokon indult, vagy ha egy magyar film állami támogatással készült és regisztrálva lett és természetesen, ha art besorolást kapott. De jellemző rájuk a stílusbeli egyediség, vagy éppen az egyedi szerzői látásmód. Ezek a filmek mély egyéni és társadalmi problémákat tárnak fel, a nagy sorskérdéseket a filmművészet eszközeivel mutatják be.
SzeVi: Milyen fejlesztésekre vagy a legbüszkébb?
Gerai Dóra: Az elmúlt években a legnagyobb fejlesztés az új lézervetítőgép beszerzése volt, mivel a régi már nem működött megbízhatóan, a mozi így tovább tudott működni, szerencsére emiatt nem kellett bezárnunk. Megszépült a nagyterem, a nézőtéri székek kárpitja ki lett cserélve, a kisterembe pedig a régi karosszékek helyett új, kényelmes moziszékek kerültek. A két terem közé hangszigetelt ajtót szereltettünk be, ezáltal el tudtak indulni a kistermi vetítések is. Nem olyan rég ki lett festve a mozi összes helysége és szinte mindenhova korszerű légkondicionáló került. A klubszobai bútorok kárpitjai és a folyosói székek is fel lettek újítva. Rengeteg informatikai fejlesztés történt, illetve történik folyamatosan, ami ahhoz kell, hogy korszerűek tudjunk maradni. Megújult a jegyértékesítő rendszerünk és a honlapunk is. A műsorfüzet külső borítója az elmúlt években kissé letisztultabb lett. De büszke vagyok arra is, hogy vásároltunk egy nagyon jó kávégépet a mozi büféjébe, így a nézők már többfajta finom kávé közül választhatnak.
Gergály Judith
Fotók: Isza Ferenc, P’art Mozi archívuma
A P’Art Mozi számokban
2025-ben 2008 előadást tartottak, melyeken 34990 néző fordult meg. Ebből a műsorrenden kívüli programok is nagyon népszerűek voltak. Négy filmklub és egy művészeti foglalkozás működött a tavalyi évben, valamint 27 közönségtalálkozót szerveztek, ahol többek között vendég volt Borbély Alexandra, Olasz Renátó, Hajdu Szabolcs, Balsai Móni, Herendi Gábor, és többek között a Véletlenül írtam egy könyvet, az Ember maradj, Egykutya, Random (kétszer is), Csongor és Tünde, Reménytelenül című filmek alkotói. Több dokumentumfilm után is szerveztek beszélgetéseket a filmkészítők jelenlétében. A teljesség igénye nélkül: járt a moziban a Dunavirágzás, Egodetox, Nincs visszaút, Hegyizene 2., Romokból rendezője. A Legbelső szív című alkotás, egy fontos témát, az autizmust dolgozza fel, ezt a filmet is elkísérték az alkotók. 2025 áprilisától megduplázták a vetítéseket a Várkonyi Zoltán (kisebb) teremben, ahol így naponta két előadás volt látható. Több bábszínházi előadásnak is helyet adott a mozi, melyek mindegyike teljes teltházzal ment. Az elmúlt évben főleg művészfilmek voltak a repertoárban, de előfordultak nagyobb amerikai produkciók, közönségfilmek is.