Kibillent finanszírozási egyensúly
Az idén már 825,5 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie Szentendrének, ami 166,9 millió forinttal több az előző évinél. Csak a különbözetből ezer méter járdát lehetett volna felújítani, mondja Magyar Judit alpolgármester, aki a tavalyihoz hasonló módon segít értelmezni a költségvetést. A Versenyképes Járások Programba idén is be kell fizetni az iparűzési adó többletét, ami tervezés alapján 570 millió forintot jelent. A két összeg együtt 1,4 milliárd forintra rúg, ami Szentendre éves költségvetésének közel egy tizedét teszi ki. Ebből az összegből, ha helyben maradna, hozzávetőleg 4 km út, 1800 m járda (300 M Ft), a Bükkös-patak Duna-korzó hídja (120 M Ft), az elengedhetetlenül szükséges játszótéri eszközcserék (120 M Ft) és tizenkét buszváró (36 M Ft) felújítása valósulhatna meg. Az egyre növekvő elvonásokkal szemben a kötelezően ellátandó feladatoknak már 63%-át finanszírozza az önkormányzat. Az állami támogatás emelkedése a tavalyi évhez képest gyakorlatilag a megemelt bérek kifizetését fedezi. A kulturális feladatokat ellátó intézmények – a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár – szakmai munkájának támogatása hosszú évek óta egy fillérrel sem emelkedett.
„Még sosem volt ilyen nehéz dolgunk a költségvetés összeállításával. Az önkormányzati intézmények és cégek egyébként jogos igényeit szinte minden esetben korlátoznunk kellett. Azt hiszem elmentünk a falig, tulajdonképpen csak üzemeltetésre tudunk költeni. Ez abból is látszik, hogy a költségvetés mindössze 15%-át fordítjuk nem kötelező feladatokra, amibe egyébként a közösségi részvételi folyamatok támogatása és az uszoda üzemeltetése is beletartozik. Az önkormányzati finanszírozás rendszerét halogatás nélkül újra kell gondolni, mert a mostani gyakorlat nem fenntartható” – teszi hozzá az alpolgármester.
Megőrzött stabilitás, visszafogott fejlesztések
Az előbb felvázolt nehézségek ellenére – amelyek egyébként országos szinten nehezítik meg az önkormányzatok helyzetét – Szentendre 2026-ban is megőrzi működőképességét, pénzügyi stabilitását. „Városunk azon kevés magyarországi települések közé tartozik, amelyek hitelfelvétel nélkül tudnak gazdálkodni” – hívja fel rá a figyelmet Magyar Judit.
Mindez részben köszönhető a 2024. végén jó irányban módosított adórendeletnek is, amely nemcsak egyszerűbbé, igazságosabbá és kiegyenlítettebbé tette a város adórendszerét, hanem a bevételeket is növelte (lásd részletesebben a dr. Ignácz Dávid jegyzővel készített 2025. év végi interjúnkban – a szerk.)
2026-ban hozzávetőleg 1,8 Mrd forintból fognak beruházások és felújítások megvalósulni, amiből nagyjából 1 Mrd forintot a korábban elnyert pályázati források biztosítanak.
A működési stabilitás megőrzése mellett 2026-ban kiemelt figyelmet kap a városüzemeltetés minőségének javítása és az úthálózat fejlesztése: egyebek mellett 200 millió forinttal elindul a járda- és útfelújítási program. Folytatódnak a közösség bevonására irányuló programok: a városrészi költségvetésre idén már 180 millió forintot fordít az önkormányzat és elindul a „szenior” költségvetés is 5 millió forinttal. Megmarad az 1+1 fejlesztési keret és megkezdődik a játszóterek nagyobb léptékű megújítása. Fejlesztések lesznek az óvodákban és a gyermekétkeztetésben, bővülnek a szociális források. Megkülönböztetett figyelmet fordít az önkormányzat a Ferenczy Múzeumi Centrum tulajdonában lévő épületek állagromlásának megállítására, a feladat nagysága azonban külső források bevonását igényli.
K. B.
