Dukay Igor természetvédelmi mérnök és Malatinszky Ákos környezetgazdálkodási agrármérnök közös tanulmánya januárban jelent meg a Botanikai Közleményekben „A Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) tájtörténete az elmúlt 257 évben: a fás vegetáció változásai” címmel.
2024 őszétől megkezdte működését Szentendrén a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda egy környezetvédelmi referenssel, egy projektmenedzserrel és az irodavezetővel.
Poór Tamás ezzel az ősi technikával igyekszik egyesíteni az élő fa erejét, a fém keménységét és az idő múlásának nyomait.
Kánya Tamás keze nyomán immár több éve sárszobrok, kavicsokból, terményekből készült mandalák, uszadékfaszörnyek népesítik be Dunapartot.
Szeretettel várunk jelentkezőket az éppen húsz éve alakult Bükkös Egyesületbe!
"Nagyapám gyakran mesélte, hogy milyen ’rendes’ volt hozzájuk a Duna, egyik évben sem dagadt magasabbra az első emeleti ablakpárkánynál."
Interjú Dénes Eszter és Dénes György szentendrei építész házaspárral.
Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy napról-napra hogyan alakult az árvízi védekezés Szentendrén.
A legfontosabb tanulság, hogy a mobil árvízvédelmi fal szakszerű módon végzett felépítésének köszönhetően továbbra is biztosítja a belváros védelmét, az árvízi biztonság megfelelő a városban.
A védmű hivatalos átadása még meg sem történt, amikor 2013 júniusában hatalmas dunai árhullám – mint azóta tudjuk, az eddigi legnagyobb – vonult át Magyarországon.
Az idős emberek még kiszolgáltatottabbak, itt nemcsak a homokzsákok pakolására volt szükség, hanem egy állandó jelenlétre, felügyeltre is.
Magyarország felszíni vizeinek kb. 95%-a határainkon túlról érkezik hozzánk. A természeti katasztrófák közül hazánkban az árvizek jelentik a legmagasabb kockázatot.
