Időpontfoglalás nélkül is fogadja a szentendrei hulladékudvar a használt vagy feleslegessé vált elektronikai cikkeket, ruhákat, zöldhulladékot, építési-bontási hulladékot. Október elsején megváltoztak a személyre szabott kvóták, hogy miből és mennyi hulladékot adhatunk le.
Rajtunk múlik, hogy milyen ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után. Aprónak tűnő dolgokkal is befolyásolhatjuk, hogy milyen bolygó várja a következő generációkat.
A kérészeknek fontos szerepe van: táplálékul szolgálnak a halak, madarak, kétéltűek és más élőlények számára és a víz átszellőztetésében is közreműködnek.
Homokzsákokkal lassítják a patak folyását, így őrzik meg az élőhelyeket az itt élő növények és állatok számára.
Az új szabályozás korszerű építészeti lehetőségeket biztosít az iparnegyedek fejlesztésére és a műemlékek megóvásara és hasznosítására.
Szentendre határában, a Kőhegy és a Püspökmajor lakótelep között egy kis völgyben forrás, kirándulóhely és tanösvény rejtőzik.
Június 14-én, szombaton a Japánkertben rendezték meg a „Természetes rezdülések” című művészeti és hangterápiás eseményt, ahol a művészet, a természet és a meditáció találkozott különleges harmóniában.
Négy szentendrei csapat is képviseltette magát a Balatont megkerülő futóversenyen. Láthatóan mindannyian elégedetten és boldogan mosolyognak, hiszen teljesítették ezt a nagy kihívást.
A Bükkös-patak revitalizációjáról tartottak munkaközi egyeztetést a Föld napján a szentendrei városházán.
Alapellátás, szakellátás, egészségvédelem: az egészségügyi rendszer fontos elemei. Mi a helyzet Szentendrén és a járásban?
Szentendre patakjai– a város déli peremén a Dera-, majd észak felé haladva a Bükkös-, a Sztaravoda- és a Sztelin-patakok – közül a festőknek témaként elsősorban a Bükkös-patak szolgált.
Nem véletlen, hogy a Szentendre környékén fakadó Lajos-forrás körül is mindig pezseg az élet: palackok telnek vízzel, túrázók pihennek a réten és a padoknál, a természetben töltött idő pedig mindenkit új energiákkal tölt fel.
