FENNTARTHATÓ ÉLET

Az új szabályozás korszerű építészeti lehetőségeket biztosít az iparnegyedek fejlesztésére és a műemlékek megóvásara és hasznosítására.

Szentendre határában, a Kőhegy és a Püspökmajor lakótelep között egy kis völgyben forrás, kirándulóhely és tanösvény rejtőzik.

Június 14-én, szombaton a Japánkertben rendezték meg a „Természetes rezdülések” című művészeti és hangterápiás eseményt, ahol a művészet, a természet és a meditáció találkozott különleges harmóniában.

Négy szentendrei csapat is képviseltette magát a Balatont megkerülő futóversenyen. Láthatóan mindannyian elégedetten és boldogan mosolyognak, hiszen teljesítették ezt a nagy kihívást.

A Bükkös-patak revitalizációjáról tartottak munkaközi egyeztetést a Föld napján a szentendrei városházán.

Alapellátás, szakellátás, egészségvédelem: az egészségügyi rendszer fontos elemei. Mi a helyzet Szentendrén és a járásban?

Szentendre patakjai– a város déli peremén a Dera-, majd észak felé haladva a Bükkös-, a Sztaravoda- és a Sztelin-patakok – közül a festőknek témaként elsősorban a Bükkös-patak szolgált.

Nem véletlen, hogy a Szentendre környékén fakadó Lajos-forrás körül is mindig pezseg az élet: palackok telnek vízzel, túrázók pihennek a réten és a padoknál, a természetben töltött idő pedig mindenkit új energiákkal tölt fel.

A gyönyörű táji környezetben fekvő forrás szerb nevén Sztaravoda, magyar nevén Öreg-víz, vagy Ó-víz egykor a szentendreiek legjelentősebb városon kívüli kirándulóhelye volt.

Az időként előforduló nyomáscsökkenések, vagy vízhiány, illetve szennyvízcsatorna hálózatra még nem rákötött háztartások azt mutatják vannak a rendszerben hiányosságok, ám ez nem szentendrei sajátosság.

Tíz állomáson át mutatja be a patakot, Szentendre várostörténetét, múltját, élővilágát és épített értékeit. A tanösvényt 2006-ban, a Víz világnapján avatták fel. 

Zakar Ágnes önkormányzati képviselővel beszélgettünk a Bükkös parti takarítások hagyományáról, alakuló környezettudatosságról, civil összefogásról.