Az útvonal kiválasztásánál szempontként szerepelt, hogy alkalmunk volt megtekinteni belülről is a katolikus és a szerb Kálváriát. Többen nem jártak még a Japánkertben sem, ezért a túránk során ezt is megtekintettük. Szempont volt még továbbá, hogy a hetven és a nyolcvan év felettiek számára is elvégezhető legyen alábbi útvonalunk: katolikus Kálvária, szerb Kálvária, visszafelé a Bükkös-patak partja. A gyaloglás során érintettük a Bükkös-patak tanösvény második, majd első állomását. Ezt követően a Duna-partján haladtunk tovább északi irányba végcélunk, a Japánkert felé. Visszafelé is megtettük ezt a távot, így összesen több, mint négy kilométert gyalogoltunk.
A túrára saját tagjainkon kívül helyi közösségeket, valamint a környékbeli nyugdíjas klubok tagjait is elhívtuk, és külsősök is csatlakozhattak hozzánk. Célunk volt a helyi és a környékbeli klubokkal (Leányfalu, Dunabogdány, Visegrád, Kisoroszi) a kapcsolatteremtés és a közösségépítés.
Először a katolikus Kálváriához mentünk. Segítségünkre volt dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: A Szentendrei Katolikus Egyház és Plébánia története 1002-1992. című könyve. Megtekintettük a Katona család, valamint Kiss György egykori szentendrei plébános sírhelyét, részletes ismertetőt tartottam Kucsera Ferenc káplán és a szentendrei születésű, világhírű tenor énekes, Stéger Xavér Ferenc életéről, akik mindannyian ott nyugszanak a kápolna falánál és a stációk közötti kriptákban, sírokban. Megtekintettük a kicsi kápolnát is, melytől jobbra és balra lépcső vezet fel a tetőre, ahol három kőkereszt áll. A végén saját szeretteink lelki üdvéért és az ott nyugvók lelki békéjéért, valamint Kucsera Ferenc mielőbbi boldoggá avatásáért elmondtunk egy Miatyánkot.
A szerb Kálváriát sajnos csak kívülről tudtuk megtekinteni, majd elindultunk visszafelé, érintve a Trianon-emlékművet és a szintén utunkba eső II. világháború helyi áldozatainak emlékére állított alkotást. A Bükkös-patak tanösvény második állomása a piacnál és a Bükkös-patakot átszelő Apor-híd is utunk része volt, a híd kovácsoltvas korlátján elhelyezett, Páljános Ervin szobrászművész által készített emléktáblával. A tanösvény első állomásához érve felhívtam a gyaloglók figyelmét arra, hogy a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. a Bükkös-tanösvény mind a tíz állomásán kicserélte az oszlopokat és a leírást tartalmazó szöveget, miután a tavalyi Bükkös-patak tanösvény túra után írásban kértük a hiányzó állomások pótlását, a szükséges javítások elvégzését és az olvashatatlan szövegek cseréjét, ami még tavasszal meg is történt. Köszönetemet fejeztem ki érte a Kék Duna Nyugdíjas Klub közössége nevében.
Ezt követően a Duna-parton haladtunk tovább Leányfalu irányába. Elsőként a Köszöntő szoborról esett szó, ami Farkas Ádám Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, majd a Dunna-parton dr. Kucsera Ferenc emlékére állított keresztnél tisztelegtünk a mártírhalált szenvedett szentendrei római katolikus káplán emléke előtt.
A Duna-korzón tovább haladva érkeztünk el a Japánkerthez, aminek megálmodója, Dani Zoltán 2023-ban Pro Urbe emlékérmet kapott Szentendre városától. Hazánkban négy japánkert található, a szentendrei 2016-ban nyílt meg a látogatók előtt. Túrázóink megtudhatták többek között azt is, hogy mi a mondanivalója egy japánkertnek, ami a nyugalom, a harmónia és a természet szépségének a megtestesítője, s hogyan lehet kialakítani akár a saját kertünkben is. Az augusztus végén felavatott teaházból Dani Zoltán és munkatársai jöttek felénk, meg is kértük őket egy közös fotó készítésére.
A túránk itt ért véget, célunkat elértük, gyalogoltunk, beszélgettünk, negyvenöten együtt voltunk, nevezetességekről hallottunk, látványosságokkal ismerkedtünk, az időnk csodás volt, társaim számos fotót és videót készítettek.
Köszönöm mindenkinek a részvételt!
A beszámolót készítette az ebben az évben ötvenöt éves Kék Duna Nyugdíjas Klub Szentendre klubvezetője: Gombosiné Császár Ágnes
