Milyen hatással van az országos építészeti szabályozás változása a szentendrei építészetre?
Nyilván a szabályozás tartalmaz konkrét előírásokat a lakóépületek belmagasságától kezdve a beépíthetőségig. De valójában szerintem egy építési szabályzatnál a legfontosabb kérdés az, hogy milyen jövőképet vázol fel az egyes területegységeknek. A rossz szabályozás lejegelheti a fejlődést és a fejlesztéseket egy adott területen. Nagy baj származhat abból, ha hátráltatja a funkcionális zónák fejlesztését.
Meg tudná világítani konkrét helyi példával?
Szentendrén kiugróan magas az egyetemet végzett, magasan kvalifikált lakók arányszáma. Ebből kiindulva én szívesen látnék a Graphisoft Parkhoz hasonló, magas hozzáadott értékű munkahelyeket kínáló fejlesztést a környéken. Ehhez olyan ösztönző szabályozásra van szükség mind a paraméterek, mind pedig az adott terület funkcionális besorolása kapcsán, ami vonzóvá teszi a helyszínt a hasonló fejlesztésekben gondolkodó befektetőknek. Ennek létrejöttében a város kezdeményező szerepet kell vállaljon. Egy ilyen beruházás helyben tudná tartani a Szentendrén lakó cégvezetők, vállalkozók cégeit, munkahelyeket teremthetne, és akár a 11-es forgalmát is csillapíthatná. Hasonló fejlesztésben gondolkoznak most a Pannónia-tó mögötti ipari területen, hogy méltó, normális környezetet tudjanak biztosítani a helyi, térségi vállalkozásoknak. Természetesen ez rengeteg jogos, elsősorban a forgalomnövekedéssel kapcsolatos kérdést vet fel a környéken lakókban. Szerintem ebben a konkrét esetben nem lehet arra várni, hogy elkészüljön a nyugati tehermentesítő út. Ide kell vonzani a befektetőt, hogy fejlessze a gazdasági övezetet, aztán ki kell kényszeríteni, hogy legyen pénz a szükséges közlekedési infrastruktúrára, és például ne a lakóövezeten keresztül lehessen megközelíteni a területet.
Az új szabályozás teret ad hasonló fejlesztéseknek?
Igen, a magyar építészetről szóló törvény kifejezetten ösztönzi, illetve megköveteli a barnamezős beruházásokat. Kimondja, hogy zöldmezős fejlesztést nem lehet csinálni akkor, ha öt kilométeres környezetében van hasonló nagyságrendű barna mező. Erre a másik kapcsolódó helyi példa a Postás strand és a Dera-patak között húzódó, finoman szólva alul hasznosított, elhanyagolt, részben ipari terület, aminek az átpozicionálását megfelelő szabályozással, önkormányzati kezdeményezéssel segíteni lehetne, például úgy, hogy ne érje meg a tulajdonosnak fenntartani a mai status quo-t.
Eddig ipari parkokról, barna mezőkről esett szó, de Szentendre a történelmi belvárosáról híres. Ezt a részt hogyan érintik a változások?
A belvárosban figyelni kell rá, hogy milyen funkciók telepednek ott meg. Mi az, ami Szentendrének, a helyieknek jó, és elősegíti, hogy a belváros ékszerdobozként megmaradhasson. Itt szerintem a részletekben rejlik az ördög. Hogy milyen építészeti részletek radírozódnak le egy homlokzatról, vagy egy épületről, illetve miket tudunk megmenteni. Nagyon fontos az illeszkedés, ami leginkább az arányokban és az anyaghasználatban testesül meg. Nyilván nem minden felújításnál, vagy új beépítésnél kell úgy tennünk, mintha egy kétszáz évvel ezelőtti házat építenénk, de ha a szomszédban egy barokk, vagy egy klasszicista homlokzat áll, arra igen is oda kell figyelni. Itt is vízióval kell rendelkezni, és olyan szabályozást kialakítani, ami a város érdekeivel összhangban ösztönzi a befektetőket, vállalkozókat. Arra például biztosan nincs szükségünk, hogy nyíljon egy századik olyan butik, amelyik kiaggatja az árut és nem látszik a ház, nem látszik az épület, nem látszik az utcakép.
K. B.
Fotó: Isza Ferenc
