Sárdi Dániel fenntarthatósági szakértő szerint az első lépés, hogy nézőpontot kell váltani. Sokan azt gondolják, ha ők egyedül odafigyelnek a környezetükre és nem szemetelnek, az úgyis kevés az egész világhoz képest, pedig ez nem igaz!
– Ha minden ember csak egyetlen cigarettacsikket eldob a világon egy nap, azzal egy lakótelepi háztömbnyi szemét gyűlik össze. Gondoljunk bele, ha csak a fele úgy dönt, hogy nem szemetel, már milyen sokat tettek a környezetünkért!” – vallja a szakértő, aki maga is a fenntarthatósági elvek szerint éli a mindennapjait.
Az étkezési szokásokat fokozatosan át lehet alakítani, például, ha kevesebb kiszállítást kérünk, kevesebb üzemanyag pöfög a lebegőbe, és ugyanígy, ha nem házhoz rendelünk, hanem egy csomagpontra, és gyalog vagy biciklivel elmegyünk érte.
– Aki megteheti, vásároljon helyi termelőktől, ezzel nemcsak támogatjuk őket, de közösségépítő ereje is van. Ráadásul a szezonális zöldségekben és gyümölcsökben fontos tápanyagok vannak. Ha kevesebb állati eredetű ételt eszünk, azzal is óvjuk a környezetünket, hiszen az állattartás 20-40 százalékkal több vizet és erőforrást igényel.” – hangsúlyozza Sári Dániel.
Sok étterem részt vesz maradékmentő programokban, de mi is csökkenthetjük a kidobott étel mennyiségét, a maradékokból olcsó és finom új ételeket lehet varázsolni.
– A ruházkodásnál is érdemes átgondolni, hogy hol, mit és mennyiért vásárolunk. Szükség van-e rá? Talán kevesebben tudják, hogy az úgynevezett „fast fashion” üzletek, ahol olcsó tömegruhákat árulnak, annak az az ára, hogy kizsákmányolják a földi erőforrásokat és a munkaerőt.
Jó opció lehet az újrahasznosított termékeket áruló vintage boltok és a manapság népszerű internetes alig használt ruhák csere-beréje, a ruhabörzék, garázsvásárok és a ruhacsere partik a baráti társságokban. A gyerekruhák és a sportruházat esetében van a legnagyobb jelentősége, ahol sokkal gyorsabban cserélődnek a hordott holmik – mondja a szakember.
Filantrópia Újrahasznos Bolt a Kossuth Lajos utcában
A bolt fő koncepciója az újrahasznosítás, recycling és upcycling, ezen belül vannak egyrészt a second hand, vintage és retró ruhák, amiket adományboltokból és piacokról szerzik be, és vannak azok a termékek, amik újrahasznosított anyagból vannak, vagy valamilyen társadalmi vállalkozás állítja elő őket.
– A Búzavirág Alapítvány például, akik vak és gyengénlátó egykori állami gondozottakat foglalkoztatnak, gyönyörű rongyszőnyegeket és sok kerámiaterméket készítenek. Minden szempontból támogató vásárlás, hogyha az ember tőlük vesz valamit. Vannak nálunk az Utcáról Lakásba Egyesületet támogató termékek. A Szuno, az Igazgyöngy Alapítvány társadalmi vállalkozása, ahol régóta a Told melletti vidéki hátrányos helyzetű roma gyerekekkel foglalkoznak, és az ő rajzaikat felhasználva készítenek például színezőkönyvet vagy füzetet. Ugyanakkor tartunk helyi és környékbeli alkotók munkáit is. Nagyon jó látni, hogy mennyi ember alkot valamit. Legutóbb egy tanítónő jött be, hogy ő horgol, farmert hasznosít újra, neki is vannak itt termékei, de van egy lány, aki kávékapszulákból csinál ékszereket, vagy régi pénzekből, régi könyvekből sünöket, és arra is van példa, aki ékszereket készít elektronikai hulladékból. Nagy kedvenc a kávészacskókból készült bevásárlószatyor is – tudtuk meg Mester Zsuzsától, a bolt tulajdonosától.
Úgy látja, hogy egyre többen váltanak szemléletet a vásárlás terén. A fiataloknál egyre divatosabb, de megjelenik az idősebb rétegeknél is.
– Ha visznek valamit, már nem is papírszatyrot adok, hanem elkezdtem pólókat szatyorrá alakítani, ami nagyon egyszerű, nem kell varrni sem, és amikor azt adom az embereknek, nagyon szoktak neki örülni. És mindig elmondom, hogy ezt a saját pólóival is meg tudja bárki csinálni. Bár sokan térnek át a textilszatyrokra, de ha ezeket ugyanúgy Kínában készítik és onnan szállítják ide, akkor nem kerültünk közelebb a megoldáshoz. Legfeljebb annyiban, hogy a műanyagszennyezés kevesebb – vélekedik Zsuzsa.
A boltban lehet jelentkezni hímző workshopra, itt az embereket arra próbálja rávezetni, hogy a saját holmijukat ne dobják ki, hanem javítsák meg vagy hasznosítsák újra valami másra. Ha például lyukas egy póló, el lehet takarni egy hímzéssel, és akkor szép és egyedi is lesz. A saját energiánkat használtuk, és kevesebb szemetet termeltünk. A következő hímző workshop október 14-én lesz.
Termelői piac Szentendrén
Szerdán és szombaton délelőtt van piac a városban, ahol termelői és kézműves portékákat árulnak. Beszélgettünk árusokkal és vásárlókkal is a tudatosságról. Megoszlanak a vélemények.
A Menyhárt Méhészetnek jó tapasztalati vannak, ők úgy látják, hogy tudatosak a vásárlók, sokan kimennek a piacra, hogy friss árut vegyenek helyi termelőktől.
– A fenntarthatóság fontos a vásárlóknak, például mindig visszahozzák az üvegeket és örülnek neki, hogy nem kell kidobniuk, hanem mi ezt újra tisztára mossuk, és akkor ebben újra hozzuk a mézet. Mi otthon is környezettudatosan élünk, napelemet használunk és szelektíven gyűjtjük a hulladékot – mondta Menyhárt Mária.
Tibor (azt kérte, így szólítsuk – szerk.), aki zöldséget és gyümölcsöt árul, azt mondja, hogy a vendégeknek csak körülbelül a harminc százaléka hoz magával pamut szatyrot, a többi vásárló sajnos igényli a műanyagot.
– Muszáj tartanunk műanyag zacskót, mert aki sokat vásárol, nem tudja másképp elvinni. Árulunk egyébként mosható pamut szatyrot, tehát próbáljuk ránevelni a vásárlókat, hogy ne a műanyag zacskókat használják, de egyelőre még mindig kevesebb, aki készül ezzel.
Gere Krisztina savanyúságot árul, ezért nem tudja zacskó nélkül megoldani az eladást.
– Arra próbálunk törekedni, hogy nem vékony zacskókat használunk, hanem vastagabbakat, hogy legalább ne kelljen dupla nejlonba rakni. A higiénia szempontjából nem tudunk mást csinálni. Ami olyan, azt tudjuk üvegbe rakni, mint a zakuszka, szoktam mondani, hogy hozzák vissza, elmossuk, ezt megtesszük. Emellett sok mindent szelektíven gyűjtünk, ez nekünk nagyon fontos. Példát lehet mutatni. Azután majd előbb-utóbb hátha lesz egy következő lépés. Ami még elsődleges szempont, hogy helyi és magyarországi termelőktől vásároljunk. Ez nálunk alapkritérium. Ha nincs magyar alapanyag, akkor inkább nem vásárolunk.
Ormos Barbara vásárlóként fordul meg rendszeresen a szentendrei termelői piacon, tőle megtudtuk, hogy otthonában nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre.
– Otthon sok állatot tartunk, lovak, tyúkok, kutyák, macskák vannak, ők az általunk megtermelt növényeket eszik, illetve az ételmaradéknak is megvan a helye, így nem kell kidobni. Emellett komposztálunk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Számunkra nagyon fontos, hogy ne pazaroljunk és amit csak tudunk, megtegyünk a környezetünkért – mondta Barbara.
Drong Attila kertész abban látja a problémát, hogy a klímaváltozás miatt sokkal több víz fogy.
– A műanyaggal meg az a probléma, hogy kérik az emberek, elég sokan, hogy tegyem a virágot zacskóba. Az viszont egy kicsi előny, hogy leszoktak az emberek arról, hogy a vágott virágot húzzuk bele celofánba, helyette selyempapír van.
A Mézzel folyó föld pedig az árazásban érvényesíti, hogy a nagyobb kiszerelés az kedvezőbb áron van, így, aki tényleg többet vesz, az olcsóbban jut hozzá a termékhez.
– Az üvegeket rendszeresen visszahozzák. Ilyen szempontból nagyon lelkiismeretesek az emberek. Akkor is, hogyha nem betétdíjasok az üvegek, akkor is vissza szokták hozni a mézes üvegeket, szörpös üvegeket. Ha nagyobb mennyiségben hoznak vissza, akkor szoktunk engedményeket adni.
Gergály Judith
Fotók: Isza Ferenc
