Az idei évtől a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda szervezi a dunavirágzással kapcsolatos intézkedéseket. Hevér Ivett, a KKRI projektmenedzsere a szükséges intézkedések megtervezéséhez és időzítéséhez Kriska Györgytől, az ELTE biológusától kapott szakmai támogatást. A kérészeket és védelmüket évtizedek óta kutató szakértő július 28-án megerősítette, hogy Szentendrén is elkezdődött a rajzás fő időszaka.
Az esténként tömegesen megjelenő kérészek védelme érdekében a legfőbb intézkedés, hogy igyekeznek csökkenteni a rovarokat eltérítő fényszennyezést. A városi közvilágítás, a hidak, utcák erős fényű lámpái, sőt a kirakatok, üzletek fénye is magához csábíthatja a repülő rovarokat, így éjszakánként akár milliószámra is hiába pusztulnak el, a víz helyett a szárazra érkezve.
A városvezetés Magyar Judit alpolgármester irányításával mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb mesterséges fény zavarja a kérészek nászrepülését és szaporodását. A Városfejlesztési Iroda közreműködésével az E.ON-tól megrendelték a Duna-korzó régi töltésén lévő lámpasor fényének csökkentését. Július 30-tól augusztus 15-ig teljesen lekapcsolták az utcai lámpákat a Péter Pál utca és a Bükkös-patak torkolata között, a Péter Pál utcától a Rév utcáig pedig az út Duna felőli oldalán oltották le a közvilágítást.
A fénycsökkentés hasonlóan segítheti a rovarokat, mint azok a különlegesen megtervezett fények, amelyeket Kriska György és munkatársai kutatásainak eredményeként építettek ki már több dunai hídon is. Az először 2019-ben Tahitótfaluban, majd tavalyelőtt a budapesti Árpád-hídon beüzemelt, speciális fényt kibocsátó fénysorompók a víz felett tartják a rovarokat, nem engedik őket elcsábulni a városi fények felé. Kriska György a szentendre.hu-nak elmondta: már a Megyeri-híddal kapcsolatban is volt érdeklődés a fénysorompó kialakításának lehetőségéről.
A KKRI egyeztetett az augusztusra tervezett kulturális programok szervezőivel is, hogy a rendezvények világításánál hogyan tudnak tekintettel lenni a dunavirágzásra. Ezeket az eseményeket nemcsak a kérészek miatt fontos megvizsgálni, hanem a programok fellépői és közönsége érdekében is. A fellépő zenészek helyzetét is rendkívüli módon megnehezíti, ha koncert közben a színpadot tömegesen lepik el a repülő rovarok. Szentendrén civil önkéntesek is készülnek helyi akcióra. A Szigetmonostori Vízisport Egyesület kenus csapata szakértőkkel közösen kérészmentő programot szervezett augusztus elejére. A folyón evezve lámpákkal csalogatták vissza a rovarokat a víz fölé, hogy a nászrepülésük célba érjen.
A tiszta vizet jelzik, a fényszennyezést megszenvedik
A dunavirág (Ephoron virgo) körülbelül három centiméteres vízi rovar, amely a kérészek rendjébe tartozik, akárcsak az ismertebb rokona, a tiszavirág. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke tízezer forint. A kérészek víz alatt élő lárvái a folyómeder agyagjába fúrt járataikban nevelkednek. Csak tiszta, oxigéndús vízben élnek meg, ezért a Dunán évtizedekig nem rajzottak a víz szennyezettsége miatt. A környezetvédelmi beruházások, javuló szennyvízkezelés eredményeként 2012-től újra tömegesen jelentek meg.
A kifejlett lárvák egyszerre rajzanak, a hőmérséklettől függően jellemzően nyár végén, ősz elején. A hullámokban ismétlődő, több éjszakán át tartó rajzások alatt a lárvák a víz felszínére emelkedve tömegesen átvedlenek szárnyas rovarrá, majd a levegőben násztáncot járnak, párosodnak. A nőstények a folyó áramlásával szemben akár kilométereket is repülnek felfelé, hogy a megtermékenyített petéket ott rakhassák le a vízre, ahol korábban felnőttek.
Az éjszaka első néhány sötét órájában zajló repülésüket megzavarja a mesterséges fény, a lámpák fényét a Hold tükröződésének látják, ami elcsábítja őket a folyótól. A nőstények víz helyett a hasonlónak látszó sima felületre, burkolatra, utakra rakják le petéiket, amelyekből így nem tud új generáció kifejlődni.
A kérészek nemcsak a természeti körforgásban töltenek be fontos szerepet például azzal, hogy táplálékul szolgálnak a halak, madarak, kétéltűek és más élőlények számára. Az ivóvízhez is közük van. A dunavirág-lárvák a folyó medrének átszellőztetésében is szerepet játszanak. Élőhelyük nagy részét érintik a folyó mentén elterülő vízbázisok, amelyek ivóvízzel látják el a Duna menti településeket és Budapest fogyasztóinak jelentős részét is. A dunavirágok ezért a folyó jó ökológiai állapotának fenntartásában, a jó vízminőség biztosításában is létfontosságú szerepet játszanak.
