Négy szentendrei csapat is képviseltette magát a Balatont megkerülő futóversenyen. Láthatóan mindannyian elégedetten és boldogan mosolyognak, hiszen teljesítették ezt a nagy kihívást.
A Bükkös-patak revitalizációjáról tartottak munkaközi egyeztetést a Föld napján a szentendrei városházán.
Alapellátás, szakellátás, egészségvédelem: az egészségügyi rendszer fontos elemei. Mi a helyzet Szentendrén és a járásban?
Szentendre patakjai– a város déli peremén a Dera-, majd észak felé haladva a Bükkös-, a Sztaravoda- és a Sztelin-patakok – közül a festőknek témaként elsősorban a Bükkös-patak szolgált.
Nem véletlen, hogy a Szentendre környékén fakadó Lajos-forrás körül is mindig pezseg az élet: palackok telnek vízzel, túrázók pihennek a réten és a padoknál, a természetben töltött idő pedig mindenkit új energiákkal tölt fel.
A gyönyörű táji környezetben fekvő forrás szerb nevén Sztaravoda, magyar nevén Öreg-víz, vagy Ó-víz egykor a szentendreiek legjelentősebb városon kívüli kirándulóhelye volt.
Az időként előforduló nyomáscsökkenések, vagy vízhiány, illetve szennyvízcsatorna hálózatra még nem rákötött háztartások azt mutatják vannak a rendszerben hiányosságok, ám ez nem szentendrei sajátosság.
Tíz állomáson át mutatja be a patakot, Szentendre várostörténetét, múltját, élővilágát és épített értékeit. A tanösvényt 2006-ban, a Víz világnapján avatták fel.
Zakar Ágnes önkormányzati képviselővel beszélgettünk a Bükkös parti takarítások hagyományáról, alakuló környezettudatosságról, civil összefogásról.
A Bükkös patak, a kishíd környéke „őstémája” a helyi festőknek és a képeslapot kiadóknak.
Dukay Igor természetvédelmi mérnök és Malatinszky Ákos környezetgazdálkodási agrármérnök közös tanulmánya januárban jelent meg a Botanikai Közleményekben „A Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) tájtörténete az elmúlt 257 évben: a fás vegetáció változásai” címmel.
2024 őszétől megkezdte működését Szentendrén a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda egy környezetvédelmi referenssel, egy projektmenedzserrel és az irodavezetővel.
