Mi motiválta, hogy elfogadja a városvezetés felkérését a választások után létrejött Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda irányítására?
2000-től foglalkozom hivatásszerűen környezetvédelemmel. Egyik előző munkahelyemen, egy magyar-finn kft.-nél például finn környezetvédelmi ötleteket próbáltunk Magyarországon megvalósítani, de dolgoztam az első kerületi önkormányzat környezetvédelmi referenseként és a fővárosi önkormányzat zaj és rezgésvédelmi szakreferenseként is. 2017-ben költöztem Szentendrére, azóta szeretnék a városért dolgozni, így a felkérés után könnyen lemondtam a nyárra tervezett nyugdíjba vonulásomról.
Hogyan kapcsolódik a közösségi részvétel a környezetvédelemhez?
A környezetvédelmi célkitűzéseinket csak a helyi lakosokkal együttműködve tudjuk hatékonyan megvalósítani. A kisközösségek fontos szerepet vállalhatnak a helyi problémamegoldásban, így azok létrejöttét is szeretnénk ösztönözni. Az Iroda tartja kézben a közösségi, vagyis a városrészi költségvetést is, aminek kifejezett célja lenne, hogy összegyűjtse a közösségformáló ötleteket is. Sajnos a beérkező javaslatok igen kis százalékát teszik csak ki ezek. A jelenlegi forráshiányos helyzetben, amikor alapvető beruházásokat is sokszor halasztani kell, nem csoda, ha mondjuk a balesetveszélyes lépcső javítását szeretnék elérni egy utca lakói, egy közösségi komposztáló telepítése helyett. De az arány szerintem javítható tudásmegosztással, szemléletformálással. Mindenesetre nagyon fontos, hogy a lakók döntései kézzelfogható eredményekhez vezessenek.
Milyen eszközeik vannak a szemléletformálásra?
Szeretnénk, hogy a város megújuló honlapján kiemelt helyet kapjon a „zöld” rész. Állandóan és könnyen elérhetővé kell tenni az alapinformációkat, például: a szelektív hulladékgyűjtésről, energiatakarékosságról, vagy éppen a biológiai szúnyoggyérítésről, komposztálásról. A tudásmegosztáshoz is kapcsolódva szeretnénk szoros munkakapcsolatot ápolni a helyi civil zöldszervezetekkel. Márciusban a Nemzeti Faültetetés Napján indítunk egy lakosoknak szóló környezetvédelmi tematikájú előadássorozatot, aminek pontos tartalmát például a civil szervezetekkel együtt szeretnénk kidolgozni. Ha a költségvetés tud forrást biztosítani a díjazásra, indítunk egy versenyt a természetbarát kert cím elnyeréséért. Egy önkormányzati pályázatot is szeretnénk kiírni a zöldfelületek növelése érdekében végzett kertátépítés anyagi támogatására.
Ha jól sejtem, nem csak szemléletformálással foglalkoznak. Milyen feladataik vannak még?
Vannak egyrészt a törvényileg előírt kötelező feladataink, mint például a környezetvédelmi programunk megújítása az 5. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban. Ezen kívül pedig egy sor helyi program, amiből csak néhányat említenék. A tartós hőhullámokra számítva készítünk egy aktuális térképet a lakosoknak, amin megtalálják a nyáron nyilvánosan látogatható klimatizált tereket. A lakosság bevonásával felvesszük a küzdelmet az őshonos növényzetre rendkívül kártékony invazív japán keserűfűvel. El kell készítenünk a helyi szinten védett területek kezelési tervét, meg kell valósítani a Bükkös-patak revitalizációját. Bár az Iroda nevéből nem következik, de a mi feladatunk a városi sportkoncepció megvalósítása is. Közvetetten a sporthoz és a környezetvédelemhez is kapcsolódva, a reggeli csúcsforgalom csillapodását remélve a „gyalogbusz” népszerűsítésével szeretnénk elérni, hogy minél kevesebben vigyék autóval iskolába a diákokat.
A környezetvédelemnek, fenntarthatóságnak az emberek zsebét is érintő része az energiahatékonyság, az energiatakarékosság kérdése. Ezzel kapcsolatban van mondanivalójuk?
Jövőre tervezzük az energiahatékonyság növelését célzó felújítások önkormányzati támogatásának elindítását. A takarékosság jegyében városi szinten vizsgáljuk a geotermikus energia felhasználásának lehetőségét, illetve felmerült törpe vízerőművek létesítésének gondolata is. A közeljövőben várjuk az energiaközösség kialakítását támogató országos pályázat kiírását, amit mindenképpen szeretnénk Szentendrén kihasználni.
Kárpáthegyi Bálint