Ugrás a tartalomhoz

MÚLTUNK

A Szmerdán-híd építése

Közel százéves fénykép örökíti meg az Izbég nyugati szélén, a Bükkös-patak felett található Szmerdán-hidat. A ritka és érdekes felvétel nemcsak ipar-, de fotótörténeti emlék is: Weisz József Lipót, a város száguldó riportere készítette.

Az 1920-as évek elején szükségessé vált, hogy a Kőhegy alatt, Izbég nyugati szélén egy hidat építsenek a gyakran megáradó Bükkös-patak fölött. Ekkoriban még Smrdannak nevezték ezt a területet. A szerb eredetű szó büdöset jelentett. A mai Bükkös-patakot még Bucsinának hívták.

A feladattal a közelben lakó idősebb Krachler János kőművest bízták meg, aki Grazban született 1845-ben és 1936-ban hunyt el Szentendrén. Miután kitanulta a szakmát, Magyarországra került, ahol Budapesten kívül Szentendrén és környékén épített lakóházakat, Csobánkán és Máriaremetén templomot, kastélyt Margitligeten, utat Dömörkapunál, menedékházat Dobogókőn. A Bükkös-patakon átívelő, 3,65 méter nyílású, terméskő Szmerdán-hídnak nemcsak kivitelezője volt, de a tervrajzot is ő készítette el

A hidat nem sokkal az átadása előtt, 1924 októberében – kilencvenkilenc évvel ezelőtt – Weisz József fotografálta le. A képen elöl áll dr. Starzsinszky László, akit abban az évben választottak meg polgármesternek. Szentendre vezetéséből még ott volt a munkálatok megtekintésén Dietz. K. Ferenc városgazda, izbégi képviselő is. Krachler János vállalkozó, építőmester mögött a munkásai láthatók. A ritka és érdekes felvételen, amely ipartörténeti emlék, meg lehet figyelni a korabeli építési technikákat, az állványzatot és a bolthajtás zsaluzását.

Weisz József Lipót fényképész 1881-ben Szentendrén született, és itt is élte le az életét. Nemcsak a műtermében fotografálta az esküvői párokat és más oda betérőket, hanem minden fontos történést megörökített a városban: legyen az vendég érkezése a városházára, szüreti mulatság, labdarugó mérkőzés, amatőr színielőadások vagy épp a Duna áradása. Fényképezett templom belsejében, patakparton, a tüdőszanatóriumban turnusváltáskor, valamint a Határcsárda vendéglőben. Minden képének a hátoldalára rányomta jellegzetes lila színű gumibélyegzőjét a nevével, a foglalkozásával és a helységnévvel. Méltatlanul elfelejtették őt, megérdemelne a megmaradt fotóiból egy emlékkiállítást Szentendrén.

Ürmös Lóránt

Képaláírás: A Szmerdán-híd építése. Weisz József felvétele

Weisz József bélyegzője

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. október 11-ei lapszámában jelent meg.

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Választások 2024 című bejegyzéshez

Választások 2024

6 órától 19 óráig lehet szavazni abban a szavazókörben, amelynek névjegyzékében szerepel a választó.