A hívek adományaiból öntette a város ezt a harangot Walter Ferenc budapesti műhelyében. Az ország főpapja szentelte fel, aki szent kötelességének tartotta a vallási béke szellemében való munkálkodást.
Négy európai és egy vietnami város gazdaságáról, iparáról, műemlékeiről, múzeumairól, turisztikai látványosságairól természeti értékeiről való ismereteiket vetették össze szentendrei középiskolások.
A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár a helyi kulturális élet formálója. Nemcsak a könyvek által, hanem kiállításokkal, könyvbemutatókkal gazdagítja a város életét.
Szentendre ikonikus alakja efZámbó István, akit sokan csak úgy emlegetnek: Öcsike.
Gallai Balázs Krisztián tizenkilenc éve hivatásos tűzoltó Szentendrén. Lánya, Gallai Maja pedig húszévesen végzett mentőápolóként vonul mentőn, és ment életeket.
Szentendre patakjai– a város déli peremén a Dera-, majd észak felé haladva a Bükkös-, a Sztaravoda- és a Sztelin-patakok – közül a festőknek témaként elsősorban a Bükkös-patak szolgált.
Nem véletlen, hogy a Szentendre környékén fakadó Lajos-forrás körül is mindig pezseg az élet: palackok telnek vízzel, túrázók pihennek a réten és a padoknál, a természetben töltött idő pedig mindenkit új energiákkal tölt fel.
A gyönyörű táji környezetben fekvő forrás szerb nevén Sztaravoda, magyar nevén Öreg-víz, vagy Ó-víz egykor a szentendreiek legjelentősebb városon kívüli kirándulóhelye volt.
Tíz állomáson át mutatja be a patakot, Szentendre várostörténetét, múltját, élővilágát és épített értékeit. A tanösvényt 2006-ban, a Víz világnapján avatták fel.
A Bükkös patak, a kishíd környéke „őstémája” a helyi festőknek és a képeslapot kiadóknak.
Dukay Igor természetvédelmi mérnök és Malatinszky Ákos környezetgazdálkodási agrármérnök közös tanulmánya januárban jelent meg a Botanikai Közleményekben „A Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) tájtörténete az elmúlt 257 évben: a fás vegetáció változásai” címmel.
Az idén hetvenéves Munkácsy-díjas festőművésszel, Bereznai Péterrel műtermében beszélgettünk a Szentendrei Régi Művésztelepen.
