Megemlékezés

Török Katalin több évnyi kutatómunkája nyomán lehetőségünk van megismerni csodálatos és gazdag életműveket.

Brunszvik Teréz munkásságára és a hagyományőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet és erősítette a szakmai kötődést a 250 óvodapedagógus találkozója.

Bodonyi Emőke művészettörténész emlékezik a közelmúltban elhunyt kárpitművészre.

Megható levélben búcsúzik Göllner Judittól Horváth Judit pszichológus családja, barátai, tanítványai nevében.

Szentendre nemcsak a nagy európai nemzetek testvérvárosaival ápol jó kapcsolatot, fontosak a finn, szerb, horvát, vietnámi barátságok is.

A közelmúltban elhunyt Perjéssy Barnabásra, Szentendre legendás közművelődési szakemberére emlékezünk. Sorsa, élete évtizedeken át szorosan összefonódott az intézménnyel, annak jogelődjével és jogutódjával; egyszóval Szentendre kulturális életével.

Szentendrétől elválaszthatatlan Barcsay Jenő alakja, akinek portréit most a Ferenczy Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők.

Jövőre ünnepli fennállásának századik évfordulóját a Szentendrei Régi Művésztelep. Szentendre, a festők városa – megszületéséhez jelentősen hozzájárult az a több mint száz művész, akiknek munkássága a művésztelephez kötődött. 

A hívek adományaiból öntette a város ezt a harangot Walter Ferenc budapesti műhelyében. Az ország főpapja szentelte fel, aki szent kötelességének tartotta a vallási béke szellemében való munkálkodást.

A gyönyörű táji környezetben fekvő forrás szerb nevén Sztaravoda, magyar nevén Öreg-víz, vagy Ó-víz egykor a szentendreiek legjelentősebb városon kívüli kirándulóhelye volt.

A Bükkös patak, a kishíd környéke „őstémája” a helyi festőknek és a képeslapot kiadóknak.

Dumtsa a világ számos polgármesterével felvette a kapcsolatot, és kért tőlük látképes lapot a városukról.