Nem csak szubjektív érzés, hogy novemberben romlik a hangulatunk. A SZEI Mentálhigiénés Központjába ilyenkor többen jelentkeznek, mint a megelőző nyári hónapokban – derült ki azon a mentális egészségről szóló konferencián, amelyet október 12-én tartottak a városházán. Dr. Nagy Zsuzsanna pszichiáter előadásában elmondta, hogy különösen a szorongásos és a depressziós betegek száma nőtt meg a 2019-és évhez képest Szentendre járásban. Az éves összesített adatok szerint, míg 2019-ben 1936 beteg fordult hozzájuk, 2021-ben 2476, 2022-ben 2688, és már idén is 2549 pácienst kezeltek, pedig még messze az év vége. A növekvő tendencia járvány után is folytatódott, amit a gazdasági válságnak és a háború kirobbanása miatti bizonytalanság-érzésnek lehet tulajdonítani. 

Amikor nem süt a nap

-Ősszel a szabadabb nyári napokat felváltja a túlszabályozott munka és az iskolai oktatás, megjelenik az elvárások sokasága – fejtegette Horváth Judit pszichológus. –  A nyári napfény hiánya fiziológiailag is érezteti hatását, csökken szervezetünkben a D-vitamin-szint és a friss gyümölcsök hiánya miatt egyéb vitaminok szintje is , kevesebb endorfin termelődik, ami a boldogságérzetünkért felelős. Mindezek együttes hatására fáradékonyabbak leszünk, és felerősödhet bennünk a szorongás-érzés. Nem véletlen, hogy a skandináv országokban, ahol hosszan nélkülözni kell a természetes fényt, a legmagasabb a depressziósok aránya. Ilyenkor sokkal könnyebben felborul a szervezet iránytűje, a cirkadián ritmus, ami magatartásunkat is befolyásolja, ingerültebbek, türelmetlenebbek leszünk. Súlyosabb esetben mindez alvászavarokkal is párosul. A kialvatlanság fokozott étvággyal jár, ami falásrohamokat is okozhat, az egészségtelen ételek mértéktelen fogyasztása pedig visszahat a lelkiállapotunkra.

Belső energiánk csökkenése a munkában és a magánéletünkben is éreztetheti hatását, hiszen el nem végzett feladatok kezdenek a fejünk felett tornyosulni, ami tovább növelheti szorongásunkat, és végül akár a tényleges depresszióhoz is eljuthatunk.

Amit tehetünk

Mindennél fontosabb, hogy gondoskodjunk pszichés jóllétünkről már akkor, amikor még csak enyhe tüneteket észlelünk. Szinte mindannyian kívülről tudjuk a gyakorta ismételt tanácsokat, hogy a közösségi kapcsolódások, az egészséges étkezés és a sport csodákra képes. A mindennapokban mégis sokkal kevésbé élünk ezekkel, mint lehetne. Horváth Judit szerint ez azért lehet így, mert az igazi változás csak önismereti munkával megtámogatva következik be. Ahhoz ugyanis, hogy ezeket a tippeket meg tudjuk valósítani, új viselkedésmintákat kell kialakítanunk és fejleszteni kell személyiségünket.

– Fel kell mérnünk, hogy mi történik velünk a mindennapokban, mik azok a minták, amiket követünk, és ezek mit okoznak nekünk – fogalmaz a pszichológus. – Érdemes kialakítani egy kiszámítható, naponta ismétlődő életritmust. Már azzal rengeteget tehetünk önmagunkért, ha rendszeresen étkezünk, és ugyanabban az időpontban fekszünk le aludni. Ha egészséges ételeket fogyasztunk és beillesztünk az életünkbe valamilyen mozgást is, akkor már félig megnyertük a csatát. Az étkezés, az alvás, a mozgás hármasa rendszerességet visz az életünkbe, s ezek hatására energiaszintünk önmagában szabályozottabbá válik. Emellett fontos, hogy fenntartsuk kapcsolatainkat, rendszeresen szervezzünk kisebb baráti találkozókat. Olyan sokat emlegetett technikákat is bevethetünk, mint a relaxálás, a jógázás, az autogén tréning vagy az éneklés. 

A gyógyító könyvek

Van még egy nagyon fontos „ajándék”, amiről kevesebb szó esik, és ez az olvasás öröme. A szakértők szerint különbség van olvasás és olvasás között: nem mindegy, hogy a telefonunkon híreket pörgetünk, egyiket a másik után, vagy úgynevezett mélyolvasásban van részünk. 

–  Az olvasó ember működteti a képzeletét, a fantáziáját, empatizál a szereplőkkel, és közben egyfajta személyiségfejlődésen megy keresztül. Az olvasás növeli a koncentrációs képességet, ami önmagában is jótékony hatású, hiszen átvihető a tanulásba és a munkába – fogalmaz Horváth Judit.

Az olvasás jótékony hatása tovább fokozható azzal, ha csatlakozunk egy biblio-terápiás csoporthoz, ami a könyvekkel, az olvasmányélményekkel gyógyít.  Erre Szentendrén is van lehetőség, ugyanis a Járási Egészségfejlesztő Iroda (EFI) keretein belül fél évente hirdetnek két négyalkalmas csoportot. Horváth Judit azt tapasztalja, hogy különösen azok keresik ezeket az alkalmakat, akik már küzdenek problémákkal, de még nem szeretnének szaksegítséget kérni. A csoportban megtanulnak néhány új technikát, amit később otthon is tudnak alkalmazni. Az irodalmi szöveg azon túl, hogy katarzis-élményt okoz, közösségi élményt is nyújt a csoport tagjainak. Kicsit olyasféle, mint amikor az ősember este elvonult társaival a tűz köré. A résztvevők ki tudnak lépni a mindennapok szürkeségéből a csoport segítségével. Közösen dolgozzák fel a műveket, de nem úgy, mint egy irodalom órán. Az olvasott szövegeknek olyan új rétegei bontakozhatnak ki, amelyek más szempontból világítanak rá a legfontosabb emberi problémákra, és segíthetnek megoldani azokat. Ez akkor is igaz, hogyha valaki introvertált típus, meg sem szólal egész idő alatt. A csoportban ugyanis mindig van valaki, aki kimondja azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyeket ő talán meg sem tud fogalmazni. Emellett a közösség tagjai szeretetteljesek, együttérzőek egymással, s ezek fontos dolgok, amiket a legtöbb ember sajnos nem feltétlenül kap meg a mindennapokban. 

Rist Lilla

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. november 8-ai lapszámában jelent meg.

Fotó: Deim Balázs és Isza Ferenc