Ugrás a tartalomhoz

TÉMA

Árvízvédelem

Szentendre a 90-es években lett az árvízvédelem szempontjából önállóan védekező város, ami azt jelenti, hogy saját erőforrásaiból kell fenntartania az elsőrendű árvízvédelmi védvonalat, és árvíz esetén magát a védekezést is magának kell megszerveznie.

Városunknak összesen hét és fél kilométer hosszú védvonala van, amibe a Dunába ömlő patak-szakaszok torkolat közeli partszakaszai is beleszámítanak. A védvonal nagyobb része földgát, ezt egészíti ki egy 333 méter hosszú mobil árvízvédelmi fal. A legutolsó nagy árvíz 2013-ban volt, az akkori magas vízszinthez igazították a mértékadó árvízszintet is.

Jámbor Ferenc, a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, hogy a Duna áradáskor a hullámteret is kitölti, ami természetes folyamat. Ez történt karácsony tájékán is. A magasabb vízállás visszaduzzasztotta a patakokat is, de a víz hamar levonult, csupán két napra kellett elrendelni elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Problémát azoknak okozott, akik a hullámtérre építkeztek.

A hullámtér lakói

Az árvízvédelmi védvonal a Papszigetnél és Derecske városrésznél a 11-es főút. Ez a terület a Duna nagyvízi medrének része, amely nem vehető el a folyótól, mert ez többek között a gátak magasságának növelését tenné szükségessé. Bár a jogszabályok szerint ezen a területen nincs árvízi védekezési kötelezettsége az önkormányzatnak, mégis megpróbál segíteni az itt élőknek. Ennek érdekében január 17-én lakossági fórumot szerveztek, ahol polgármester vállalta, hogy készítenek a hullámtérben lakók számára egy árvízi cselekvési tervet, amely tartalmazza a védekezési ajánlásokat, és azokat önkormányzati elérhetőségeket, ahol segítséget lehet kérni.

Előrejelzés

Duna középvízállása négy és fél méter körül van. A vízállást a folyóban Nagymarosnál és Szentendrén is elhelyezett vízmércén lehet követni, amit online is közzétesznek a Vízügyi Igazgatóság honlapján. Itt vízállási előrejelzést is található, amely nagy pontossággal öt-hat napra előre modellezi a vízállást.

Az elsőfokú készültséget a Nagymarosi vízmércén mért Duna 5 méter 20 centis állásánál hirdetik ki, a kettes fokozatot 620 centiméternél, a hármas, legmagasabb készültséget 670 centiméternél. Összehasonlításképp a mostani magasvízállás tetőzéskor a Nagymarosi vízmércén 544 centiméter, a Szentendrei vízmércén 583 centiméter, a 2013. évi árvíznél pedig 796 centiméter volt.

Fotó: Isza Ferenc

Védekezés

A védekezést a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. látja el a polgármester irányításával és a rendészet koordinálásával. Vész esetén aktivizálódik Szentendre polgárivédelmi szervezete is, amely háromszáz főt tömörít. A munkába önkéntesek is bevonhatók, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelentkezők száma ilyenkor sokszorosa a szükségesnek. Az árvíz ellen védekezők elsőként lezárják a zsilipeket, hogy a víz visszafolyását megakadályozzák, illetve szivattyúkat is működtetnek, hogy a csurgalékvizet, a csapadékvizet vagy az esetleges belvizet visszajuttassák a folyómederbe. A mobilgátat a VSZ árvízvédelmi csarnokában tárolják karbantartott állapotban, száraz és fagymentes körülmények között. A gátat akkor kell felállítani, ha a Duna eléri a hatméteres vízállást. A VSZ munkatársai minden évben gyakorolják a mobilgát felállítását, ennek köszönhetően hat óra helyett már két óra alatt képesek rá.

Levonulás után

Az ár levonulása után a magánterületeket a magántulajdonosok, a közterületeket a város tisztítja meg. A fertőtlenítés a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ajánlásainak és utasításainak megfelelően történik, ők határozzák meg, milyen anyaggal és technológiával kell a munkát elvégezni. Ez területenként különböző lehet, hiszen ahol nincs csatornázás, és emésztőkben tárolódik a szennyvíz, ott a megáradt folyó azok tartalmát kimossa, és így veszélyeztetettebb területek jöhetnek létre.

R.L.

Az írás a Szentendre és Vidéke 2024. január 31-ei lapszámában jelent meg. 

Fotó: Bellai László és Isza Ferenc

 

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Dobogóra ugrottak a lányok című bejegyzéshez

Dobogóra ugrottak a lányok

Az Országos egyéni és Egyköteles Kötélugró Bajnokságot Soroksáron rendezték meg 2023. november 4-5-én. A Szentendrei Kenguru Kötélugró DSK három korcsoportban képviseltette magát, lányaink kiemelkedően teljesítettek.