Erdész László írása Szentendre rejtett szépségeiről
Boromisza Tibor festőművész a Függetlenség című lap 1936. január 19-i számában megjelent írásában örökíti meg a sok szentendrei rózsakertész egyikét, Sausek Sándor alakját.
A Duna pusztító árvizeiről már a 13. századból is maradtak feljegyzések. A legrettegettebb a jeges ár volt, ami télvíz idején vagy kora tavasszal fejtette ki romboló hatását.
Benkovits Györgyöt szinte mindenki ismeri Szentendrén. A város története szorosan összefonódik a sajátjáéval, dalmát ősei valószínűleg már az 1700-as években is itt éltek Szentendrén.
Dumtsa Jenőre és feleségére Blazsity Petronellára emlékezünk, akiknek a nevéhez sok jótékonysági adakozás, alapítványok létrehozása fűződik.
Egykor itt élt avarok nyomára bukkantak. Múltunk darabjai a parkoló alatt.
Régi nagy piacok Szentendrén
Szentendre múltja: Álmos kisvárosból pezsgő kulturális központ
A szentendrei labdarúgás több mint százéves múltra tekint vissza. A kezdet egészen kalandos volt, mert az első hivatalos meccset a csendőrök „nyerték”.
Éppen kilencven éves az idén a Kőhegyi Menedékház. Regényes történetéről olvashatnak ebben az írásban.
Május 13-án, szombaton a Nemzetiségek Napján a városban élő nemzetiségek tüzes táncait csodálhatjuk, és ízesebbnél-ízesebb ételeiket kóstolhatjuk.
Rakodczay Pál színész, színigazgató, szakíró, színháztörténész utolsó éveit Szentendrén töltötte. Török Katalin írása.