Ugrás a tartalomhoz

Áldás és átok: a 11-es út

Összeköt a fővárossal és a környező településekkel, ugyanakkor darabokra szakítja a várost, és a hatalmas forgalom miatt állandó problémák forrása. A 11-es út Szentendre egyik neuralgikus pontja. Modernizálása már régóta sürgető lenne, ám évek óta forrás helyett csak ígéret van rá.

A 11-es főút 72 kilométer hosszúságú: Budapesttől Esztergomig halad, Szentendrén, Visegrádon és Táton át jut el a 10-es útig. Óriási forgalmat bonyolít, egy átlagos napon 54 ezer autó halad át rajta, miközben csak Budapest határától a Pap-szigetig kétszer két sávos, onnan északra egyszer kétsávosra szűkül.

Szétszakította Szentendrét

A 11-es utat az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején több ütemben építették meg, a római limes vonalát követve. Az út meglétének pozitív hozadéka közé sorolható, hogy összefűzi az útmenti településeket, ám letagadhatatatlnaul megváltoztatta a városképet, és gyakran okoz bosszúságot a szentendreieknek a dugók miatt. 

A Bükkös part 1971-ben. A bal oldali ház helyén ma a 11-es út húzódik / Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

“Az út szinte nyílegyenesen hatol Szentendrébe. Itt a város testét kettévágva enyhe kanyarokra kényszerül. Ennek ellenére a jól szerkesztett kanyarívek fékezést nem igazán kívánnak a sietős sofőrtől. Fontos vagy magukat fontosnak vélő személyek – korábban jellemzően káderek vagy főosztályvezetők, manapság már menedzserek és művészek is – így bízvást félórán belül elérhetik az ország szívéből Leányfalut és a Dunakanyart, a lakásokat és az üdülőket, nap mint nap. Így Szentendrén ebédelni – majd az ebédet „lesétálni” – is kényelmesebb. Kisebb kényelmetlenségek persze adódhatnak, többnyire hétvégén, amikor kilométeres forgalmi dugók kígyóznak végig az úton.” – írta a 11-es útról Szalai András építész, művészettörténész 1996-ban a Budapesti Negyed című lapban, ahol azt is kifejtette, milyen hatással volt a szentendrei városszerkezetre a sztráda. “A város testét átszelő négysávos autóút végérvényesen két össze nem illeszthető részre szakította a település szerkezetét, szövetét. Mintha körbe lenne vágva egy óriási és nem túl kíméletes ollóval, úgy rekedt az út és a Duna-part közé a ‘belváros’: a régi város és a hozzácsapott kertvárosias területdarabok. Az idegenforgalom nyomása erre a térfélre nehezedik, trombózisos tüneteket okozva a ‘városszív’ működésében: zsúfoltság, parkolóhiány stb. A másik térfélen a város szívéről leszakadt ‘végtagok’, az akadozó vérellátástól elszürkülten, rendezetlenül vergődnek.” 

A folyamatos közlekedési problémák miatt az elmúlt években több civil is megkereste az önkormányzatokat, a rendőrőket és a közútkezelőt is, de nem történt érdemi változás. Pedig a 11-es út problémáival kapcsolatban volt már demostráció (félpályás útlezárással), kint járt több tévé és rádió is. Ám igazi változás nem történt.

A Bocskai utca 1957-ben. Később a helyén alakították ki a 11-es utat / Fotó: Fortepan/Barbrejik Ferenc, 1957

Nincs pénz a korszerűsítésre

Bár úgy tűnt, hogy lesz előrelépés az ügyben, a kormány 2023-ban végül a többi régiós útfejlesztéssel együtt a 11-es út fejlesztését is lehúzta a listáról. Pedig korszerűsítésre mindenképpen szükség van. A múlt év októberében például előbb egy baleset, majd egy busz lerobbanása hatalmas dugót okozott a városban, szinte blokkolta a szentendrei közlekedést. Még Tahitótfaluban is állt a sor, sok autós hosszú időn át egyhelyben vesztegelt. Emlékezetes az az eset is, amikor egy áramszünet után “alapállapotba” állt a jelzőlámpákat irányító rendszer, így napokon keresztül szinte lehetetlen volt reggel kijutni Szentendréről. 

 

Kívánatos a közlekedési lámpák összehangolása

A Magyar Közút a városvezetés kérésére most épp ezzel próbál javítani a közlekedési helyzeten: március 5-től a új rendszer alapján működnek a közlekedési lámpák. A reggeli időszakban a főváros irányába tartók haladását támogatja, és figyelmen kívül hagyja a Visegrád irányába tartók hangolását. A szakmeberek figyelni fogják milyen hatást ér el az új beállítás, és amennyiben nem válik be, akkor a tesztelési beállításokat visszaállítják a korábbi hangolásra.

Az városvezetés hosszú távon azt szeretné elérni, hogy a jelenlegi kézi vezérlést igénylő forgalomirányítás helyett egy korszerű, egybefüggő, folyamatosan önmagát összehangoló, a pillanatnyi forgalmi igényekre automatikusan reagálni tudó, intelligens forgalomirányítási rendszer épüljön ki a 11-es úton. Sajnos ez a modernizálás egyelőre nem valósulhat meg – mivel a felújítással együtt épülne ki, amelyre nincs forrás –, így egyelőre a Magyar Közút a rendszer korlátain belül, új beállítások kipróbálásával igyekszik gyorsabbá tenni az áthaladást.

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Árvízvédelem című bejegyzéshez

Árvízvédelem

Szentendre a 90-es években lett az árvízvédelem szempontjából önállóan védekező város, ami azt jelenti, hogy saját erőforrásaiból kell fenntartania az elsőrendű árvízvédelmi védvonalat, és árvíz esetén magát a védekezést is magának kell megszerveznie.

Kiemelt kép a Ritkították a HÉV járatait című bejegyzéshez

Ritkították a HÉV járatait

Ezentúl kevesebb HÉV szerelvény közlekedik Szentendre és a főváros között. A menetrendet azért kellett módosítani, mert nincs elegendő működőképes kocsi.

Kiemelt kép a Télen is Teátrum című bejegyzéshez

Télen is Teátrum

Idén először télen is részünk lehet Szentendrén színházi örömökben, a Szentendrei Teátrumnál ugyanis január 30-án elindult a téli évad, amely egészen március 8-ig tart.