Állatsimogatótól a díjlovas versenyig

Vasárnap délután van Szigetmonostor határában, a 2009-ben alapított Szelesvágta Egyesület tanyáján. Az Unikornis Klub udvarát gyerekzsivaj tölti be: óvodások ismerkednek a lovas élettel. A kép elsőre akár egy egyszerű lovagoltatás is lehetne, de gyorsan kiderül, hogy itt jóval többről van szó.

A klubot vezető Falusi Eszter és Sédy Tamás hangsúlyozzák: a cél nem pusztán az, hogy a gyerekek felüljenek a lóra. Részt vesznek az állatok ápolásában, vezethetik is őket, kisebb feladatokat kapnak, így valódi kapcsolat alakul ki köztük és a lovak között. „Nemcsak lovagolni tanulnak, hanem megismerik az állatot is” – fogalmaznak.

A Szelesvágtára természetesen nemcsak a legkisebbek járnak. Ha valakit komolyabban kezd érdekelni a lovaglás, akár a díjlovas versenyek felkészítéséig is eljuthat. A Magyar Póni Klub Szövetség eseményei lehetőséget adnak arra, hogy saját ló nélkül is kipróbálják magukat a fiatalok, de a versenysporthoz idővel saját ló szükséges. Ebben segít a bértartás rendszere, amely lehetővé teszi, hogy azok is versenyezhessenek, akik városi környezetben nem tudják elhelyezni a lovukat.

Érdekes változás, hogy a lovasok többsége ma már lány, annak ellenére, hogy a sport erősen kötődik a katonai hagyományokhoz. Az egykori Örkénytábor világszínvonalú lovasképzése máig hat, módszereinek egy része ma is jelen van az oktatásban. Ugyanakkor az idők során az igények is átalakultak: a klasszikus képzés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a modernebb, szabad idomításos módszerek is.

Az egyesület nevében szereplő „kulturális” jelző nem dísz. A tanyán rendszeresek a programok a bábszínháztól a koncertekig, és itt rendezik meg a LóraLíra napokat is, ahol a lovas élmények a költészettel találkoznak. A versmaratonokon bárki megszólalhat, felolvashatja vagy elénekelheti kedvenc művét – a cél egy nyitott, közösségi tér létrehozása.

A hagyomány útján

Tahitótfalu határában, egy homokos dűlőút végén található a Magyar Családi Gazdaság, amely a sziget lovas életének egyik meghatározó helyszíne. Magyar Zsombor vezetésével ma már több mint száz gyermek tanul itt lovagolni.

A gazdaság története az 1990-es évekig nyúlik vissza, majd egy hosszabb szünet után 2016-ban indult újra. Azóta nemcsak oktatási helyszínként működik, hanem valódi közösségi térré is vált. A környékről – Szentendréről, Leányfaluról és a szigetről – érkező gyerekek nemcsak a lovaglás technikai alapjait sajátítják el, hanem a magyar történelemmel és népi kultúrával is megismerkednek.

A képzés itt tudatosan ötvözi a modern szakági elemeket és a hagyományos, kifejezetten férfias lovassportokat. Nem titkolt cél a fiúk bevonzása a lovaglás világába. A „lovaslegény” foglalkozásokon például a lovasbirkózással ismerkedhetnek, a bátrabbak pedig kipróbálhatják a közép-ázsiai eredetű köböre játék európai változatát. Ez a jelentős fizikai erőt és állóképességet igénylő csapatjáték ma már biztonságosabb formában zajlik, de megőrizte küzdelmi jellegét.

A gazdaság edzőtáboraiba kazahsztáni mesterek is érkeztek már, Zsombor pedig 2024-ben a magyar csapat kapitánya volt az Asztanában megrendezett Nomád Világjátékokon. A küzdelmi elemekkel tarkított, játékos foglalkozások nemcsak fenntartják a fiúk érdeklődését, hanem közösséget is építenek – ennek köszönhetően náluk a lovasok közel negyede fiú.

A hagyomány és a modern szemlélet találkozása jól megmutatkozik a Huculösvény versenysorozatban is, amelynek szervezésében a gazdaság aktív szerepet vállal. A hucul lovak képességeire épülő, változatos terepfeladatokat felvonultató megmérettetés egyre népszerűbb, és országos szinten is komoly utánpótlást mozgat meg. A korábban inkább baráti jellegű találkozók mára jól szervezett versenyekké váltak, ahol a Magyar család tanítványai már több érmet is szereztek.

A lovasiskola bemutatóival sokan találkozhattak már Tahitótfaluban a hídivásárokon vagy a visegrádi Palotajátékokon. Ma pedig már olyan fiatalok mutatják be tudásukat, akik egykor nézőként csodálkoztak rá a lovaglás világára – és ott kaptak kedvet ahhoz, hogy nyeregbe szálljanak.

A Szentendrei-szigeten a lovas kultúra így nemcsak hagyomány, hanem élő, folyamatosan alakuló közösségi élmény is.