Már korábban is sokan törekedtek arra, hogy otthonaikat minél inkább környezetbarát eljárással építsék és azok későbbi fenntartása is csupán minimális ökológiai lábnyomot hagyjon maga után. A legtöbben viszont a tudatosabb – néha költségesebb – megoldások helyett még mindig az olcsóbb, ám a környezet számára megterhelőbb, ráadásul energetikailag sem kifizetődő technológiákat választják. Az energiaválság azonban rávilágított annak jelentőségére, hogy milyen könnyen kerülhetünk szorult helyzetbe, ha még mindig csak az idejétmúlt gépészeti lehetőségekben és a megújuló energiaforrásokat elfelejtve tervezünk.
Úgy tűnik azonban, hogy a tavalyi tél változást hozott. Egyre többen érdeklődnek ugyanis az alternatív építészeti megoldások iránt, melyek segítségével nem csak az építkezések környezetre gyakorolt negatív hatásait csökkenthetik, de hosszú távon a mindennapokhoz szükséges energiát is kedvezőbben biztosíthatják családjuk számára. Annak ígérete pedig, hogy több maradhat a nap végén a pénztárcánkban, úgy tűnik, végre elegendő ahhoz, hogy ha eddig nem is, akkor legalább mostantól megfontoltabban és körültekintőbben gondolkodjunk házépítéskor vagy felújításkor.
Mi a különbség?
A környezettudatosság az építkezések esetében már rég túlmutat azon, hogy napelemet szerelünk a tetőnkre. A passzív, az aktív, illetve az ökoházak jelentősen jobb megoldást jelentenek egy hagyományos épülettel szemben. De melyiknek mi a legfontosabb előnye? Szakembereket, építészeket kérdeztünk arról, hogy miért is érdemes nyitnunk a modern technológiák irányába.
A passzívházakat nagyon szigorú energetikai elvárások szabályozzák. Tervezésük során különös hangsúlyt kell fektetni a hőveszteség minimalizálására és többek között a háztartási hulladékhő hasznosítására. (Az otthonainkban a hulladékhő a különféle folyamatok például főzés, világítás, vagy akár a szárítógép használata közben képződő, az adott környezetnél magasabb hőmérsékletű légtömeg.) A passzívházak energetikai besorolása nagyon alacsony kell legyen, egy négyzetméter egységnyi alapterületre nem eshet 15 kWh-nál nagyobb éves szintű átlagos hőigény. Attól függően, hogy az építtető mit preferál, egy passzívház – persze a méret ideális meghatározásával és hővisszanyerős szellőzés kialakításával – akár fűtésrendszer nélkül is működhet.
– A passzív ház, egy olyan épület, amely kevés energiafelhasználással tud magas lakókomfortot biztosítani egész évben. Kompakt forma, hőhídmentes és légtömör részletképzések, precíz kivitelezés jellemzi. Ezekre van szükség, hogy minimális gépészettel tudjuk pótolni az épület hőveszteségét – fejti ki Juhász Róbert, a Juroplan Építész Iroda tulajdonosa, aki kifejezetten erre az irányra fókuszál munkásságában. Számos környékbeli passzív ingatlan (lakóépület és üzlethelyiség) megtervezése fűződik a nevéhez, például Szentendre elején, a 11-es főút mellett elhelyezkedő egyik irodaépület is.
– Tervezéskor a legfontosabb, hogy a leendő ingatlan üzemeltetése és komfortja a legjobb legyen – foglalja össze az építész. Természetesen szem előtt kell tartanunk, hogy ár-érték arányban is megfeleljen a beruházóknak. Az említett épület Silka mészhomoktéglából épült, hogy a megfelelő hőtároló tömeg meglegyen, ami fontos, mert így a nyáron megnyert energia egy része a falakban eltárolható a hűvösebb időszakokra. Tökéletes a légtömörsége és kiváló a hangszigetelése, ami szintén fontos szempont volt a rendkívül forgalmas, s ezáltal zajos 11-es út közelsége miatt. Az épület lapos tetejére napelemek lettek telepítve, így az iroda teljes villamosenergia igényét meg tudják termelni, a déli homlokzatára pedig nagy üvegfelületek lettek tervezve a szoláris energia hasznosítása miatt.
Újrahasznosítás az építészetben is
Az ökoház esetében nemcsak az energetikai megoldások környezetbarátabbak, de már az épületek alapanyagainak kiválasztásánál is arra törekszenek, hogy azok előállítása és szállítása minél kevésbé terhelje meg a természetet. A házak elemei legtöbbször újrafelhasználhatóak, ezáltal még bontás esetén sem termelnek annyi hulladékot, mint egy hagyományos beton vagy tégla szerkezet. Egy ilyen épületben a meleget alternatív megoldások (napkollektor, szélenergia felhasználása, hőszivattyú) biztosítják, a vízfelhasználást pedig szintén egy tudatosabb megközelítés (esővízgyűjtő használata, szennyvíztisztító megoldások) jellemzik.
– Viszonylag kevesen vannak azok, akik tudatosan keresik a mai, korszerű energetika mellett az ökologikus megoldásokat is – tudjuk meg Borbás Péter szentendrei építésztől. – Nagyon sok eszköz van a kezünkben, amikkel élhetőbbé, egészségesebbé, fenntarthatóbbá tehetjük az épületeinket. Sokszor tapasztalom azonban, hogy a beruházók profitmaximalizáló szemlélete és az energiafókuszú retorika mellett nem esik elég szó az ökológiáról, fenntarthatóságról az építészetben, az építésben. Tervezőként először mindig a passzív tervezési eszközöket kell kihasználnunk és utána venni elő az energiaigényes, aktív eszközöket. Alapnak gondoljuk, de az épület tájolása, a terek funkcionális elosztása, az árnyékolás kérdése vagy a megfelelő hőtároló tömeg megválasztása, sajnos nem evidens, pedig ezeknek a passzív eszközöknek a tudatos használatával rengeteg energiát spórolhatunk meg éves szinten. Sajnos kevés tervező készít például benapozás vizsgálatot vagy kér gépész/energetikus kollégájától túlmelegedési kockázatelemzést. A környezetbarát és ökologikus anyagok használatának emberre gyakorolt hatásáról is érdemes pár szót ejteni, amivel az építészeten belül az épületbiológia foglalkozik. Ennek lényege, hogy amennyire lehet természetes, károsanyag kibocsátástól mentes anyagokkal vegyük körül magunkat, ahhoz hasonlóan, ahogy évezredekkel ezelőtt élt az ember – véli az építész, aki szentendrei otthonát is ezeknek az elveknek a szem előtt tartásával álmodta meg.
Az alapként szolgáló több, mint száznegyven éves épület ugyan bontásra került, de építőelemeit – téglákat, faanyagot, köveket – és esztétikai jellemzőit is megtartották. A végeredmény pedig egy egészen különleges épület, mely ötvözi a XXI. század technológiáit és a régmúlt építészet stílusjegyeit. Nem véletlen, hogy a családi ház 2015-ben elnyerte az Év Háza díjat is.
– A ház építésekor folyamatosan szem előtt tartottuk az ökológiai szempontokat; nagyon sok mindent fel tudtunk használni az eredetileg a telken álló parasztház építőelemeiből – meséli saját házukról Borbás Péter. – A jó minőségű köveket külső burkolatként hasznosítottuk, a parasztház gerendái és deszkái pedig bútordarabokként, vagy szintén falburkolatként hasznosultak újra. A tetőcserepeket pedig egy másik épületen hasznosították újra. De több más bontásból is hoztunk építőelemeket: egy újpesti, ipari épület nagyméretű téglái szintén külső falburkolatként kerültek elhelyezésre, ezért a héjazathoz egy karcagi bontás hódfarkú cserepeit használtunk fel. Természetesen az ökoház jelleg nem csak ebben mutatkozik meg, kiemelkedően fontosnak tartottuk, hogy energetikailag is előremutató legyen, és olyan technológiákat és megoldásokat igyekeztünk használni, melyek garantálják, hogy a ház energiafelhasználása a lehető legalacsonyabb legyen. Ennek legfontosabb eszköze az extra hőszigetelés volt, melyhez újra felhasznált cellulózt alkalmaztunk. Az épület energetikája így a passzív házakéval közel azonos.
Több lábon álló gépészeti rendszert használunk. A használati melegvizet és a fűtéshez használt melegvizet egyrészt májustól szeptember végéig, közel 90%-ban fedezi a tetőn elhelyezett hat négyzetméternyi napkollektor, ami egy 700 literes puffertartályba táplája az energiát. Ugyanerre van rákötve egy fa- és biobrikett tüzelésére is alkalmas, vízteres kandalló, egy korszerű kondenzációs kazán, továbbá van benne egy elektromos fűtőszál is. Így a kandalló használatával tökéletesen fűtjük ki az egész házat, ha pedig nincs időnk a fatüzelésre, a gázkazán veszi át az energia betáplálást a puffertartályba. Ha a napelemes rendszerek használatát újból támogatják hazánkban, a puffertartály elektromos felfűtése is egy jó alternatíva lesz – részletezi otthona energetikai megoldásait az építész.
A napelemesek már nem örülhetnek?
A harmadik környezet kímélő opció, az úgynevezett aktív ház. Ezeknél az épületeknél is érvényben vannak az ökológiai lábnyomot a lehető legkisebbre csökkentő szempontok, de ezen felül az a lényege, hogy az ilyen technológiával épült ház több energiát termel, mint amit felhasznál, s a többletenergiát az áramszolgáltatón keresztül a környékbeli fogyasztókhoz juttathatja. Ezt napelemek felszerelésével érték el eddig. A napelem-telepítés az energiaválság kirobbanásával soha nem látott lendületet kapott, ám az elmúlt időszakban komoly változásról szólnak a hírek. A 2024 januárjától – egy uniós irányelv miatt – a jövőben napelemet telepíteni kívánók számára, már kötelezően a bruttó elszámolási rendszer lép érvénybe, megszüntetve ezáltal az előnyt, ami eddig oly vonzóvá tette ezt a
fejlesztést. Amennyiben ezt a változtatást valóban bevezetik, azzal várhatóan sokak kedvét elveszik majd az amúgy is igen költséges és hosszú idő alatt megtérülő napelemek felszerelésétől. Ez minden bizonnyal negatív hatással lesz az aktív- és passzívházak térnyerésére is.
Szőke Anna
Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. szeptember 13-ai lapszámában jelent meg.
Fotó: Deim Balázs
