Ugrás a tartalomhoz

Szentendre és Vidéke élővilága képekben

Vadföldek, vadgondozás, készül az agancs – 4. rész

Az előző cikkemben szó esett az éppen akkor virágzó mezőgazdasági növényekről. Arra gondoltam, érdemes lenne megmutatni, hogyan lehet hasznosítani a különféle mezőgazdasági növényeket a vadgazdálkodásban, vadgondozásban, és nem mellesleg azt, hogy milyen szerepe van ennek a szarvasok agancsának fejlődési ciklusában.

Mi az a vadföld?

A vadföld fő célja a vadállomány takarmányigényeinek változatos kielégítése és kiegészítése az év minden szakaszában. A vadföld értékét növeli, ha mindezeken túl búvó-, szaporodási-, és fészkelőhelyet biztosít. Én gyakran találkoztam már dámborjúval vadföldeken. A vadföldek segítségével a vadgazda könnyeben tudja megbecsülni a vadlétszámot és a terület vadeltartó képességét. Nem mellesleg hatásosan lehet csökkenteni a vadkárt a mezőgazdasági területeken, erdőkben a vadföldek segítségével, mivel eltereli róluk a vadak figyelmét.
Az ilyen vadföldeket mindig olyan helyre szokták telepíteni, ahol nem tud kárt okozni: középkorú erdő közepébe, régi bőgő/barcogó helyekre, ősi váltókhoz, üres vágásterületekre, nyiladékba.

Dámtehén a borjújával | fotó: Farkas Kornél

Miket szoktak ide vetni?

A vadföld legfontosabb növényei: a kukorica, amit kétféleképpen is tudunk hasznosítani: téli abraktakarmányként, valamint ősszel, bőgés időszakában és utána. A kukorica vetés célja a vad lekötése és helybentartása. A napraforgó vetésének célja, hogy bőgésre virágozzon, mivel a gím előszeretettel fogyasztja. Tökéletes búvóhelyet biztosít a fácánok számára. A lucerna az egyik személyes kedvencem. Amellett, hogy jól mutat a fotókon, az egyik legértékesebb vadtakarmány. Kivétel nélkül minden vadfaj szereti. Kora tavasztól egészen télig fogyasztja a vad. A csicsókáról már biztosan hallott mindenki, ezt a növényt a gumójától egészen a virágáig megeszi a vaddisznó, a szarvas és az őz. Emiatt ezt egy különleges technikával érdemes körbekeríteni: egy olyan kerítéssel, amit külön lehet felül és alul nyitni. A virágzás alatt és után először a felső részt nyitjuk ki, így bejut az őz és a szarvas, ami lelegeli a csicsóka leveleit, így marad a csupasz kóró. Ezek után beengedjük a vaddisznókat az alsó kapun. A vaddisznó kitúrja a gumót a föld alól, majd megeszi azt.
Természetesen e növények mellett még megtalálható a tarlórépa, repce, rozs, őszibúza stb.

Spíszer dámbika | fotó: Farkas Kornél

Agancsfejlődés

Gím- és dámszarvasaink már elhullajtották az agancsaikat, és elkezdték fejleszteni az új koronát. Erre az időpontra a szarvasoknak már megfelelő kondícióval és ásványi anyag, valamint vitamintartalékkal kell rendelkezniük.
Ezek alapján könnyű belátni, hogy ebben az időszakban az agancsnövekedést támogató takarmányra van szüksége a vadnak. E célt szolgálhatja a szemeskukorica és a rétiszéna. Az ilyesfajta vadtakarmányozást már januárban érdemes elkezdeni. Ilyenkor már közel azonos mennyiséget és összetételt kell fogyasztania a gímszarvasnak, mint az agancsnövekedés későbbi szakaszában.

Virágzik az árvalányhaj | fotó: Farkas Kornél

Árvalányhaj

Virágzik az árvalányhaj… Szentendre és vidéke bővelkedik ebben a csodálatos növényben. Beteríti a réteket és ha fúj a szél olyan, mintha hullámozna a rét.

Árvalányhaj virágzás | fotó: Farkas Kornél

Sajnos idén nem sikerült repcében őzet, szarvast fotóznom, ezért az újabb bakancslistás képem: gyönyörű kék virágok és árvalányhaj társaságában legelésző őz, szarvas.

Árvalányhajas naplemente | fotó: Farkas Kornél

A következő cikkben szemügyre veszünk egy olyan őzbakot, amit már 3 hónapja figyelek…
Ezzel a cikkel nem titkolt szándékom megmutatni azt, hogy a vadászok nem gyilkosok. Ebből a cikkből is látszik, hogy sokkal több van e mögött, mint azt gondolnánk.

Farkas Kornél vagyok, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium nyolcadikos tanulója, 14 éves elhivatott vad-és természetfotós. Küldetésem közelebb hozni az embereket a természet titkos pillanataihoz a fotóim segítségével. Ezentúl kéthetente olvashatnak tőlem cikkeket a természet rejtett történéseiről. Lesz szó az őzek párharcairól, párzási időszakukról, hogyan készülnek fel a télre, hogyan tudjuk megkülönböztetni a sutagidát a bakgidától, a dámszarvasok érdekes táplálkozási szokásaikról, és rengeteg más érdekes témáról.

A sorozat korábbi részeit itt tudja elolvasni!

Szöveg és kiemelt kép: Farkas Kornél

További cikkeink a témában