Az első helyszíni szemlére május 13-án került sor, amikor többek között a papszigeti Duna-holtágat, a Japánkertet, a Harkály-tavat, a Pannónia-tavat és a Korona utcai lápos területet vizsgálták meg. A vízminták elemzése során csak elenyésző mennyiségű szúnyoglárvát találtak, ezért beavatkozásra ekkor nem volt szükség. A május végi esőzéseket követően újabb ellenőrzések következtek. Ekkor a Rózsa utcai árok zsilipjénél mutattak ki olyan lárvasűrűséget, amely indokolta a biológiai gyérítést. A szakemberek környezetbarát granulátum kijuttatásával akadályozták meg a szúnyogok kifejlődését.

A város célja, hogy a természetes környezetet terhelő kémiai irtást a lehető legkisebb mértékre csökkentse, és elsősorban biológiai módszerekkel védekezzen a szúnyogok ellen. Ennek részeként a nyár folyamán úgynevezett szén-dioxid csapdákat helyeznek el a szúnyogártalom mértékének felmérésére, imágócsapdázással pedig a környékre jellemző fajokról kapnak pontosabb képet. 

– A megelőzésben nemcsak nekünk, de a lakosságnak is fontos szerepe van – mondja Domoszlai Dávid, a House Special Kft. szakértője. – Az invazív fajok ugyanis nem az erdős területeken, hanem tipikusan a nagyvárosok magánkertjeiben található pangóvizekben szaporodnak szívesen. Ahogy a mellékelt ábra jól bemutatja, észrevétlenül válhat tenyészőhellyé egy kert végében felejtett gumiabroncs, egy bármilyen vödör vagy locsolókanna, vagy akár a legjobb szándékkal kihelyezett madáritató is. Azt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a szúnyogok szaporodásának is van egy ciklusa: nagyjából két-három hét alatt fejlődik ki egy-egy újabb generáció. A nyári melegben ez azonban hét-tíz napra is lecsökkenhet. Tehát a tanulság semmiképpen nem az, hogy például ne itassuk az állatokat, sőt: a várható nagy melegben erre mi is kifejezetten buzdítunk mindenkit. Ha nagyjából hetente gondoskodunk a vízcseréről, akkor jót teszünk a szomjas kisállatokkal, rovarokkal, de megakadályozzuk a szúnyogok szaporodását is.

K. B.