Szentendre lakói a nyári hőség elől a Duna partjára menekülnek. Így volt ez a múlt században is: a folyót nyaranta ellepték a strandoló, sportoló és hajózó polgárok. Válogatásunkban a Fortepan képei között az elmúlt szentendrei nyarak világába nyerünk bepillantást.
Szentendre már a ’30-as években nem csak a fővároshoz való közelsége, hanem a vízi útvonalakon való elérhetősége miatt is vonzó úticélnak számított. A budapesti napilapok rendszeresen beszámoltak az ide induló sétahajó-kirándulásokról és evezőstúrákról.
„Miben áll hát e kis város különös szépsége? Aki hajón közeledik Pest felől s feltárul előtte Szentendre, amint hét templomával, teleépített dombbal a háttérben, mozdulatlanságba varázsolva s néma méltósággal nézi magát a Duna tükrében, már megkapja e szépség egyik aszpektusát s kedvet kap megismerkedni vele„, írja Komlós Aladár az Új Idők 54. évfolyamának július 3-i számában 1948-ban. Valóban, Szentendrét előszeretettel örökítették meg a Duna felől a régi idők fotósai.
„Szentendre a végállomása a Pálffy-térről induló HÉV- vasútnak„, írja az Ujság 1931. augusztus 15. szombaton. „Az ősrégi város a Duna mellett fekszik. Dombos területen épült és öt templomáról nevezetes. A városba hajón is kijuthat a kiránduló, hiszen a MFTR-gőzösök is elég sűrűn közlekednek Szentendrére. Főképpen a reggel 8.30 és 11.00 órakor induló hajókkal érdemes az Eötvös térről indulni.” Az ’50-es években többek között a Szent László névről átkeresztelt Petőfi gőzhajó közlekedett menetrendszerűen Budapest és Szentendre között.
Nem csak kirándulóhajók úsztak a Dunán: a ’80-as évek végéig gyakorta tisztították kotróhajóval a szentendrei Duna-ágat. A kikotort hordalékból nyert kavicsot az építőipar hasznosította, a strandolók pedig tiszta vízben fürödhettek. „A Margit híd pesti hídfőjétől mintegy 150 méterre három dunai, kaviccsal telt uszály áll„, írja a Szabad Nép 1953. február 6-án. „Tartalmuk szemlátomást fogy. A kirakógépek le-föl járó vedersora pillanatok alatt felemeríti vedreit s a kavicsot lejtős gumiszalagra önti. A szalag végén emelkedő nagy halomból ekszkavátor rakja teherautókra a kavicsot. Budapest számos építkezéséhez szállítják innen a fontos építőanyagot. A kavics egy részét a kikötőtől 30 kilométerre északra, Visegrád közelében úszó kotróhajó meríti a Dunából. Ezen a hajón is vedersoros kirakóhoz hasonló elektromos gépekkel dolgoznak. A még nedves kavicsot a gép garatján keresztül egy csatornába önti, amely azt a kotróhajó mellett álló uszályba továbbítja.„
A Postás-strand a múlt században is népszerű fürdőhelynek számított. „A Szentendrei Postás-strand helyzetét jellemzi, hogy kedvelt Dunaparti ligetes terület, étterem, nyilvános W. C., parkok, gyermekjátékok stb. emelik a színvonalát„, írja a Dunakanyar 1984-ben, 2. számában. „Szentendre város és az Óbuda Tsz közös összefogásban fejleszti ezt a jellegzetesen vízparti autós pihenőhelyet.” A révvel vagy busszal könnyen megközelíthető Szentendrei-sziget is kedvelt úticélja volt a fürödni, illetve sportolni vágyóknak. „A ténylegesen hobbikertként használt zártkerti földrészletek száma egyre növekszik, számuk már ezer fölött van„, írja a Dunakanyar 1989-ben. „Mind a belterületeken, mind a zártkertekben a fővárosi tulajdonosok aránya 90% körül van.„
A Pap-sziget viszonylagos érintetlensége miatt kemping-helyszínként vált népszerűvé. Az aktív pihenésre vágyók innen könnyedén indulhattak csónakázni vagy fürödni. A szigetről könnyen elérhető a város színe-java, ugyanakkor a viszonylag puritán körülmények miatt a szállások árai is megfizethetőek maradtak. A Természetjárás Turista Magazin 1974-es 4. számában így számol be a kempingről: „Szentendre, Papsziget, kemping I. oszt. Férőhely: sátorban 800, 2—4 személyes faházakban 108. […] Villany, hideg-meleg víz, zuhanyozók. […] Szentendrén a Duna partján a Görög Kancsó kisvendéglő, a Kék Duna étterem és a Club eszpresszó, a főtéren a Béke étterem, a főtérre vezető úton a Művész eszpresszó.„
Ugyan kotróhajók ma már ritkán láthatók a Dunán, és a 11-es főút megépültével a hajójáratok gyakorisága is csökkent, Szentendre és a sziget vízpartjai most is kedvelt helyszínei a nyári pihenésnek. A Postás-strandon bárki megmártózhat a folyó hűs vizében, révre szállva pedig kellemes sétát tehetünk a Szentendrei-sziget dús erdeiben.
Források:
Arcanum Digitális Tudománytár / Új Idők 1894-1949
Arcanum Digitális Tudománytár / Ujság 1903-1944
Arcanum Digitális Tudománytár / Szabad Nép (Népszabadság 1944-2016)
Arcanum Digitális Tudománytár / Dunakanyar 1966-1993
Arcanum Digitális Tudománytár / Természetjárás Turista Magazin 1955-2020
Borítókép: A Szentendrei-sziget 1955-ben, háttérben a Petőfi gőzhajó / fortepan.hu, Nagy Gyula adománya
