A Római temető utcai lakossági fórumra az vezet el, hogy helyzetképet kapjak arról, mennyire érdeklődnek az itt élők a közügyek iránt. Az utcafórumot Magyar Judit, alpolgármester, a kerület önkormányzati képviselője tartja. Már javában zajlik a találkozó, amikor fotós kollégámmal megérkezünk. Záporoznak a kérdések a közeli SPAR építkezésről, és a helyi közlekedés ügyeiről. Látszik, hogy a lakók érdeklődőek, ismerik az utca, a város főbb problémáit, és pontosan tudják azt is, mi az a városrészi költségvetés. Egyikük, Ferenc mindössze négy éve lakik Szentendrén, igyekszik részt venni a város életében, olyannyira, hogy már nem érzi magát turistának – ahogy ő fogalmaz. 

– Fontosnak tartom a részvételt akár egy ilyen lakossági fórumon is, hiszen ahhoz, hogy változzon, fejlődjön az utca, nekünk is el kell mondani a véleményünket. Van értelme ezt megtenni, mert tavaly így oldódott meg a vízelvezetés kérdése a városrészi költségvetés segítségével. 

Bognár Marianna jóval hosszabb ideje lakik Szentendrén, és mint régi lakos a szívén viseli a kis közösség sorsát. Ha valakinek valamilyen problémája adódik, akkor a szomszédok tudják, hogy hozzá fordulhatnak, mert önkormányzati dolgozóként rögtön tud tanácsot adni. Külön kis facebook csoportjuk is van, ahol rendszeresen megosztják közös dolgaikat. 

–  A saját érdekünk, hogy elmondjuk a véleményünket, hogy mi érdekel bennünket, miben szeretnének változást elérni, mert az önkormányzatnál csak akkor tudnak rajta változtatni. Jó, hogy egy-egy ilyen lakossági fórumon ennek hangot tudunk adni, és közösen tudunk gondolkodni azon, hogyan lehetne az utca életét jobbá tenni. Az emberek persze különbözőek, vannak itt is, akik elzárkóznak, de többségében azért ismerjük egymást, és segítjük is, amennyire lehetséges. 

Magyar Judit is egyetért azzal, hogy nagyon jó kis közösség alakult itt ki. 

– Az utcában jó hangulatban telnek a lakossági fórumok, az itt élők megértőek, és én mindig minden kérdésre igyekszem válaszolni, a problémákat pedig próbálom megoldani. Ezek a fórumok lehetőséget adnak arra is, hogy elmagyarázzak olyan helyzeteket, amiket nehéz volna másképp megérteni, például, hogy miért nem lehet csak úgy zebrát felfesteni, hányféle szabálynak kell ehhez eleget tenni. Ilyenkor alkalmunk van tisztázni, hogy mi az önkormányzat hatásköre és mi nem az, mert ezek sokszor egyáltalán nem magától értetődőek. 

„Nem lehet rögtön mindent elérni”

A lakossági fórumok népszerűségéról Fülöp Zsolt polgármestert kérdeztük.

– Az aktív állampolgár szerintem az, aki beszélget a szomszédjával, azokkal, akikkel nem ért egyet, és képes a saját nézőpontját a másik szemével látni. Ettől mi még messze vagyunk, mert nem arra vagyunk nevelve, hogy számít a szavunk, és inkább csendben maradunk, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” elv alapján, és várjuk, hogy megoldják helyettünk a dolgokat – fogalmazott Fülöp Zsolt, polgármester. – A lakossági fórumok népszerűsége mindig attól függ, hogy van e valamilyen konkrét projekt, aminek a megvalósításába bele lehet szólni. Mindig magasabb a részvétel, ha az a kérdés, hogy épüljön-e út, legyen-e parkoló, milyen széles járda legyen. Mi azt szeretnénk, ha már a tervezés fázisában is részt vennének a lakók, ha már akkor elmondanák a véleményüket. A Spar-projektnél kérdőíveztünk, kikértük a lakosság véleményét, és figyelembe is vettük a kapott válaszokat. Ezért nem terveztünk orvosi rendelőt, mert arra nem volt igény, több zöldfelületet viszont igen, így ez lett a prioritás.
A polgármester álláspontja szerint az emberekben bizalmat kell építeni, ami hosszú távú folyamat. Volt olyan, hogy a lakók nem úgy reagáltak, amire az önkormányzat számított, például kevesebben jöttek el egy-egy fórumra. 

-A megkezdett úton tovább kell haladni, nem lehet rögtön mindent elérni. Ha tovább dolgozunk ezen, azzal erősítjük a folyamatot. A lakossági fórum nem csodafegyver, de használni kell ezt is. A városrészi költségvetéssel együtt jó kombináció – fejtegette Fülöp Zsolt. – Sajnos a szentendreiek többsége csak felületesen tájékozott a város ügyeiben. Nagyon sok információ elérhető például a városi honlapon, amelyek részletes és aprólékos tájékoztatást adnak, de kevesen olvassák el végig. Sokszor kapunk olyan kérdéseket, amelyekre a válaszok fent vannak a honlapon. 

Így történt a Vasúti villasori esetben is, ahol a forgalomszabályozásról szóló januári lakossági fórumon csak kevesen vettek részt, később viszont petíciót nyújtottak be a változások ellen. Fülöp Zsolt szerint ez is azt mutatja, hogy türelemmel el kell mondani ugyanazokat az tényeket, akkor is, ha ezen a folyamaton már korábban megtették. 

Városrészi költségvetés

A városrészi költségvetést harmadik éve működteti a város. Ez a program lehetőséget ad arra, hogy minden szentendrei kerületben a helyi polgárok dönthessenek arról, hogy egy bizonyos összeget, amelyet erre a célra különített el az önkormányzat, mire használják fel. Ez az összeg minden évben kerületenként egymillió forinttal növekedett. Eredetileg az ingatlanadó teljes, mintegy ötszázmilliós összegét szerették volna erre a célra költeni, de a szolidaritási hozzájárulás címén jövőre a kormányzat által elvont 534 milliós kormányzati elvonás miatt nem áll rendelkezésre ekkora forrás. Ezzel együtt a 2023-as 70 milliós keretösszeg 2024-ben 100 millióra emelkedik majd. Újdonság, hogy 2024-ben a fiatalokat is szeretnék bevonni a programba, egyelőre kísérleti jelleggel, amelyben a városra költhető 5 millió forint sorsáról dönthetnek majd az öt szentendrei középiskola 17-18 éves diákjai. Szintén változás, hogy már idén ősszel elindul a program, így a kiválasztást követően már jövő tavasszal elindulhatnak a beruházások. 

A részvétel a három év alatt kismértékben ugyan, de növekedett. 2021-ben összesen 748 kitöltött szavazólap érkezett, míg 2023-ban már 943. A javalati lapokat összesítő grafikon beszédes: a városrészek aktivitása jelentősen eltér egymástól. A legtöbb javaslat a Belvárosi régiót érintette, ám ennek az is az oka, hogy ezt a területet mindannyian használjuk. Kiemelkedő volt a részvétel Izbégen, a Patakparton és a Vasúti villasoron, míg Tyúkosdűlőről, Lászlótelepről és Pannóniatelepről kevesebb javaslat érkezett.

Kiss Barna, a városrészi költségvetés projekt-felelőse szerint mindannyian tanuljuk a részvételiséget, a városvezetők is, de a város lakóinak is tanulniuk kell.  

– Talán a rendszerváltást követő években volt utoljára olyan politikai szándék, hogy az embereket a döntéshozatali folyamatokba bevonják – fogalmaz.  – Ez a szándék az évek során egyre gyengült, az elmúlt tizenhárom évben pedig teljesen elkopott. Most, amikor erre próbálunk kísérletet tenni, azzal kell szembenéznünk, hogy nem könnyű megváltoztatni a régi beidegződéseket. Olykor mindenkinek egyenként is el kell magyaráznom, hogy igen, érdemes javaslatot tenni a városrészi költségvetésre, érdemes szavazni, mert az, amit javasol, vagy amire szavaz valaki, az tényleg megvalósulhat. Ha nem teszi, ha nem fejezi ki a véleményét, akkor más véleménye fog érvényesülni. A Bubán-téri lakossági fórumon például bevontuk a megjelenteket a tér tervezésébe. Nagyon pozitív élmény volt mindannyiunk számára, de az emberek először nem is értették, hogy miért adjuk a kezükbe a ceruzát, hogy hogyan lehet az, hogy tényleg kitalálhatják, mi legyen azon közösségi téren, amit ők használnak. Az pedig végképp különös volt számukra, hogy eldönthetik, hogyan költsék el a rendelkezésre álló keretet. Ennek érdekében először priorizálni kell, mi valósulhat meg, és mi nem. A projekt azt is megtanítja, hogy az emberek képesek közös döntéseket hozni, meggyőzhetőek, ha van kommunikáció és ha értik, milyen feltételek között működhetnek. Hogy jelenlegi részvételi arány mennyire sok vagy kevés, azt nehéz megítélni, az biztos, hogy Szentendre elől jár a hasonló projekteket működtető városok között mind a részvétel arányában, mind pedig a szétosztható keret nagyságában. 

Demokráciát helyben!

Az Állampolgári Részvétel Hete országos programsorozatot október 2-án nyitották meg a Pomázi Civil Házban. A huszonöt helyszínen zajló eseménysorozatot az ország legkülönfélébb civil csoportjai szervezik a saját közösségüket leginkább érintő témákban. 

Az Állampolgári Részvétel Hetét 1997 óta rendezik meg minden évben. Kezdetben a Közösségfejlesztők Egyesülete szervezte, idén az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló kampányhét hazai koordinátora a Civil Kollégium Alapítvány.  Általában olyan témát járnak körbe, amely a társadalom aktuális kérdéseiről szól. Ez évi központi gondolatuk szerint a demokrácia akkor működik, ha működtetjük, ha tudatos állampolgárokként foglalkozunk a közügyekkel, és számonkérjük választott képviselőink munkáját. Ezért választották szlogennek: „Demokráciát helyben!” 

Magyarország egyik legnagyobb civil eseménysorozatához bárki csatlakozhatott, aki fontosnak érezte a kezdeményezést, a cselekvés és a részvételiség fejlesztését, a demokrácia és a civil társadalom megerősítését. Azért fontos ez a téma, mert láthatóan a magyar társadalom közéleti apátiában szenved. Az elmúlt harminc évben nem tanulta meg – mert nem tanította meg rá senki –, hogy a demokrácia a részvételen alapul. Milliók nem élnek a beleszólás jogával sem az önkormányzati, sem a magyar vagy európai parlamenti választásokon, helyette közösségi oldalakon hangoztatják nemtetszésüket és változás iránti igényüket.

A téma ismerői szerint az emberekben van fogadókészség a részvételiség elsajátítására. A helyi ügyekben sokszor könnyebb elérni, hogy az emberek bekapcsolódjanak a közéletbe. Ez pedig természetes esélyt ad arra, hogy azok is együtt tudjanak működni, akik politikailag szemben állnak egymással.

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. október 11-ei lapszámában jelent meg.

Fotó: Deim Balázs