Ugrás a tartalomhoz

Étellel, jó szóval és kedvességgel – Interjú a Vasárnapi Merőkanál vezetőivel

Hat éve ad melegételt a rászorulóknak a Vasárnapi Merőkanál Szentendrén. Az egyesületté alakult és új helyre költöző karitatív közösség terveiről kérdeztük Varga Tiborné Vatikatit, Vargáné Nagy Szilviát és Nóniusz Ritát.

 

Miért volt fontos, hogy egyesületté alakuljon a Merőkanál?

2015-ben kezdtük el Szentendrén a melegétel-osztást, és majdnem azóta szeretnénk is egyesület lenni. Sajnos, az első években még csak ötletszinten fogalmazódott ez meg, de az évek során egyre fontosabbnak éreztük, hogy legyen egy szervezettebb forma, a külvilág felé és a saját önkénteseink felé is. 2018-ban egyszer már majdnem megalakultunk, de különböző akadályok miatt ez végül nem sikerült. 

Egy egyesület alakítása azért is nagyon jó, mert ilyenkor tisztázódnak a feladatkörök, ami előtte nem volt határozottan körvonalazva, döntési helyzetekben pedig egyértelműen elhatárolódik a jogosultság-felelősség kérdése, vagyis mondjuk vitás kérdésekben a végső döntés ezentúl az elnökség kezében lesz, rajtunk pedig számon is lehet kérni a döntések következményeit.

Az is fontos, hogy egy egyesület rendelkezik saját adószámmal és saját bankszámlaszámmal, ami azt jelenti, hogy nem kell egy másik szervezet védnöksége alatt dolgoznunk (mint ahogy eddig tettük, a Kőhegy Alapítvány égisze alatt). A pénzgyűjtő perselyeken az egyesület bejegyzése után már a saját adószámunk szerepelhet és hivatalosan is tudunk adományokat gyűjteni a saját bankszámlaszámunkra, jelen pillanatban ugyanis a jószándékú adományozóink hol az egyik, hol a másik megbízható önkéntesünk számlájára küldik az alkalmi felajánlásaikat. Hogy ne legyen megterhelő az ezzel kapcsolatos feladat (hiszen mindenkinek van magánélete is), ezért váltogatjuk ezeket a fogadó számlákat. Nemsokára viszont ez leegyszerűsödik.

Most elkészült az etikai szabályzat, ami eddig nem volt ilyen szépen megfogalmazva, bár mindent ennek alapján csináltunk eddig is, mégsem tudtuk egy új önkéntesnek megmutatni, hogy tessék, ezeket el kell fogadnod, ha közénk szeretnél tartozni. A felfrissített lebonyolítási szabályzat is megkönnyíti majd a rendszeres és a ritkábban jelentkező segítők dolgát.

 

Mik a célok, mit fogalmaztatok meg?

Az alapszabályban a törvény által adott lehetőségek szerint a következő célokat határoztuk meg: rászoruló emberek támogatása, arra rászorulók élelmezéssel történő megsegítése, szegény emberek önsegélyezésének ösztönzése, rászorulók támogatására önkéntesek szervezése, hajléktalan emberek elhelyezésének segítése, adományok gyűjtése, azok szétosztásának koordinálása, a szegénység és a gyermekszegénység elleni küzdelem önkéntes munkával való segítése.

Ez bővebben azt jelenti, hogy bár továbbra is fő profilunk a melegétel-osztás, de emellett mindenféle egyéb támogatási lehetőséget is megragadunk a rászorulók segítésére, természetesen kapacitástól függően. Télen fogadunk tüzelőfa-felajánlást, és kérésre megszervezzük a szállítást is, vagy ha egy rászoruló jelentkezik, hogy elromlott a háztartási gépe, megpróbálunk ingyen adományként egy másikat szerezni neki. Mindig akad mit csinálni.

Hogyan tudtok működni a járvány alatt, és gondoskodni a rászorulókról?

Legnagyobb szomorúságunkra egy időre fel kellett hagynunk a melegétel-osztással, hiszen nem tudjuk garantálni az osztások alatt azt a biztonságos elkülönítést, fegyelmezett távolságtartást, amire szükség lenne. És nem csak a rászorulók, hanem önkénteseink egészségét sem kockáztathatjuk azzal, hogy a csomagolás és porciózás ideje alatt, több órán át zárt térben együtt tartózkodva esetleg megfertőzzük egymást. Néhány lelkes önkéntesünk ebbe nem nagyon tudott belenyugodni, ezért úgy döntöttünk, hogy a járványügyi előírások maximális betartásával havi szinten tartós élelmiszert fogunk osztani a rászorulóknak. 

Ebben sem vagyunk teljesen kezdők, hiszen karácsonykor, húsvétkor és iskolakezdéskor eddig is minden évben csináltunk már ilyet, ennek is van hagyománya nálunk. Most viszont sikerült teljesen rutinossá válni úgy a bevásárlásban, mint a csomagok készítésében és szétosztásában. Készítünk sima csomagot, nagycsaládos csomagot, és a hajléktalanok speciális igényeire külön csomagot is, mivel ők nem tudnak főzni, ezért több készételkonzervet kapnak.

 

Hány ember fordul hozzátok átlagosan?

Úgy vettük észre, hogy egyre többen jönnek a tartósélelmiszer-osztásra. Ahogy terjed a híre a kezdeményezésnek, úgy kell mindig egy kicsivel több csomagot összeállítanunk. A legutóbbi osztáson 80 fölött volt az elkészült csomagok száma, ebből a bicajos önkéntesek elvittek házhoz körülbelül 30-at, a hajléktalanszállós csomagok 25 körül voltak, a többit osztottuk ki helyben. Nagyon-nagyon utáljuk, amikor valaki odajön, és nem jut neki semmi. Ez nagyon rossz érzés, inkább legyen egy kicsivel több, minthogy ne jusson valakinek.

Hány önkéntessel dolgoztok most és békeidőben?

Az önkéntesek száma mindig változik. Egy-egy melegétel-osztáson 10-15 önkéntes szokott részt venni, és ebbe bele kell érteni a különböző szállítási feladatokat elvállaló, csomagoló, ételosztó, takarító, teát és üdítőt meregető, sorszámot osztó, ebédért elmenő és szervezést vállaló önkénteseket is. És azt lehet mondani, hogy ez körülbelül igaz a mostani tartósélelmiszer-osztásokra is, csak kicsit más feladatokat ellátva. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne mindig ugyanazokra háruljon az összes teher, ezért szeretjük, ha minél több az önkéntes a csoportban, hogy amikor feladat van, akkor ne mindig ugyanaz a 10-15 ember legyen csak elérhető. Nagy örömünkre egyre több fiatal is nálunk szeretné teljesíteni az 50 óra kötelező társadalmi munkát, szóval üdítően fiatalodunk.

A tüdőgondozó után hova vezet az út?

Az önkormányzat a régi egészségház helyett felajánlott nekünk egy helyiséget a nagy parkoló melletti hosszú gazdasági épületsor végében, ahol egyelőre csak áramunk lesz, de nagyon örülünk ennek is, mert a mosogatást és a mosakodást eddig is vízmelegítéssel és kannákból oldottuk meg, szóval ehhez már hozzászoktunk. A későbbiekben talán lesz lehetőség a vízhálózat felújítására is, mi legalábbis borzasztóan hálásak lennénk érte. Nagyon örülünk egyelőre ennek is, és amint megkaptuk a kulcsokat, máris költözünk. Igazából már így is csak a türelmi időnket töltjük a régi házban, hiszen első körben arról volt szó, hogy április elsejéig maradhatunk. 

 

Mire számítotok a jövőben? 

Nagyon hiszünk abban, hogy hamarosan visszaáll minden a régi kerékvágásba! Mivel fő profilunk a vasárnapi melegétel, ezért mielőbb szeretnénk újra ételt osztani, mert látjuk, hogy nagy szükség van rá. Ez pedig azt jelenti, hogy újra szükségünk lesz a szentendrei éttermek támogatására, pedig borzasztóan aggódunk értük, mert nagyon-nagyon nehéz helyzetet kell túlélniük. Eddig már néhány étteremtől kaptunk pozitív visszajelzést, de minél több étterem van a támogatók között, annál többfelé oszlik a teher, amit a főzések jelentenek, mind anyagiakban, mind pedig a rendszerességet illetően. Az is óriási, ha egy étterem egy évben csak egyszer vagy kétszer tud főzni (kb. 100-120 adag melegételt), de az a legnagyszerűbb, ha valaki rendszeresen, mondjuk havonta vagy negyedévente egy alkalommal rendszeresen tud ilyet vállalni. És természetesen az a legnagyobb segítség, ha ingyen, de mivel ilyen nagyon nehéz a helyzet, a perselyekbe befolyó pénzből egy darabig tudjuk anyagilag is támogatni a főzéseket. A tartalékaink ugyanakkor végesek, ezt azért el kell mondanom. Nagyon hálásak vagyunk azoknak a szentendreieknek, akik folyamatosan dobálták be a perselyeinkbe a pénzt. Azt szeretnénk kérni, hogy ezt ne hagyja abba senki, aki eddig csinálta. Aki pedig még nem próbálta ki, hogy ez milyen jó érzés, az pedig kezdje el mielőbb!

 

Szükség van még segítőkre?

Igen, folyamatosan várjuk az önkéntesek jelentkezését, hiszen minél többen vagyunk, annál jobban kiegyenlítődik a nyomás, amit a feladatok elvégzése jelent. Ha újra elindul a heti rendszerességű ételosztás, akkor a legnagyobb szükségünk a kiszállításra vállalkozó bringás vagy autós önkéntesekre lesz, akik vállalják az összesen 30-35 adag melegétel kiszállítását a megadott címekre. Minél többen vannak, annál kevesebb jut egy főre. Sokan vagyunk az önkéntes csoportban, de hihetetlenül nagy teher, ha minden áldott vasárnap ugyanazoknak az embereknek kell mindent csinálni.

A nehézségek ellenére nagyon örülünk, hogy belevágtunk annak idején, mert kialakult egy nagyszerű csapat, felépítettünk egy remek kommunikációs csatornát, kialakítottunk egy működő rendszert, és látjuk, hogy erre egyre nagyobb szükség van. Mert azon túl, hogy anyagi szinten próbálunk segíteni, nem ritka, hogy a hozzánk fordulók érzelmileg, lelkileg is megviseltek, és nagyon jólesik nekik, ha elmondhatják a gondjaikat, bajaikat, így lehetőségeinkhez képest próbálunk mentális segítséget is nyújtani, sőt néha elég az is, ha megtudják, hogy egyáltalán létezünk. Ezzel kapcsolatban a Vasárnapi Merőkanál az újraindulás előtt egy ismertségi kampányt indít, ha valaki beszállna ötletekkel vagy anyagilag, ne habozzon jelentkezni. 

Zimre Zsuzsa

Megjelent a Szentendre és Vidéke 2021/6. számában.

További cikkeink a témában