A tavalyi rendszert több kritika is érte, amiért nem oldotta meg azt, hogy valóban az adott városrészben lakó szentendreiek szavazzanak a javaslatokról. Idén mi változott?
A regisztrációs folyamat során oldottuk meg ezt a kérdést. Egyrészt egy e-mail címről csak egy szavazat volt leadható, illetve az online szavazásnál meg kellett jelölni, hogy melyik utcában lakik, és a rendszer eleve erre a körzetre adta meg a szavazási lehetőséget. Ami a papíralapú részvételt illeti, a szavazólap tízféle volt és városrészekre bontva érkezett meg a címekre. Összességében tehát jelentős mértékben tudtuk szűkíteni az átjárhatóságokat a rendszerben.
Egyébként minden érdemi kritikát és jobbító szándékot szívesen fogadunk ezután is, sőt, szeretnék ebben a témában a közeljövőben közösségi gyűlést is tartani. Örülnék, ha arra mindenki, aki követte a folyamatot és észrevétele van, eljönne és megosztaná velünk.
Gondolkodnak azon, hogy miként lehetne tovább népszerűsíteni ezt a lehetőséget és növelni a javaslattételben, illetve a szavazásban résztvevők számát?
Két fontosabb tervünk van ezzel kapcsolatosan. Jövőre egyrészt a civilekkel tervezünk egy szorosabb együttműködést, másrészt a középiskolákat is szeretnénk bevonni, és például helyi gimnáziumokban előadásokat tartani, amikor a Városrészi Költségvetés apropóján a részvételi demokráciáról beszélgetünk.
Ugyanakkor azt gondolom, ha lesz lehetőség még magasabb összegeket rendelni ehhez a projekthez (2021-ben 5 millió, 2022-ben 6 millió forint elköltéséről lehetett dönteni városrészenként – a szerk.), akkor bizonyosan erősödne a részvételi szándék is.
Ami számomra nagyon pozitív, hogy idén már az is előfordult, hogy egy-egy ügy mentén kisközösségek formálódtak. Nem titkolt célom, hogy a Városrészi Költségvetés folyamatában való részvétel összehozza azokat a szomszédokat, akik korábban legfeljebb csak köszönőviszonyban álltak egymással.Ezek a kis összefogások abszolút érzékelhetőek voltak egyes javaslatokban és szavazatokban.
Megvannak az idei nyertes eredmények. Mikor indulnak a megvalósítások?
Attól függ. Ami közösségi tervezést igényel, hosszabb időt vehet igénybe. És mindig számolni kell a kivitelezési munkák idején felül a tervezéssel, engedélyeztetésekkel és beszerzéssel is. Ilyenkor a projektek vélhetően átcsúsznak a következő évre.
Vannak még hátralévő tavalyi projektek?
Négy van még folyamatban: a Vasúti villasori projekt, a János utca egyirányúsítása, amit a 11-es felújításának forgalomtechnikai kérdéseivel össze kell majd hangolni, a járda a Bolgár utcai parkolótól a patak melletti kisháromszög parkolóig a Duna-korzón, amihez plusz forrást kellett találni az áremelkedések miatt, ez sikerült és nyáron indulhat a kivitelezés, illetve az eszközváltó pont a Pap-szigeten, amelynek eddigi terveivel kapcsolatban a főépítész aggályait fejezte ki, ezért keressük a jó megoldást. A másik oldalon viszont olyanok is vannak, ahol nem csupán az első helyen végzett javaslat valósulhatott meg, ilyen például Pannóniatelepen a baba-mama hinta, a 10. körzetben a Barackvirág utcával szemben lévő Duna-parti gyalogösvény burkolása, valamint Püspökmajoron két játszótéren is sikerült ivókutat kialakítani, illetve padokat felújítani.
Az interjú a Szentendre és Vidéke 2022. július 6-i számában jelent meg.
Címlapkép: Deim Balázs
