Ugrás a tartalomhoz

TÉMA

A csobánkai Vargha-kert története

Csobánkán a Dera patak partján fekszik a Vargha-kert, egy több, mint tizenhétezer négyzetméteres, két telekrészből álló erdős zöld terület, amely hosszú jogvita után került dr. Vitézy Botond Tamás nevére. A bonyodalom akkor kezdődött, amikor 2021-ben az új tulajdonos tovább akarta értékesíteni. 

A helyi civilek ugyanis azt szerették volna, ha az önkormányzat él elővásárlási jogával, hogy a két érintett telek zöldterület maradhasson és biztosan olyan módon hasznosítsák, ami a köz érdekét szolgálja, s ne lehessen majd oda építkezni.

– Először csak a szomszédokat riadóztattuk – emlékezik vissza Illyés Kinga, a Civilek Csobánkáért csoport egyik aktivistája –, de aztán elindítottunk egy aláírásgyűjtést is a terület megvásárlása érdekében. Szerveztünk egy lakossági fórumot, ahol ötven-hatvan csobánkai vett részt, és szinte mindenki azt akarta, hogy az önkormányzat vegye meg a Vargha-kertet. 

Létrehoztunk egy facebook-csoportot, és hirtelen kétszázan lettünk – mondja Magyar-Ábel Ágnes. –  Először írásbeli javaslatokat adtunk be az önkormányzatnak, amelyeket nem vettek figyelembe, majd tárgyalóasztalhoz ültünk. Szerettük volna, ha egy egészségmegőrző, rekreációs terület jön létre. A javaslatainkra azt a választ kaptuk, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze. Ekkor a lakosok elkezdtek adományokat felajánlani, és nagyon gyorsan összegyűlt tizenegy millió forint azért, hogy ez a zöldterület a közösség használatába kerüljön. A képviselő-testület azonban nem szavazta meg a kert megvásárlását, és határozatban utasította el a vételár közösségi összegyűjtésének lehetőségét is. 

Védett vagy eladó a zöldterület?

– Érdekes kérdés – vélekedik Illyés Kinga – miért érte meg ezt a területet végül 35 millióért eladni, amikor az értékbecslés szerint a Vargha-kert akkor körülbelül 226 milliót ért. Ki és miért akarja megvenni ezt a két telket, mikor a helyi építési szabályzat szerint ez egy helyileg védett terület, amely csak rekreációs, szabadidős tevékenységre hasznosítható, és építmény sem emelhető rá, mert azt csak 30 ezer négyzetméteres terület felett lehet megtenni?

Miután az önkormányzat lemondott az elővásárlási jogáról a terület Szarvady Attila és társa, Kovács Péter tulajdonába került. Két év csend következett, majd idén júniusban az ügy újabb fordulatot vet. Az egyik tulajdonos együttműködési javaslattal állt elő, amelynek négyféle változatát terjesztette elő a képviselő-testületi ülésen. Az első kettő szerint az önkormányzat engedélyével az új tulajdonos kialakíthat építési telkeket a Vargha-kert egy részén, cserébe átadja az önkormányzatnak vagy egyesületnek a megmaradt területet. A harmadik javaslat az volt, hogy ha ez nem történik meg, akkor nagy létszámú, több mint ezer fős rendezvényeket szervez ide, illetve, ha ezt sem szeretnék, akkor olyan vevőnek fogja eladni a területet, aki hatékonyabban képes érvényesíteni az érdekeit. A civilek a javaslatot zsarolásként értékelték, újabb aláírásgyűjtést szerveztek, amelyben azt kérték, hogy a helyi építési szabályzatban rendeljenek el változtatási tilalmat, a másik telekrész tulajdoni lapjára is és kerüljön rá a helyi védettség, illetve, hogy ne lehessen itt építési telkeket kialakítani.  A főépítész irodájába is ellátogattak, hogy megismerjék az álláspontját, aki azt mondta, hogy településirendezési-szerződés formájában tehet engedményeket az önkormányzat. Azaz megállapodhatnak a tulajdonossal abban, hogy az építési telkek kialakításáért cserébe a tulajdonos átadja a megmaradt telekrészt az önkormányzat javára. A falu főépítésze azt is elárulta, hogy korábbi tervek alapján két építési telek kialakítására van is javaslata. A jelenlegi tulajdonosok még többet szeretnének, hat darab hétszázötven négyzetméteres telek kialakítását várják. 

Az ős bűn

Csobánka polgármesteréhez, Völgyes Józsefhez azzal a kérdéssel fordultunk, hogy miért nem élt az önkormányzat az elővásárlási jogával, még annak ellenére sem, hogy a civilek több millió forintot ajánlottak fel, és mi a szándékuk a jelenlegi helyzetben.  

–  Hosszú évekkel ezelőtt, amikor még csak képviselő voltam, akkor is azért dolgoztam, hogy Csobánkát ne építsék be a vállalkozók – biztosít a polgármester. Ha ezt a területet megvette volna az önkormányzat, akkor ezt szükség esetén eladhatná, hogy valamiképp pótolja a falu működéséhez, fejlesztéséhez hiányzó forrásokat. Ezt a harmincöt-negyven év alatt szerzett tapasztalataim alapján mondhatom. Ezért gondoltam úgy, hogy nem célszerű önkormányzati tulajdonba venni a Vargha-kertet sem, ha nem szeretnénk azt, hogy itt építési telkek alakuljanak ki!

De nem ez az egyetlen indoka annak, hogy úgy döntöttünk, nem vásároljuk meg a Vargha-kertet. Ebben az időszakban vettük meg a bölcsőde számára a telket, kiköltekezett állapotban voltunk, a nincsből pedig nem lehet vásárolni. A civilek által felajánlott tizenegy millió forint elvi felajánlás volt, ami számunkra jogilag lekövethetetlen, a felajánlott befizetés esetleges elmaradása nem számonkérhető. Arról nem is beszélve, hogyha megvesszük ezt a területet, akkor a felelősség a miénk marad. Egy ilyen zöldterület, a rajta lévő növényzet, fák ápolására, a telek bekerítésére pedig szükség van azért, hogy ne váljon balesetveszélyessé. A civilek által javasolt közpark létrehozása óriási költség, és akkor, amikor bölcsőde-, óvoda- és iskolafejlesztésre, csapadékvíz-elvezetésre, közutak építésére kell forrást teremtenünk (ami amúgy is igen nehéz), akkor egy közpark telepítése nem fog prioritást élvezni, hiszen minden más sokkal sürgetőbb.

A képviselő-testület által elfogadott, jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) egyértelműen tiltja a terület beépítését, amit az új tulajdonosoknak is tudomásul kell venni. Ezt a helyzetet a jelenlegi képviselő-testület többsége nem kívánja megváltoztatni. Reméljük, a jövőben megválasztásra-kerülők is hasonlóan gondolkodnak majd.

 

-rl-

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. szeptember 13-ai lapszámában jelent meg.

Fotó: Deim Balázs

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Száz ötletük volt a fiataloknak című bejegyzéshez

Száz ötletük volt a fiataloknak

Az Ifjúsági Részvételi Költségvetés lehetőséget ad arra, hogy a szentendrei diákok ötmillió forint sorsáról döntsenek  valamilyen közösségi beruházás megvalósításával.