Bartha Zsolt szerint egészségkárosító veszélyeinél rombolóbb a járvány társadalmi hatása. A Pilisszentlászlón és Szentendrén praktizáló háziorvossal a második hullám természetéről, a ’80-as években rekedt ellátó rendszerről és a mentális egészség fontosságáról beszélgettünk.

Miért választotta ezt a hivatást?

Édesapám körzeti orvos volt Miskolcon. A „Kerékpáros orvos”, mindenki így emlegette. Nem volt jogosítványa, mert rossz volt az egyik szeme, egész életében bringával járta a körzetét. Dimbes-dombos külvárosi övezet volt kertekkel, nagyon szerette ezt a tájat és az ott élő embereket, akiket nagy odaadással gyógyított. Szerencsés vagyok, hogy gyerekkoromban ezt láttam. Fontosak a minták az életünkben. 

Hogyan került Szentendrére?

Még egyetemisták voltunk, harmadévesek, amikor a feleségemmel 1985-ben ideköltöztünk. Egy baráti család házának tetőterében laktunk a Ferences Gimnáziummal szemben. Soha nem olvastam annyit, mint akkoriban a HÉV-en utazva. Budapestet is szeretem, de nagyon jó hazafelé zötyögni és Budakalász, Pomáz környékén meglátni a hegyeket. Diplomázás után „jó gyerekként” visszaköltöztem Miskolcra, egy gasztroenterológiai és kardiológiai profillal is rendelkező osztályon álltam munkába. Szakmai szempontból nagyon hasznos volt, de visszavágytunk a környékre, ahol a közös életünket kezdtük és sok barátot hagytunk. Amikor lehetőségünk volt mozdulni, meg is tettük. 1991-ben Pilisszentlászlón telepedtünk le. A szabad orvosválasztás lehetőségének köszönhetően idővel Szentendrén is egyre több páciensem lett.

Milyenek a munkakörülményei a városban dolgozó háziorvosoknak?

A lakosság száma Szentendrén dinamikusan növekszik, így az átlagosnál nagyobb leterheltséggel dolgozunk. Országszerte betöltetlen praxisok vannak, itt ilyen nincs és hál’istennek jó a közösség is, de kevesen vagyunk. Az infrastruktúra pedig finoman szólva megrekedt a ’80-as évek színvonalán. Szentlászlón hamarosan elkészül az átépített rendelő, az jó példája lesz a kor követelményeihez méltó egészségügyi intézménynek. Nagy előny ugyanakkor, hogy az önkormányzat segítségével harmadik éve Szentendrén 24 órás ügyeleti szolgálat van. 

Országos összehasonlításban milyen az itt élők egészségi állapota?

Nagyon szoros összefüggés van az átlagos életszínvonal és az egészségi állapot között. Nemcsak azért, mert anyagilag jobb helyzetben élnek itt az emberek, hanem azért, mert kicsit tudatosabban is élnek. A hazai átlagnál tehát jobb a helyzet, de nagyon fontos lenne az edukációt tovább erősítenünk. Formálni a gondolkodást és valódi változást elérni az életformában. Kár, hogy erre jut a legkevesebb idő. Az ideális az lenne, ha többet beszélgetnénk, ezzel is megelőzve, hogy gyógyszert kelljen felírni.  Személyesen a kérdések és a válaszok is pontosabban megfogalmazhatók, mint amikor a páciens beüt egy-két laboreredményt az internetes keresőbe és megriad, mert nagyon sok mindent nem ért, nem érthet.

Miben különbözik a tavaszi első hullámtól a most berobbanni látszó második hullám?

Fiatalabbak hordozzák a vírust, enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen, ez teszi veszélyesebbé a második hullámot. Most jön a „főszezon”, ami októbertől áprilisig tart, jönnek az egyéb meghűlések, megfázások. A rosszabb időjárás miatt kevesebbet vagyunk a szabadban, bezárjuk az ajtókat, az ablakokat a túlszigetelt otthonainkban. Tudom, így gazdaságos, de nem egészséges. 

Tavasszal még számon tudtuk tartani azt a három-négy embert, aki érintett volt a körzeteinkben. Most jóval többen vannak, de egyelőre nem tudok olyanról, akinek súlyosabb lenne az állapota. Tavasszal egy kórházi ápolásra szorult koronavírusos betegünk volt, ő is rendbe jött. 

Komolyan kell vennünk a vírust, de nem szabad tőle rettegnünk. Fontos a maszkviselet, de ne felejtsük el, hogy a saját egészségünk még ennél is fontosabb. Figyeljünk jobban magunkra, és nem csak a fizikai dolgokra. Szedjünk C- és D-vitamint, táplálkozzunk egészségesen, mert ezek hasznosak, de a legfontosabb a lelki állapotunk. A mentális épség az immunrendszer alapja. Én naponta egyszer vagyok hajlandó megnézni, hogy éppen hol tart a járványgörbe.

Ez érthető. Másfelől nem hiszem, hogy a félelmet erősítené, ha megbízható adataink lennének a valós folyamatokról. Éppen ellenkezőleg.

Szükség van a pontos tájékoztatásra, hogy itt ennyi, ott annyi, itt jól csináltuk, ott nem csináltuk jól. Mert urambocsá ezt is el lehetne mondani, éppen azért, mert annyira új a helyzet, nincs kialakult gyakorlat, így nincs és nem is lehet száz százalékosan jó megoldás. A mindennapi tevékenységünkben is ez a legnehezebb: sokszor nem egyértelmű a kérdés, így a válasz sem lehet az, arról nem is beszélve, hogy gyakran változnak a szabályok. Egyetértek: a legfontosabb, hogy az ember tisztán lásson. Azt ugyanakkor el kellene kerülni, hogy csak ebben éljenek az emberek, és egész nap rettegve kövessék a pandémiás híreket. A félelem is fertőző. A járvány egészségkárosító veszélyeinél – a jelenlegi szintjén – pusztítóbb a mentális, lelki hatása.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szeptember 21-én kiadott új eljárásrendje szerint a háziorvos PCR-teszt nélkül is koronavírus-fertőzöttnek minősítheti azt, aki a fertőzés tüneteit mutatja.

Így van, de szerintem az esetek többségében a háziorvosok élni fognak a tesztelés lehetőségével. A COVID-gyanús betegekhez ki fogjuk hívni a mentőt, amivel csak az a baj, hogy gyakran napokat kell várni rájuk, mire el tudják végezni a tesztet.

A koronavírus miatt betegállományba vettek mikor mehetnek újra munkába? 

Tíznapos karantén után mehetnek vissza dolgozni, ha három napja panaszmentesek, negatív teszt nem kell hozzá. Egyes munkahelyek kérik, de ez már nem egészségügyi, hanem munkaügyi probléma. 

Rendelkezésére áll-e minden olyan eszköz, ami önt és a kollégáit védi a vírustól?

Most már igen. Az elmúlt hónapok alatt sikerült mindent összeszedegetnünk. Azt nem tudom felmérni, hogy mekkora többletköltséggel jár majd ezeknek a fogyóeszközöknek – maszkoknak, kesztyűknek, fertőtlenítőknek – a beszerzése, ha elhúzódik a járvány. 

A hagyományos orvos-beteg találkozások jellege hogyan változott meg az utóbbi hónapokban? 

Ugyanúgy időpontot kell kérni, mint korábban. De a fertőzés kockázatára tekintettel igyekszünk csak azokat behívni a rendelőbe, akiket máshogy nem tudunk ellátni. De egyelőre még jöhetnek a betegek, és mi is mehetünk hozzájuk.

A járvány súlyosbodásával újra korlátozhatják a gyógyító tevékenységet?

Szerintem nem lehet még egyszer megcsinálni azt, amit tavasszal. Súlyos ára van annak, ha a pandémia elleni védekezés mindent háttérbe szorít. A prosztatadaganatos betegemet nem márciusban operálták, hanem szeptemberben. Ez megengedhetetlen. Ha most lezárunk, nem tudunk kinyitni május előtt, mert nem fog úgy változni a helyzet. Meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal. Azért kell komolyan venni mindazt, ami a védekezésünket szolgálja, hogy minél kevesebb sérüléssel, lemondással járjon ez az időszak.

Az elektronikus receptírás lehetősége sok időt spórol meg orvosnak és betegnek egyaránt, különösen vonzó megoldás járvány idején. Mennyire volt fogadókészség az érintkezés új formáira a páciensi körben?

Nagy öröm volt látni, hogy 70-80 éves emberek is képesek voltak alkalmazkodni. De remélem, hogy nem szoknak rá. Kell a személyes kapcsolat, a benyomás, amit szerzünk, amikor belép valaki a rendelőbe. Hogy jön be, hogy köszön, mosolyog-e? Nagyon fontos támpont ez nekünk. Nem csak laborleletekből, szemekből is tájékozódunk. 

Sokszor hallani öntől a tanácsot, hogy a helyes táplálkozás, a megfelelő vitaminok és a pihenés mellett szabadidőnkben próbáljunk olyan aktív tevékenységet végezni, ami lelkileg és szellemileg is feltölt minket. Mi az, ami önnek segít?

A legfontosabb a zene, alapvetően a klasszikusok. Két kórusban is benne vagyok, nagy szívfájdalom, hogy a közös éneklésről óvatosságból most le kell mondanunk. Nem vagyok profi orgonista, de meg tudom szólaltatni a hangszert. Játszom otthon és a szentendrei református gyülekezetben is, ahol kántor vagyok. A legidősebb fiam dzsessz zongorista, így ez a műfaj is közel került hozzám. A rendszeres úszás és a sajátsúlyos edzés mellett nagyon fontos számomra a röplabda csapatunk. Húsz év alatt a gyermekeink is hozzánk nőttek, nagy öröm együtt játszani velük hétről hétre.

Az interjút készítette: Bellai László

Fotó: Medveczki Tamás

NÉVJEGY

Dr. Bartha Zsolt
Szentendre és környékének egyik legnépszerűbb háziorvosa. Miskolcon nőtt fel, de egyetemista kora óta szorosan kötődik a városhoz. A gyógyításnak elkötelezett élet mintáját édesapjától kapta. Két éve elhunyt feleségével négy fiút neveltek fel közösen. Minden lehetséges fórumon hangsúlyozza, hogy a test egészségének megőrzéséhez a lelkünk ápolására is szükség van. 

Megjelent a Szentendre és Vidéke 14. számában.