2021. 06. 24.

csütörtök

SZENTENDRE időjárás

Mindenki fáradt, de mindenki küzd – Interjú Dublinszki-Boda Péterrel

2021. május 20., 14:40

Szentendre lakosságának átoltottsága 30% körülire becsülhető. A SZEI vezetője a munkatársai és a háziorvosok erőfeszítései mellett az önkormányzati intézmények és a lakosság támogatásának szerepét is kiemelte a járvány elleni védekezésben.

Tavaly áprilisban azt nyilatkozta lapunknak, hogy Szentendre Város Egészségügyi Intézményeinek infrastruktúrája, felszereltsége országos összehasonlításban átlagon felüli, de a legfőbb erőforrást az itt dolgozók jelentik. Sikerült a csapatot egyben és jó formában tartani?

Úgy érzem, igen. Többszörös csapatépítő tréningnek is felfogható egy ilyen vészhelyzet. Tavaly március közepe óta így működünk: triázsolunk az ajtónál, csak időpontra jöhetnek a betegek, de működik az összes szakrendelésünk. Le a kalappal a kollégák előtt, hogy ebben a mindennapjaink részévé vált rendkívüli helyzetben ilyen kitartóak és helyt állnak, egymást segítve dolgoznak. 

Március elsejével lépett hatályba az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény. Ezt, hogy fogadta az itteni kollektíva, hogy sikerült az átállás?

A változás lényege, hogy közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás állami vagy önkormányzati fenntartású intézményben a közalkalmazotti státusz után egy új, speciális, úgynevezett egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető. Nálunk végül is nem okozott gondot az átállás, egyetlen kolléga távozott, de ő se a jogállási törvény miatt. Sőt, a korábbi 90-100 fős állományhoz csatlakozott közel 20 új orvos. Bizonytalanság természetesen a mi dolgozóink körében is volt, a kirendelhetőséggel, kivezényelhetőséggel kapcsolatban volt – és van – a legtöbb félelem. A változásokkal kapcsolatos, folyamatos tájékoztatás azonban remélhetőleg segített megnyugtatni a kollégákat, és azóta már meg is tapasztalhatták, hogy a hétköznapokban érdemi változás mindeddig nem történt. A kiadható szabadságok számát az új jogviszony esetében a törvény alacsonyabban határozza meg az eddigiekhez képest, de mi úgy döntöttünk, hogy nem változtatunk, mindenkit ugyanannyi szabadság illet meg a jövőben is. Az orvosok esetében jelentősebb bérnövekedés is tapasztalható volt.

Néhány hete a Margit Kórházat is magába olvasztó Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház koordinálásával, utasításait követve vesznek részt a COVID elleni küzdelemben. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Egyes sajtócikkeket pontosítva ez nem jelent államosítást, a fenntartó változatlanul az önkormányzat, a munkáltatói jogok is nálunk maradtak. A felügyeletet az oltásszervezésben korábban is az egészségügyi államigazgatás különböző szervei látták el, most ez annyiban változott, hogy az említett Centrum fogja össze a szakmai munkánkat ezen a téren. Elmondhatom, hogy kölcsönösen jók a tapasztalatok. Három kollégát kértek ki tartósan és legalább tíz fő volt már oltást segíteni a Margit kórházban, amikor mi nem oltottunk. A rendelet május 23-ig ad erre lehetőséget, ha addig a járványügyi adatok úgy változnak, akkor minden visszatér a rendes kerékvágásba.

Az ő kiesésük, hogy befolyásolta a mindennapi működést? 

Egy szakrendelőben legfeljebb két-három orvos dolgozik, de van olyan terület is, ahol csak egy. Ha erről a területről egy szakember kiesik, akkor szünetelhet a rendelés. Ez a jelenlegi viszonyok között egyik napról a másikra is előfordulhat. Először a legprogresszívebb kórházakból vezénylik át a személyzetet a COVID-ellátásba, utána a városi kórházakból, és a legvégén a járóbeteg-ellátásból. Ha tőlünk kell menni, az azt jelenti, hogy már mindenki ott van, tehát nincs lehetőség a pótlásukra. A három említett kolléga az egynapos sebészeti ellátásunkon dolgozik, ezért az most szünetel. Ezúton is kérjük és köszönjük a betegek türelmét és megértését.

Lassan egy éve, 2020. május 11-e óta a betegek csak előzetes telefonos bejelentkezés alapján, időpontra jöhetnek a rendelésekre. Az épületbe belépni csak maszkban lehet, lázmérés után. Mennyire volt partner ebben a lakosság?

Eleinte nehezebben ment, de mára hozzászoktunk, mindenkinek van maszkja, mindenhova abba megy. Normál működésnek számít, hogy közterületen kötelezően felvesszük, így az utcáról a pácienseink már így lépnek be az ajtón, ez leegyszerűsíti a dolgot. A beteg ember ugyanakkor természetesen mindig türelmetlenebb, akinek akut sérülése, fájdalma van, érthetően feszültebb, hogy telefonon kell időpontot egyeztetni, vagy többet kell várni, ezt igyekszünk azzal ellensúlyozni, hogy az összes szakrendelést működtetjük teljes időben. Ha valaki e-mailen kér időpontot, a kollégáim 24 órán belül válaszolnak vagy telefonon jelentkeznek. Főleg a fiatalabbak választják a levélírást, az idősebbek inkább telefonálnak, és sokat segít, hogy a nagyon nagy többségük megértő.

A Helyi Operatív Törzs (HOPT) munkájában is részt vesz. Mennyire tudnak hatékonyan együtt dolgozni a járvány megfékezése, az egészségvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében? 

Ez egy információs testület, egy online fórum, ahol a városi intézmények vezetői hetente kicserélik a tapasztalataikat. Egy sor olyan fontos információ is elhangzik itt, amit a többiek hasznosíthatnak. Lényeges, hogy a cégek együttműködése is így biztosítható. Egyetlen példa: amikor tömeges oltás van, akkor a rendészet nélkülözhetetlen, ők biztosítják a parkolást, és azt, hogy mindenki minél gyorsabban eljusson a számára kijelölt oltópontra. A szoros együttműködésnek köszönhető talán az is, hogy a városi intézményekből sokan jelentkeztek az oltáshoz önkéntesnek, jöttek a bölcsödéből, az óvodából, a könyvtárból, a Ferenczy Múzeumból, segítettek védőnők, önkormányzati dolgozók. A polgármester is reggeltől estig itt volt és aktívan részt vett az oltásra érkezők irányításában. Megnyugtató, hogy bármire szükségünk volt az elmúlt egy évben, védőfelszerelésre, egyebekre, az önkormányzatra mindenben számíthattunk.

A járványgörbe legújabb felfutása mennyire érzékelhető a SZEI-ben?

A háziorvosok munkáját ez közvetlenebbül érinti, nekik kell megállapítaniuk a betegséget, náluk markánsabban jelentkezik ez a tehernövekedés. A SZEI-ben az érzékelhető, hogy a harmadik hullámban óvatosabbak az emberek, nem mernek úgy kimozdulni. Ez a szakrendeléseink forgalmában 20%-os csökkenést eredményezett. Kevesebben jönnek, de még így is a központilag meghatározott irányszám felett, 120-130%-os kihasználtsággal működünk. 

 

Milyen eredménnyel, hogyan végzik a munkát azóta, hogy hivatalos oltóponttá vált a SZEI?

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a NEAK (leánykori nevén az OEP) február elején küldte meg az oltási tervet, amit azóta a kormányhivatal is megerősített: eszerint „ütemezett” és „tömeges” oltási tevékenységet kell végeznünk. Az előbbi esetében két oltóhellyel a hétköznapi műszakok mellett is erre kellene koncentrálnunk, de erre eddig nem került sor. Az úgynevezett tömeges szakaszban öt oltóhelyet kell biztosítanunk. Ilyen kapacitást még nem igényelt a feladat, az egyik hétvégén a háziorvosoknak segítettünk három oltóhellyel, a másikon pedig négy oltóhelyen több, mint ezer embert oltottunk be Pfizer-vakcinával. A helyszínen ellenőrizzük a személyazonosságot, az egészségi állapotot felmérő kérdőívet és hozzájáruló nyilatkozat, az oltást beadó orvos pedig megvizsgálja, hogy az oltandó tünetmentes-e. Mindenkit fogadunk, akit a járás tizenhárom településéről hozzánk irányítanak, és olyan oltóanyagot adunk be nekik, amilyet kapunk. A Szputnyik vakcinát -20 fok alatt kell tartani, ennek a feltételeit most készítjük elő.

Hány ember tudtak eddig beoltani a SZEI munkatársai?

Két kör Sinopharm-vakcinánk volt 90-90 oltással, majd az említett 1032 Pfizer – a beoltottak hozzávetőleg negyede volt szentendrei –, valamint Leányfalun két idősotthon 200 lakóját oltották be a kollégáim. Idesorolható még az az ezer körüli oltás, amit három kollégánk a Margit Kórházban adott be. Fontos megjegyezni, hogy egyik páciensünk se kapott anafilaxiás sokkot, senki se lett rosszul az oltástól. Bízom benne, hogy a folyamat a következő hetekben felgyorsul.

Arról van adat, becslés, hogy a háziorvosi háttérrel és az egyéb kórházi lehetőségekkel együtt a szentendreiek milyen arányban kaptak oltást?

Nem tudjuk pontosan, ahogy azt sem, hogy hányan regisztráltak. De az országos 30%-os átoltottsági arány és az alapján, hogy a vakcinákat a települések lélekszámának arányában osztják el, tízből három ember már beoltott lehet Szentendrén is. Ha azt nézzük, hogy a nyolc háziorvosi praxis hetente mintegy ezer embert tud beoltani, velünk együtt ez az arányszám reálisnak tűnik.

Vannak-e tervei a „nyitás” utáni működéssel kapcsolatban?

Április elsején volt egy éve, hogy itt vagyok és miután március 16-tól indult a lezárás, ez azt jelenti, hogy még egy napot se dolgoztam normál üzemmenetben. Nagyon szeretnénk már megtapasztalni. A kollégáimmal együtt várjuk, hogy végre a fejlesztésekre, pályázatokra koncentrálhassunk. Évente legalább 50-100 millió forintot lehetne fordítani optimális esetben az elavult eszközök cseréjére, új gépek beszerzésére, hogy lépést tartsunk a technikai fejlődéssel. Az alapterületünk viszonylag kicsi, nem lenne rossz, ha ennek növelésére lenne lehetőség, de az alapvető cél az, hogy a meglévő infrastruktúrával és humánerőforrással a legmagasabb színvonalat nyújtsuk. 

Hozzánk egyébként akkor is sokan jönnének, ha csak a megelőzés szándéka hozná őket, ha a háziorvos küldi őket szűrővizsgálatra, kontrollra. Így is megtelne a váróterem, és ez fontos is, mert a prevenció a legolcsóbb gyógyítás, a megelőzés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Jó lenne minél szélesebb kört meggyőzni arról, hogy akkor is jöjjön, ha nincs panasza, mert sok betegség esetében akkor már késő, nehezebb és hosszabb az eredményes kezelés.

Lapszámunk témája a jóllét, ami a gazdasági értelemben vett jólétnél tágabb fogalom: az egzisztenciális biztonságon túl a mentális, lelki egészséget jelenti. Ön, hogy látja, milyen állapotban van a szűkebb-tágabb környezetünk?

Több évtizedes kutatások igazolták, hogy az egyén jóllétében, egészségi állapotában annak a szerepe, hogy egy országnak, régiónak milyen színvonalú az egészségügyi ellátórendszere, ennek a jelentősége mindössze 10%-os. Nem elég tehát, ha jó a kórház vagy a szakrendelő, a háziorvosi, védőnői ellátás, testi-lelki épségünkben sok egyéb tényező meghatározó. Függ attól, hogy mennyire stresszes a munkánk, zajban vagy nyugalomban élünk-e, ott élünk-e, ahol szeretnénk, mennyit utazunk a munkahelyünkre, milyen a lakóhelyünk légszennyezettsége, mennyit sportolunk, hogyan étkezünk, mennyire vagyunk jól a családunkkal, ismerőseinkkel. Nagyon változatos tehát a kép. Az ismerőseimre gondolva úgy látom: mindenki fáradt, de mindenki küzd és reménykedik. A nehéz az, hogy nem tudjuk, milyen messze van a cél. De bízzunk benne, hogy az oltással lecseng a járvány harmadik hulláma, jön a tavasz, a nyár, szabadabban lehet mozogni és ez segít majd.

Szöveg és kép: Bellai László

Megjelent a Szentendre és Vidéke 2021/6. számában.