Ugrás a tartalomhoz

VÁROS

Korábban tele volt, most üresen kong a hulladékudvar

Ha valahol észre lehet venni, hogy milyen változásokat hozott az életbe lépett új hulladékrendszer, az a szentendrei hulladékudvar. A mindig nyüzsgő telepen jártunk, hogy megnézzük, miként működik az új rendszer.

Kihalt, üres a hulladékudvar kedden délben. A harmincpár fokos hőségben egy mobil klíma próbálja hidegen tartani az irodát, kevés sikerrel. Egy autó sem érkezik, pedig máskor – legyen tél vagy nyár – folyamatos a forgalom. Ehhez képest szinte ijesztő a csend. Fél óra is eltelik, mire odagördül egy autó a kapuhoz. Bár aznapra foglalt időpontot a sofőr, az ott dolgozók szerint az lehetetlen, nem adhatja le a szemetet. Sokáig egyik fél sem enged, majd némi vita után csalódottan távozik. Hamarosan egy másik autó érkezik, kicsit korábban a tervezett időpontnál, de ez nem okoz fennakadást a rendszerben, nagy lyukak tátonganak az időpontok közt. 

A házaspárt arról kérdezem, mit gondolnak az új rendszerről, jobb vagy rosszabb, mint a korábbi. Őket személy szerint nem zavarja az időpontfoglalás, de csak azért, mert tanárként szabadságon vannak, így az idejükbe éppen belefér. „Ami szerintem rossz, hogy nehéz megtalálni a felületet, ahol időpontot kell foglalni. Itt pedig az a bonyolult, hogy egyenként kell lemérni a különböző hulladékfajtákat. Beállok a kocsival, kipakolom, valaki nézi, hogy éppen mi kerül a mérlegre, felírja a mennyiséget, odaviszem a megfelelő konténerbe, és ezt ismételjük. Sokkal körülményesebb, mint korábban volt, és több emelgetéssel is jár” – meséli egyikük. 

Egy férfi csak néhány régi padlólapot hoz, kocsiból ki, mérlegre rá, aztán átsétál vele a telep másik felén lévő konténerhez. Az új rendszer számára sem jelent megterhelést, igaz a nyár a szabadságok ideje, így könnyen abszolválta a feladatot. 

Más is az időhiányról beszél. A következő ügyfél azt mondja, a telep nyitvatartása nem kedvez azoknak, akik napi nyolc órában dolgoznak Budapesten, és hiába mondja azt a MOHU, hogy bárhol leadható a keletkező hulladék, ha valaki nem kocsival jár Budapestre, vagy a munkahelye közelében nincs hulladékudvar, akkor veszett fejsze nyele. 

„Ez itt egy nyüzsgő telep volt, jöttek-mentek az emberek, mindent le lehetett adni, nem került a város szélére a szemét. Most meg? Inkább ki fogják majd vinni oda, minthogy időpontot kérjenek, vagy lerakják a szigetnél, ahol eddig is káosz volt. Hogy kaphatott olyan cég koncessziót, akinek nincs is erre a szolgáltatásra engedélye?” – tette fel a költői kérdést egy ötvenes férfi, arra utalva, hogy a MOL úgy nyerte el a koncessziós jogot, hogy 2022. december 31-ig nem szerezte be a hulladékkezeléshez szükséges engedélyeket. 

Persze a rendszer még most indult el, így számos ponton lehet számítani finomításokra. Például arra mindenképp választ kell adni, hogy az egyes hulladékfajtákra meghatározott naponta leadható mennyiség csak egy helyszínre érvényes, avagy, ha valaki hajlandó autóba ülni, élhet-e ezzel a lehetőséggel más telepeken is.

A hulladékudvar dolgozói szerint a forgalom nagyon visszaesett, a vállalkozók pedig kimaradnak a leadás lehetőségéből. Korábban egy oda járó kertész arról beszélt, a tevékenysége nagyban függ az időjárástól, ha valami közbejön, nehezen tud variálni. Egy eső, vagy a túlzott meleg máris borítja a terveket, azt pedig, hogy pontosan mikor végez a munkával, nehéz előre látni.

A vállalkozások egyébként sincsenek könnyű helyzetben, ugyanis a hulladékgyűjtő udvarokban július 1-től nem szívesen látott vendégek, még díjfizetés ellenében sincs lehetőségük leadni a szemetet, külön kell szerződést kötniük a MOHU-val.

Az sem segít, hogy a térségben nem találtunk olyan MÉH-telepet, amely szerződött partnere lenne a MOHU-nak, így a korábban leadható fémhulladékok egy részét már nem lehet pénzért leadni sehol. A közelben lévő telepek ezért csak olyan hulladékot vesznek át, melyek nem állnak a koncesszió hatálya alatt, meglehetősen szűkítve az átvehető hulladékok körét. Az egyik MÉH-telep tulajdonos felháborodva beszélt a dologról: „Nézze meg! Eddig 50 millió forintot fizettem egy évre az államnak, hogy működhessen a telep. Több mint 3000 MÉH van az országban, számolja ki, ezek mennyit adtak be a közösbe! Most meg jött a MOL, és elvette a megélhetésünket. Kinek jó ez?” – kérdezte keserűen.

Azt, hogy pontosan melyik telep, mit vesz át, nem könnyű átlátni. Főszabályként az olyan fémhulladékot, amit nem építményből bontottak ki, nem veszik át. Tehát a régi napernyőváz, a fémbútor, a bicikli nem értékesíthető, de emellett az italosdobozok, fém csomagolási hulladékok vagy a korábban viszonylag jó áron eladható akkumulátor sem kerülhet pénzért azokra a telepekre, amelyek nem szerződtek le a MOHU-val. Bár feltehetően egy bizonyos időintervallumról van szó, amíg megkötik a szerződéseket, ez nem vigasztalja azokat, akik egy kis pénzt reméltek a fémhulladékból, sőt azokat sem, akiknek megélhetést jelentett a fémhulladék leadása. 

 

Zimre Zsuzsa

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. augusztusi lapszámában jelent meg.

Fotó: Deim Balázs

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON című bejegyzéshez

ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON

𝐴𝑧 𝑒𝑠𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑢̈𝑙 𝑎 𝑃𝐴𝑇𝐴𝐾 𝑃𝐴𝑅𝑇𝐼 𝑃𝐿𝐴𝐶𝐶𝑂𝑁 (𝐵𝑢̈𝑘𝑘𝑜̈𝑠 𝑝𝑎𝑟𝑡 40.) szeptember 29-𝑒́𝑛 𝑣𝑎𝑠𝑎́𝑟𝑛𝑎𝑝 10 𝑜́𝑟𝑎́𝑡𝑜́𝑙 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑗á𝑘 meg 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑣𝑎́𝑙𝑡𝑜𝑧𝑎́𝑠𝑠𝑎𝑙.