– Amikor alternatív oktatásról beszélünk, alapvetően két dolgot kell megkülönböztetnünk: az egyik a fenntartásban lévő alternatíva, a másik pedig a pedagógiai alternatíva. Ezeknek természetesen van egy nagyon tág metszete, de egyáltalán nem biztos, hogy egy adott intézmény mindkét kategóriába beletartozik – magyarázza lapunknak dr. Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének társelnöke, az egyesület Alternatív Tagozatának vezetője.
A fenntartási alternatívát tekintve Magyarországon a nem állami fenntartású iskolák esetében egyházi vagy magánfenntartású iskolákról beszélhetünk. A szakember ugyanakkor rávilágít: amire azt mondjuk, hogy magánfenntartású iskola, az nem feltétlenül jelent egyúttal profitorientált üzleti vállalkozást is, hiszen ezek az intézmények sokszor nonprofit formában működnek. Gyakori, hogy egy ilyen intézményt egy egyesület vagy alapítvány tart fenn, ami tulajdonképpen egyfajta közösségi fenntartást jelent, ugyanakkor a magyar jogszabályok ezeket is magániskolának tekintik. Az alternatív iskolák között talán legismertebb Waldorf-iskolák például mindig közösségi fenntartásúak, ahol az intézményt támogató közösség nagy részét az oda járó gyermekek szülei jelentik.
– A pedagógiai alternativitás területe már kevésbé fekete-fehér – mutat rá dr. Dobos Orsolya. Mint mondja, ebben a tekintetben az adott iskola tanítási módszereiben vagy szervezeti működésében kell keresnünk valamilyen jelentős sajátosságot. Fontos tudni, hogy bár a legtöbb alternatív pedagógiával dolgozó iskola magánfenntartású, nem minden magánfenntartású iskola kínál ilyen jellegű alternatívát. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének honlapjáról elérhető online iskolaválasztó kiadvány jelentős segítséget nyújthat abban, hogy olyan iskolát válasszunk, amely gyermekünk egyéniségének és igényeinek a leginkább megfelelő.
Léteznek például olyan alternatív magániskolák, amelyek sok szempontból hasonlóak a többségi iskolákhoz, ugyanakkor a működésüket valamilyen alternatív szemlélet határozza meg vagy megjelennek abban bizonyos alternatív pedagógiai elemek. Ilyen lehet például az alacsonyabb osztálylétszám vagy több speciális nevelési igényű gyermek befogadása, esetleg valamilyen tehetséggondozási program, differenciált tanulásszervezés vagy bizonyos tantárgyak magasabb óraszámú megjelenése. – Ezek az intézmények tehát a hagyományos kerettanterv mellé tesznek egy olyan speciális profilt, amely miatt érdemes lehet őket választani egy körzetes iskolával szemben. Ritkább esetben az iskola infrastruktúrában kínál egyedi szolgáltatást más iskolákhoz képest – hangsúlyozza a szakértő.
Ha a környékbeli példákat nézzük, a Dunakanyar Magániskola (a DAM) olyan iskola, amely magasabb számban vesz fel valamilyen nehézséggel küzdő gyermekeket; a két tanítási nyelvű programmal működő Agy Tanoda pedig az idegennyelvet tanítja magasabb óraszámban. A visegrádi Apátkúti Erdei Általános Iskola a környezeti nevelést, a békásmegyeri Tág Világ Általános Iskola pedig a kooperatív tanulást helyezi előtérbe. Léteznek olyan alternatív iskolák is, amelyek valamilyen reformpedagógiai irányzat szerint működnek. Ebben a tekintetben hazánkban egyedülállónak számítanak a Waldorf-iskolák, amelyek működését egy egységes kritériumrendszerhez igazítják. A szentendrei gyerekek közül sokan járnak a pilisszentlászlói Kékvölgy Waldorf Iskolába.
Hogy mennyire népszerűek ezek az intézmények és mekkora esetükben a túljelentkezés, azt dr. Dobos Orsolya szerint az igények sokszínűsége miatt nem olyan egyszerű megállapítani. – Az például gyakori, hogy ha valaki alternatív iskolát keres, a Waldorfot találja meg először. Magyarországon ugyanis jelenleg negyvenhat Waldorf-iskola és ötvenhét óvoda működik, amelyekbe több mint kilencezer ötszáz gyermek jár. A többi alternatívnak tekinthető iskolából viszont zömében általában egy-egy van az országban és elég nagy a különbség is közöttük, azokat tehát akkor találják meg a szülők, ha helyi szinten elkezdik feltérképezni a lehetőségeket, vagy ha valaki célzottan keres egy alternatívát. Tehát ha én azért keresek egy iskolát, mert emelt szinten szeretném taníttatni a gyermekemnek az angolt, vagy azért keresek, mert a gyermekem sajátos nevelési igényű és speciális fejlesztésre van szüksége, akkor nagyon különbözőek a választási lehetőségek – magyarázza a szakember.
Emellett a magánfenntartású alternatív iskolák többsége a szülőkre kénytelen terhelni a fenntartási költségek egy részét, hiszen az állami finanszírozás nem fedezi az összes kiadásukat. Ez nyilvánvalóan szintén megszűri azt, hogy ki hová tudja beadni jelentkezését.
– Vannak olyan magániskolák, amelyek próbálnak olyan pénzügyi konstrukciót kínálni, hogy ösztöndíjjal, kedvezménnyel vagy valamilyen más támogatással is jöhessenek a családok, de azért azt látni kell, hogy ma a magániskolák bevételi forrása gyakran a szülőkön keresztül egészül ki – mutat rá dr. Dobos Orsolya.
Az alternatív oktatás világában a tanárok végzettségének az adott irányzathoz és a célcsoport speciális igényeihez is kell igazodnia. Ennek értelmében a Waldorf-intézmények szakmai munkáját több önálló pedagógusképzés is támogatja. Ha egy iskola magas szinten oktat egy tantárgyat, ahhoz is több szakember kell, ha pedig sajátos nevelési igényű gyerekeket integrál, akkor több gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, pedagógiai asszisztenst kell alkalmaznia.
Mint arra a szakember rávilágít: – az alternatív iskolákra különösen igaz az, hogy van egy belső tanári közösség, akik rendszeresen, akár heti szinten megbeszélik az iskolai ügyeket, és az ő műhelymunkájuk során alakul ki az a fajta közös gondolkodás és közös nyelv, ami alapján a gyerekekkel dolgoznak. Fizikai munkakörülményeik ugyan a legtöbbször hasonlóak, mint az állami fenntartású iskolákban, a közös munkából adódó munkatársi közösség több iskolában erősen összetartó. Ez a fajta szakmai együtt gondolkodás egy magániskolában vonzó szempont lehet egy pedagógus számára. És aztán persze van egy-két magániskola, amelyik kicsivel magasabb fizetést is ad a tanároknak, de azért nem ez az általános.
Farkas Alexandra
