Ugrás a tartalomhoz

Fúrt és ásott kutak engedélyeztetése

Tisztelt Polgárok! Az elmúlt időszakban számos alkalommal foglalkozott a média az engedély nélkül létesített kutak engedélyezésének kérdéskörével. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaltuk össze. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) módosított rendelkezései értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt (azaz kutat), ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi és az engedély megadásának feltételei fennállnak. Bár az Országgyűlés elé benyújtásra került egy törvénymódosítási javaslat, amely ezt a határidőt kettő évvel meghosszabbítaná, ezt egyelőre még nem fogadták el.

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően került megépítésre, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Fennmaradási engedélyezési eljárást kell lefolytatni, mind az ásott, mind a fúrt kutakra, vagyis minden olyan kútra, amit engedély nélkül létesítettek.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése értelmében a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

 

  • a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m³/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  • épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
  • nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

 

Minden egyéb esetben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárása.

A kutak üzemeltetéséhez és fennmaradásához vízjogi engedéllyel kapcsolatos kérelem benyújtásakor csatolni kell:

– a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. §-ban leírtak szerinti, a képesítést igazoló okirat másolatát;

– a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet II. fejezetének 6.7. pontja szerinti fényképfelvételt a kútról és környezetéről.
2018. év december 31. napjáig a vízkivételt biztosító vízilétesítmények fennmaradási engedélyezési eljárása mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. 2018. december 31. napját követően az illetékekről szóló törvény szerinti, környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra meghatározott 5000,- Ft összegű illeték befizetése szükséges.

A kérelem letölthető honlapunkról, valamint átvehető a Városi Ügyfélszolgálaton (2000 Szentendre, Duna korzó 25. I emelet) és Hivatalunk Hatósági Irodájában (2000 Szentendre, Városház tér 3.) ügyfélfogadási időben.

Amennyiben a 2018. december 31-ig benyújtott fennmaradási engedély kérelem alapján a fennmaradási engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak és az kiadható, úgy a Vgtv. 29. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a vízgazdálkodási bírság fizetése alól mentesülnek azok a létesítők, akik 2018. január 1. napját megelőzően vízjogi engedély nélkül létesítettek vízkivételt biztosító vízilétesítményt.

Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

Aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt vagy ásott kútra, annak 2019. január 01. napját követően vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.

A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

 

Formanyomtatvány az engedélyeztetéshez innen letölthető.

 

Dr. Gerendás Gábor

jegyző

 

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON című bejegyzéshez

ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON

𝐴𝑧 𝑒𝑠𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑢̈𝑙 𝑎 𝑃𝐴𝑇𝐴𝐾 𝑃𝐴𝑅𝑇𝐼 𝑃𝐿𝐴𝐶𝐶𝑂𝑁 (𝐵𝑢̈𝑘𝑘𝑜̈𝑠 𝑝𝑎𝑟𝑡 40.) szeptember 29-𝑒́𝑛 𝑣𝑎𝑠𝑎́𝑟𝑛𝑎𝑝 10 𝑜́𝑟𝑎́𝑡𝑜́𝑙 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑗á𝑘 meg 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑣𝑎́𝑙𝑡𝑜𝑧𝑎́𝑠𝑠𝑎𝑙.