Megjelent a Szentendre és Vidéke novemberi lapszáma
Megjelent a Szentendre és Vidéke novemberi lapszáma, melynek fókuszában ezúttal a helyi vállalkozók, vállalkozások állnak. Vajon hogyan néznek szembe a válsággal? Van-e túlélési stratégiájuk? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel néhány ismert vállalkozásnak, de felkerestük a Szentendrei Kistérségi Ipartestület elnökét és alelnökét is, hogy ők is értékeljék a helyzetet.
A fenti témán túl bemutatjuk október 23-i kitüntetettjeit, Helyes Imre, külkapcsolatokért is felelős képviselőt a kézdivásárhelyiek látogatásáról kérdeztük, Deim Réka a Deim-kiállításról mesél, Z Generáció rovatunkban pedig azt boncolgatjuk, vajon miért olyan vonzó “pálya” a TikTokkerség a mai fiatalok számára.
A lap az alábbi helyszíneken érhető el, és persze ONLINE is olvasható.
Csütörtöktől hatósági áras a tojás és a burgonya
Tudtuk meg szerdán a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből. Ennek értelmében az alkalmazandó bruttó kiskereskedelmi ár a kereskedő által 2022. szeptember 30. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi ellenértéknél nem lehet magasabb.
Ezzel az árstopos élelmiszerek köre az alábbi termékeket érinti: tojás, étkezési burgonya, liszt, napraforgóolaj, sertéshús, csirkehús, 2,8 százalékos tej, kristálycukor.
Közösségi forgalommérés november 24-én
Közösségi forgalommérés lesz november 24-én a Vasúti villasor és környéke városrészben. Az október 5-i közösségi gyűlésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a lakosság által elfogadható, elviselhető forgalomszabályozáshoz pontosabb állapotismeretre van szükség, ezért az új tervek elkészítéséhez hét közlekedési tényezőt fognak mérni. Az adatfelvételhez keresnek lakossági önkénteseket.
A helyi közösség bevonásával a városrészben élők számára átláthatóbbá válhat a forgalomszabályozás összetettsége, és e tapasztalatok birtokában, valamint az összesített adatok alapján megalapozottan tudnak dönteni az új forgalomtechnikai tervről. Erre várhatóan 2023 januárjában kerülhet sor.
A rendszámfelírásos mérésekre november 24-én, csütörtökön reggel 6:30 és 8:30 óra és délután 16 és 18 óra között kerül sor a városrész 22 pontján.
Mivel a mérés feltételeit pontos módszertan határozza meg, ezért az önként jelentkezőknek a mérés előtt egy tájékoztató találkozón kell részt venniük. Jelentkezni lehet az itt elérhető űrlapon >>> vagy munkaidőben a +36 70 930 0973 telefonszámon.
Különleges régészeti leletek
A Ferenczy Múzeumi Centrum megbízásából a Salisbury Régészeti Kft. munkatársai újabb különleges leletet tártak fel. Legutóbb Vác közelében egy közel egy méter hosszú mamutagyar bukkant elő a föld alól, most pedig bronzkori települést és késő avar kori temetőt tártak fel a régészek. A közel kilencven feltárt sír között egy torzított koponyájú kislány nyughelyét is felfedezték a Fejér megyei Mánynál.
A különleges leleteket az M100-as autópálya feltárása során találták. Az új út Esztergomot köti majd össze az M1-es autópályával. Az összesen 12 hektáros területen a szakemberek több korszak (neolitikum, bronzkor és késő avarkor) emlékeire bukkantak.
A legnagyobb szenzációt a kislány sírhelye jelenti. Nem kizárólag a maradvány hosszított fejformája, hanem a temetkezési hely épsége miatt is. A sírhelyet ugyanis csodával határos módon nem rabolták ki.
„A váz anatómai rendben feküdt egy körülbelül 70-80 centiméter széles és 170 centiméter mély gödörben. A sírban több leletet is felfedeztünk: a kislány feje fölött található edénymelléklet akkoriban általános temetkezési gyakorlatnak számított, ami a túlvilágra szánt ételt és italt tartalmazta. A térdnél egy szintén gyakori leletnek számító csontfésű kapott helyet, ami leginkább a használati tárgy funkciót jelképezte. A kislány nyakánál találtunk egy gyöngy nyakláncot, a medence tájékán egy nagyobb gyöngyöt, a lábszárai között pedig egy aranyozott bronzlemezt. Utóbbi az első aranyozott lelet a területen, máshol leginkább vaseszközök, köztük kések és fibulák rejtőztek, illetve egy-két helyen ezüst” – nyilatkozta Szász Barbara.
Feltűnő, hogy a kislány koponyáját igen erőteljesen torzították, ami viszont általános gyakorlatnak számított körülbelül kétezer éve. A hosszított fejforma kialakítását gyakran a hunokkal hozzák kapcsolatba, akik az ötödik században Keletről érkezve söpörtek végig a kontinensen, míg mások szerint a deformálás valószínűleg iráni eredetű szokás. Tény, hogy a kissé „földönkívüli-szerű” koponya világszerte számos kultúrában felfedezhető, így a születés után kötözéssel mesterségesen meghosszabbított fejforma többféle jelentéssel is bírhatott: egyes kutatások szerint a szépség és előkelő származás szimbóluma lehetett, miközben más tudósok szerint családi kapcsolatokat és előkelő származást is bizonyíthatta. Utóbbi alapján feltételezhető, hogy a deformált koponyájú kislány az elithez tartozott, de ezt majd a későbbi vizsgálatok bizonyíthatják be, míg az antropológiai vizsgálatok kiderítik az életkorát.
„Léteznek enyhe és erőteljes torzítási gyakorlatok, és ebben az esetben az utóbbinak lehetünk a tanúi. A deformálást a szülők már a csecsemő születésekor megkezdik és a kétéves korig folytatják. Ebben az időszakban lehet ugyanis a nagyobb mértékben torzítani, formálni a koponyát. A kislány esetében a homloki régiót és a fejtetőt pólyálták be a kívánt fejforma elérése érdekében” – emelte ki a Salisbury Kft. munkatársa a felfedezés kapcsán, hozzátéve, hogy nem ez az első megtalált hosszított koponya Magyarországon.
A tárgyi leletek bekerülnek a Salisbury Régészeti Kft. Restaurátor Műhelyébe, ahol megtörténik a feldolgozásuk, ezután várhatóan a Szent István Király Múzeum gyűjteményét gyarapítják majd. (Forrás: Salisbury Kft., Fotó: Érdi Róbert)
Kiemelt kép: unsplash.com
