A működőképesség megőrzése érdekében összesen 980 millió forint többletköltséget kell a városnak kigazdálkodnia. A többletköltségek alapvetően három forrásból származnak, 230 millió forint a gazdasági válság inflációs hatásából, 352 millió forint az energiahordozók árának növekedéséből, amit a kormányzat csak részben ellensúlyoz, végül az állami intézkedések és elvonások miatti kiadásnövekedés 397 millió forintos összegéből. A hiányt Szentendrének kell előteremtenie. Egyelőre kérdéses, hogy a kormány által tavaly decemberben beígért 12 százalékos pedagógus-béremelés összegét ki fizeti, ennek finanszírozására eddig semmilyen központi ígéret nem érkezett. Közben az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás összege majdnem háromszorosára emelkedett, vagyis a város 402 millió forintot fizet más települések támogatására. Az önkormányzat a 980 milliós hiányt a kiadások szerkezetének átalakításával igyekezett ellensúlyozni.
Ennek érdekében a város vezetése már jóval a költségvetés elfogadása előtt tárgyalásokat kezdeményezett a szentendrei intézményvezetőkkel. Ennek eredményeként a költségek leszorításával sikerült elérni, hogy a város jelenlegi költségvetésében nincs hiány, igaz megtakarítás sem.
A költségvetés elfogadásakor az egyik legfontosabb szempont az önkormányzat működőképességének fenntartása, a költséghatékony gazdálkodás, és Szentendre imázsának megőrzése volt.
A költségvetés előterjesztője, Magyar Judit alpolgármester a képviselő-testületi ülésen hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt negyedévente felül kell majd vizsgálni a rendeletet.
A válság ellenére sem emelkednek a helyi adók
A város bevételei közül az egyik legfontosabb a központi költségvetésből a kötelező közfeladatok ellátására érkező támogatás. Ennek összege 60 millió forinttal kevesebb, mint tavaly. Ebben azonban benne van az iparűzési adóelvonás kompenzálására várható, de még ki nem fizetett 111 millió forintos részösszeg, a törvény szerinti, kötelező, 12 százalékos pedagógus bér- és minimálbér-emelés, a garantált bérminimumra való kiegészítés 106 milliós összege, valamint a kormányzattól kapott ígéret szerinti energiaáremelkedés miatti támogatás 352 millió forintja. Ha ezek a támogatások nem érkeznek meg, a városi költségvetésében mindenképpen hiány keletkezik.
A bevételi oldalon jelentkeznek az úgynevezett működési célú támogatások. Ilyen az egészségügyi feladatok ellátására szolgáló a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) érkező a finanszírozás. Ezek a támogatások felhasználhatóak közcélúak foglalkoztatására, a választásokkal kapcsolatos kiadásokra, és ide tartoznak a különféle pályázatokból származó támogatások is. A Szentendre Egészségügyi Intézményeiben (SZEI) dolgozó egészségügyi alkalmazottak, valamint a Gondozási Központban dolgozó védőnők és iskolaorvosok bérrendezésének finanszírozására felhasználható NEAK támogatás idén tíz százalékkal, 182 millió forinttal több, mint tavaly volt. Ezen a területen egyébként változás várható, mert július 1-től a védőnői feladatellátás már nem az önkormányzat alá fog tartozni.
A városi költségvetés harmadik bevételi forrása a közhatalmi bevételek. Ide az adók és a szankció jellegű bevételek tartoznak. A városvezetés egyetlen helyi adó mértékét sem emelte, mert nem kívánta az itt élők terheit növelni. Az adók szigorúbb behajtása miatt mégis nagyobb bevételre számít. Jelentős bevételi forrás a helyi iparűzési adó, ennek nagyságának kiszámítása azonban a törvényi feltételek újabb változása miatt nehezen kalkulálható. Mértékét a tavalyihoz hasonlóra, 1.600 millió forintra tervezték.
A jelenlegi nehéz gazdasági helyzettel és a turizmus jelentős visszaesésével járó bizonytalanság hatásainak enyhítése érdekében a városvezetés azzal kívánja segíteni a vendéglátóipari és kereskedelmi vállalkozásokat, hogy március 1-jétől az év végéig kedvezményes közterület-használati díjak mellett is biztosítja a havonta történő fizetés lehetőségét. A vállalkozások megsegítése és a kormányzati döntések következtében a közterület-használatból eredő bevételek az elmúlt években folyamatosan csökkentek: 2020-ban 13.848 ezer forint, 2021-ben 10.919 ezer forint, 2022-ben 5.850 ezer forint volt a bevétel. Előző évek tapasztalatai és a beérkezett engedélykérelmek alapján kalkulálva idén 25.587 ezer forint bevétellel számolnak.
Kötelező feladatok: csökken a kormányzati finanszírozás aránya
A kiadási oldalon Szentendre az intézményei ellátására 10,3 milliárd forintot költ, ami az energiaárak növekedésének következtében egymilliárd forinttal magasabb a tavalyi összegnél.
A tavalyi évhez képest az áram díja körülbelül kétszeresére, a gázé több mint háromszorosára, a távhőszolgáltatás díja pedig több mint kétszeresére emelkedett.
A kötelező feladatok finanszírozásával kapcsolatosan jelentős változás, hogy amíg tavaly a teljes ráfordítás felét az állam állta, addig idén ez az arány 46 százalékra csökken. Vagyis az állam által előírt kötelező feladatok ellátásához szükséges összeg 54 százalékát a szentendreiek fizetik.
A kötelező közfeladatok körébe tartozik például az óvodai nevelés. Jelenleg az óvodapedagógusok, valamint közvetlen segítőik központi bértámogatása a teljes bérköltségnek alig 70 százalékát fedezi. Az üzemeltetésre kapott támogatás pedig a dologi kiadásoknak mindössze 34,6 százalékára elegendő. Az alapilletmények kötelező emelésére a minimálbér, illetve a garantált bérminimum szintjére emelésével, valamint a kötelezően előírt 12 százalékos pedagógus-béremelésekkel sor került. Az önkormányzat ezeket a kiadásokat az állami normatívából tervezi kiegyenlíteni. Hasonló a helyzet a Püspökmajor-lakótelepi Bölcsőde esetében is, itt az állami támogatás a bérek 66 százalékát, az üzemeltetési kiadásoknak 21 százalékát fedezi.
Nő a városrészi költségvetésre szánt összeg
A város saját intézményeire a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft.-re (KULT Kft.), a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. (TDM) a tavalyihoz hasonló finanszírozási összeget költ. A Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt.-re (VSZ) 255 millió forinttal többet szánnak, ami mégsem jelenik majd meg, mert elviszi az infláció. Az úgynevezett 1+1-es fejlesztési programra 25 millió forint jut. 31 milliót tudnak szociális juttatásokra adni, ezen belül több jut tűzifatámogatásra, a korábbi 7 ezer helyett a fűtési szezon hat hónapjában 10 ezer forintos összeg, vagyis évente 60 ezer forint. Ezen kívül helyi közlekedési támogatást kapnak a szentendrei diákok és pedagógusok.
A fejlesztési tervek között szerepel az úgynevezett VEKOP Kerékpárút fejlesztése, amely a szentendrei intézményeket köti majd össze a HÉV megállóval. A TOP Plusz pályázat keretében a város 122 millió forintot nyert a Petyina városrészben esőkert kialakítására és csapadékvíz elvezetésére. Továbbá 66 millió forint pályázati pénzt nyertek Szentendre Izbégi Tagóvodájának energetikai korszerűsítésére, a Püspökmajor lakótelep gyűjtőútjának, valamint a Kálvária útnak a felújítására, pedig 249 millió forintot.
Valamelyest nagyobb összeg jut idén a városrészi költségvetésre is, miután azt az önkormányzat továbbra is prioritásként kezeli. A lakók bevonásával megvalósuló kisebb fejlesztések két összeggel szerepelnek a költségvetésben. Az egyik a 2022. évi összeghez képest 10 millió forinttal megnövelt, 2023. évre vonatkozó 70 millió forint, a másik a 2022-ben a lakosok által kiválasztott, és 2023-ra áthúzódó projektekre szánt 55,1 millió forint. A fejlesztésekről, kisebb beruházásokról a lakók bevonásával születik döntés, ami lehetőség szerint közösségi tervezés formájában valósul meg. Az idei évben az önkormányzat márciustól várja a helyben lakók fejlesztésekre vonatkozó javaslatait.
Az önkormányzati finanszírozási rendszert újra kell gondolni
Fülöp Zsolt a testületi ülésen hangsúlyozta, hogy idén az önkormányzatnak a közfeladatok ellátására egyre nagyobb mértékben kell a saját forrásait felhasználnia. A közfeladatokat az állam csak 46 százalékban finanszírozza, a maradékot az önkormányzat saját bevételeiből teremti elő. A polgármester kiemelte, ez csak a helyi adókból lehetséges, holott a helyi adók intézményét nem erre a célra hozták létre, hanem azért, hogy ezekből a bevételekből a város saját kiemelt céljait valósíthassa meg. A mostani helyzet az önkormányzati vagyon felélését jelenti: nincs pénz útfelújításra, ingatlanfejlesztésre, az önkormányzat helyi céljainak megvalósítására. Ez pedig hosszú távon nem lehet célravezető. Nehezíti a helyzetet az önkormányzati bevételek elvonása, például a szolidaritási adó összegének emelése. Ezek a tényezők együttesen működésképtelenné tehetik a várost. Ez a helyzet nem csak Szentendrét, hanem az ország összes önkormányzatát érinti, ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetségével közösen (MÖSZ) egy új finanszírozási modellt dolgoztak ki, amelyet szeretnének elfogadtatni a kormánnyal.
R.L.
Grafikonok forrása: Magyar Judit testületi tájékoztató anyaga.
Kiemelt kép: Várallyay Tádé
Intézményi tervek a költségvetés fényében
Az alábbiakban közzétesszük az egyes városi intézmények beszámolóját arról, mire ad és mire nem számukra lehetőséget az idei költségkeret. Mivel a TDM és a KULT KFT. költségvetését a képviselőtestület március hónapban hagyja jóvá, ezért ezekről a következő lapszámunkban tudunk majd beszámolni.
Ferenczy Múzeumi Centrum
A városi költségvetést érintő teherből nyilvánvalóan a múzeumnak is ki kell vennie a részét. Három forrásból táplálkozik intézményünk költségvetése: az állami normatív támogatáson felül Szentendre város önkormányzatának támogatásából és a bevételekből áll. Nagyon figyelmesen kell kezelnünk a költségvetésünket és az önkormányzattal történt egyeztetések után az ideit stabilnak ítéljük meg. Két, idén befejeződő nagy beruházásunk támogatásból és saját forrásból valósul meg, március 25-én megnyitjuk a Ferenczy Múzeum, az egykori Pajor-kúria megújult épületét, és egyben ötéves, nagyszabású gyűjteményes kiállításunkat. Az épületben a látogatóforgalom irányának megváltoztatásával új közösségi tereket fedezhetnek fel a múzeumlátogatók. Szintén március végén nyitjuk meg az épületben a budapesti ISBN szakkönyvesbolt szentendrei üzletét, ahol igényes művészeti albumok, kiadványok közül válogathatunk. Az állandó kiállítás múzeumpedagógusaink segítségével, félévente megújult részletekkel mutatja be múzeumunk egyedülálló gyűjteményét. Szintén félévente változik a kiállításon belül két szekció, az egyikben szentendrei művészeket mutatunk be, a másik váltakozva, régészeti, helytörténeti vagy irodalmi tárlatokkal várja a közönséget, melyek szorosan kapcsolódnak a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéhez. A másik nagy beruházásunk a MűvészetMalom felújítása, ahol a középső szárnyban már megtörtént az épületrész szigetelése, és ugyanitt, korszerű konferenciatermet nyitunk, ami fontos szerepet tölt majd be, mert jelenleg a város nem rendelkezik nagyszabású konferenciák rendezésére alkalmas helyszínnel. A konferenciatermet március 31-én, A múzeum ereje című szakmai konferenciával nyitjuk meg, amit április 13-án a Magyar Nemzeti Múzeummal közös Tarsolylemezek – a honfoglaló elit kincsei kiállításunkhoz kapcsolódó Árpád népe című háromnapos régészeti konferencia követ. A MűvészetMalom emeletén szponzori támogatással és saját forrásból valósul meg szintén egy átalakítás, így végre, egybefüggő, nagy kiállítótér áll rendelkezésünkre. A költségvetéshez igazodva, kevesebb kiadványunk jelenik meg idén, és bár a kismúzeumokban csökkentett számban nyílnak kiállítások, régóta várt tárlatokkal készültünk: áprilisban Vajda Lajos kiállítást nyitunk, májustól Czóbel Béla újrarendezett kiállítását, júniusban Barcsay Jenő tárlatát nyitjuk meg, és a tervek szerint, ősszel ismét találkozhatnak a látogatók Kerényi Jenő alkotásaival is. Kortárs alkotókat bemutató, különleges tárlatok nyílnak ebben az évben is az IKON és a PhotoLab kiállítótérben. 2023-ban is elkülönítettünk egy összeget műtárgyvásárlásra, amivel a pályázati összeget ki tudjuk egészíteni, ezt természetesen a pályázati lehetőségek függvényében.
Prosek Zoltán, igazgató
Gondozási Központ
A Gondozási Központ szociális és egészségügyi alapellátási feladatokat lát el. Az intézmény határidőre elkészítette a 2023. évi költségvetési tervét. Már a tervezésnél figyelembe vettük a lehetőségeket és az igen szűk költségvetési keretet. Az egyeztetés a városvezetéssel megtörtént. Nagyobb beruházást az idei évre nem terveztünk. A költségvetés elfogadásáig átmeneti gazdálkodás van, ami azt jelenti, hogy csak a legszükségesebbekre költhetünk, ami a napi működéshez feltétlenül szükséges, vagyis nem ilyenkor veszünk a régi számítógép helyett másikat. Ennek ellenére jól működünk, folyamatosan és zökkenőmentesen végezzük a napi munkánkat. Ami az intézményünket a közeljövőben jelentősen érinteni fogja, az az egészségügyi dolgozóink Országos Kórházi Főigazgatósághoz való csatolása 2023. július 1-től, de további részletszabályokat még egyelőre nem tudunk.
Kecskésné Sipos Andrea, intézményvezető
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár
A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár idei költségvetése a tavalyinál is szorosabb, takarékosabb, de ennek ellenére továbbra is tudjuk biztosítani mind a törvényi kötelezettségeknek való megfelelést, mind pedig a magas szakmai színvonalat és természetesen újdonságokkal is készülünk.
Az intézmény költségvetésének a nagyobb részét biztosítja a központi költségvetés, amelynek az összege nem változott az elmúlt években, és amely önmagában nem elég az intézmény működéséhez biztosításához. A biztonságos működés fenntartása érdekében az intézmény költségvetésében növelni kellett az önkormányzat hozzájárulásának mértékét, ugyanis nagyon jelentős mértékben megnőnek a kiadásaink 2023-ban. A legnagyobb növekedés a rezsiköltségek terén várható, de a működés minden elemében nőttek a költségeink (üzemanyag, irodaszer, igénybe vett külső szolgáltatások díjai). A szakmai működésünk szempontjából különösen érzékenyen érint minket a könyvek és a folyóiratok árának emelkedése.
A dolgozóink bérét kismértékben sem tudtuk emelni 2022-ről 2023-ra, ami így azt jelenti, hogy az infláció miatt a munkatársainknak reálbér-csökkenést kellett elszenvedniük. Ennek jelképes mértékű ellensúlyozása érdekében havonta tízezer forint értékű cafetériát adunk a dolgozóknak az idei évben. Ez utóbbi önkormányzati szinten egységes mértékű a város által fenntartott intézményekben.
Az olvasókat közvetlenül érintő díjakat (pl. a beiratkozási díjat) a könyvtár nem emelte. Ezen a téren inkább abban bízunk, hogy folytatódik az a kedvező tendencia, hogy évről-évre egyre többen iratkoznak be hozzánk, amivel talán a beiratkozási díjbevételeink is nőnek majd. Emeltük viszont a helyiségeink bérleti díjait, de csak olyan mértékben, hogy azokkal továbbra is versenyképesek maradjunk a piacon. Ebben a nehéz helyzetben nem szeretnénk egyetlen bérlőt sem elveszíteni. Szintén a bevételeink növelését szolgálja az az intézkedés, hogy a színházterem bérlőire áthárítjuk annak rezsiköltségét.
Sajnos az eddigi információnk alapján nem számolhatunk a pályázati lehetőségek bővülésére, sőt inkább azok csökkenése várható. Amilyen pályázati lehetőség van, azokon igyekszünk mindegyiken elindulni, hogy a fejlesztésekhez találjunk extra forrásokat.
A könyvtárban arra törekszünk, hogy a takarékossági intézkedéseinkből az olvasók minél kevesebbet, sőt: lehetőleg semmit ne érzékeljenek. A hideg hónapokban az olvasótermeket továbbra is fűtjük, a beszerzések és a rendezvények terén pedig továbbra is biztosítjuk azt a sokféleséget, hogy minden olvasónk megtalálja a számára érdekes tartalmakat. Tavasszal az olvasóink személyesen találkozhatnak nálunk Mucsi Zoltánnal, Háy Jánossal és Szomoru Miklóssal, a kertésszel!
Készülünk újdonságokkal is, amelyek közül a legfontosabb, hogy 2023 végére szeretnénk átadni Pest megye közönségének a Pest Megyei Digitális Könyvtárat, amely reményeink szerint a következő évtizedekben egy folyamatosan bővülő digitális kincsesbánya lesz a helytörténet iránt érdeklődők számára.
Dr. Tóth Máté, igazgató
Szentendrei Rendészeti Igazgatóság
Intézményünk költségvetése idén az önkormányzattal elég szoros együttműködésben jött létre, többszöri egyeztetés után. Mivel pontosan értjük, milyen gazdasági helyzetben vagyunk, ezért nem ért meglepetésként, hogy a költségvetésünk tervezésében a kiadások további minimalizálására és a hatékonyság növelésére kértek fel bennünket, ezért kevés volt a mozgásterünk. Ez a minimalizált költségvetés azonban fedezi a működést, a feladatunk maximális ellátását. Ugyanakkor tény, hogy nincsenek benne fejlesztések, és olyan tartalékok, amelyekből tovább lehetne faragni. A legnagyobb kiadást a bérek és a járulékok jelentik, a dolgozóinknak az infláció ellensúlyozására átlagosan bruttó 50 ezer forint béremelést tudtunk biztosítani, jutalomkeret azonban továbbra sem áll rendelkezésre. A járművek üzemeltetésére, karbantartására szükséges tartalékokat képeznünk, de ennek összegét is minimalizáltuk. Csak az év végén lehet majd látni, hogy ez az összeg végül elegendő lesz-e. Ami idén biztosan nem fog megvalósulni, az az eszközpark korszerűsítése, a régi kamerarendszer lecserélése. A kamerarendszerünk főképp közbiztonsági, közrendvédelmi szerepet tölt be, ezeknek korszerűsítése időszerű lett volna. A mostani kamerák már nem, vagy nem megfelelően vagy rossz minőségben működnek, így nem tudják betölteni a szerepüket. Jelentőségük volna nemcsak a rendvédelem szempontjából, de például a szemétlerakó területeken, a szelektív tárolóknál is. Nagy felelősség van rajtunk a parkolási rendszer üzemeltetésében. Ezen a területen tavaly jelentős fejlesztések történtek, korszerűbb parkolóórákat szereltünk fel, amelyeken a fizetés is könnyebbé vált. Érdemes azonban tudatosítani, hogy a parkolási díjak nem minket, hanem a várost gazdagítják. A szentendreiek a parkolási költségeiket egy hétezer forintos éves díj befizetésével egyenlíthetik ki, ez a városnak nem termel jelentős összeget. Arra számítunk, hogy a turistaforgalomból származik majd a nagyobb haszon. Ha ezen a területen lesz kisebb a bevétel, mint amit a költségvetésben terveztek, akkor az az egész város költségvetéséből fog hiányozni.
Jámbor Ferenc, igazgató
Püspökmajor-lakótelepi Bölcsőde
Semmilyen beruházást, fejlesztés nem terveztünk 2023-ra, csak a kötelező feladatok ellátására törekedtünk a költségvetésünk kialakításakor. Lettek volna terveink, fejlesztési ötleteink, de értjük, hogy milyen nehéz helyzet állt elő, ezért ezeket a terveinket elengedtük. Ilyen lett volna például a fürdőszoba felújítása. Arra törekszünk, hogy gazdaságosan működjünk, az energiaszámlánk a lehető legkisebb legyen. Ennek érdekében spórolunk, ez volt az oka annak is, hogy néhány nappal később, január 5-én nyitottuk az évet. A bölcsődések számára biztosítanunk kell a 23-24 fokot, de a felnőttek által használt helyiségekben alacsonyabbra vettük a hőfokot. A fűtés díja sokszorosára emelkedett, a megelőző év leghidegebb hónapjában volt egymillió forint, most az elmúlt decemberben, ami nem is volt igazán hideg, havi öt és félmillióra növekedett. Szerencsére az alapítványunknak köszönhetően elég jó az eszközállományunk, jók a tárgyi feltételek, és a szakmai csapat is kiváló. Nálunk csak szakképzett nevelők dolgoznak, és ha valaki nyugdíjba megy, akkor a helyére is csak szakképzett nevelő kerülhet. Ennek köszönhetően sikerült megőriznünk a munkánk magas szakmai színvonalát.
Diószegi Istvánné, intézményvezető
Szentendre Városi Óvodák
A 2023. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza azokat az összegeket, amelyben 2023. évben bele kell férnünk. Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben a legfontosabb a takarékosság. Személyi kiadásaink – tavalyhoz képest- nagymértékben emelkedtek a garantált bérminimum növekedése és az átlagosan 12 %-os pedagógus béremelkedés miatt. Munkatársaink azonban így sem elégedettek az illetményükkel, nagyon várják, hogy legalább az átlagkereset szintjét elérje a bérük. A megbecsülés hiánya miatt az óvodapedagógusi pálya a fiatalok körében nem népszerű, ezért a nyugdíjba menő kolléganők és a pályaelhagyók pótlása nem könnyű. A pedagógus hiány országosan jelent nagy problémát. Önkormányzatunk úgy segít, hogy minden pedagógusnak havi 30 000 Ft kereset-kiegészítést ad. Ezzel együtt 12 fő óvodapedagógus hiányzik intézményünkből, akiket nyugdíjas kolléganők vagy pedagógiai asszisztensek alkalmazásával tudunk helyettesíteni. Több dajka és pedagógiai asszisztens kollégánkat támogatjuk óvodapedagógussá válásában beiskolázással. Idén sajnos nem tudunk munkaruhát venni, de a béren kívüli juttatásunk (cafateria) megmarad, bár az is évek óta bruttó 200 000 Ft évente személyenként. Dologi kiadásaink nagy részét a közüzemi díjak és az étkeztetés teszik ki. Ezekre a díjakra nincs ráhatásunk: a gáz, a villamos áram beszerzése közbeszerzés útján történt. Az étkeztetést a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt–től vásároljuk, a növekvő beszerzési árak ellenére jó minőségű ételek kerülnek óvodásaink asztalára. Beruházásoknál sikernek tartom, hogy a lebontásra ítélt udvari játékaink egy részét pótolni tudjuk új játékok telepítésével. Érintett óvodák: Szivárvány Tagóvoda, Vasvári Pál úti Tagóvoda és Püspökmajori Tagóvoda. Reményeink szerint, ezekben az óvodákban még ebben az évben birtokba vehetik a gyermekek az új mászókákat. A pedagógusok munkáját 5 db laptop cseréjével segíthetjük. Bár nem közvetlenül a mi költségvetésünket érinti, de kiemelném, hogy pályázati forrásból az Izbégi Tagóvodánk energetikai megújulása folyamatban van, bízunk benne, hogy őszre elkészül. Nagyon nagy öröm és köszönet, hogy az önkormányzatnál meghallgatásra és támogatásra találtunk.
Hajnal Szilvia, intézményvezető
Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt.
A Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. Szentendre város működéséhez nélkülözhetetlen tevékenységeket végez, oly módon, hogy a minőséget alapvető üzleti stratégiának tekinti és arra törekszik, hogy a szolgáltatások színvonala megfeleljen a városüzemeltetés elvárásainak.
A képviselő-testület által februárban elfogadott 2023. évi üzleti tervünket a költséghatékonyság és energiahatékonyság jegyében terveztük meg, így ebben az évben is folyamatosan törekszünk, hogy a lehető legtöbb közszolgáltatást el tudjuk látni és támogassuk az önkormányzat elképzeléseit. Az önkormányzati kompenzáció korábbi évhez mért növekedése a tapasztalható áremelkedéseket csak kis mértékben haladja meg, mely a szakfeladatok tervezett mértékének felülvizsgálatát igényelte, ennek keretében számos közszolgáltatási feladatot csak a korábbi színvonalon tudjuk ellátni. A hulladékgazdálkodási ágazatot átalakító állami elképzelések, a magas és volatilis energiaárak, valamint a várhatóan magas infláció kockázatnövelő helyzeteket teremt, és ez óhatatlanul kihat a Társaság feladatellátására. Ennek ellenére továbbra is működik a házhoz menő lomtalanítás és a házhoz menő zöldlomhulladék szállítás, havonta szállítjuk a szelektív hulladékot. Továbbra is üzemel a hulladékudvar.
A távhő szektor jelentős állami támogatással üzemel. A Távfűtési Divízió esetében elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy a lakosságnak a lehető legmegfelelőbb szolgáltatást nyújtsuk, és minimalizáljuk az üzemszünetek számát. Bízunk abban, hogy a korábbi években történt csőcserék és korszerűsítések eredményeképp, minimális meghibásodások keletkeznek.
A Parkfenntartási és Köztisztasági Divízió rendelkezésre álló pénzügyi kerete az alapvető fenntartási munkákra, különösen a balesetveszély és a rongálódások elhárítására korlátozódik. A korábbi években kialakított, szakmai, tervszerűen előirányzott karbantartások és az évközben felmerülő új igények ebből a keretből szűkösen biztosíthatók.
Az Ingatlan-fenntartási és Üzemeltetési Divízió a tervszerű megelőzési karbantartási munkákat minimalizálni kényszerül, kisjavítás keretében elsősorban a hibaelhárítási és balesetveszély-elhárítási feladatokat végzünk.
Az Útfenntartási és Vízkárelhárítási Divízió az alapvető karbantartási feladatok ellátását, a keletkező balesetveszélyes helyzetek szakszerű elhárítását biztosítja, ahogy azt tette a korábbi években is. A feladatok priorizációja során elsősorban szakmai érvek döntenek, ugyanakkor igyekszünk a lakosság kéréseit is figyelembe venni, és teljesíteni. Elsősorban a nagyobb forgalmú utak, a lakótelepek, illetve a turisztikai szempontból kiemelt belváros útjainak karbantartási feladataira koncentrálunk.
A Közétkeztetési Divízió biztosítja a gyermekétkeztetést és az önkormányzati intézmények étkeztetését. Ezen felül a városban található egyéb intézmények, társszervezetek étkeztetését is ellátjuk, kapacitásunk maximális kihasználtsága mellett.
Mandula Gergely, vezérigazgató
Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. március 8-ai lapszámában jelent meg.
