Korainak bizonyult az öröm, amikor májusban a városrészeket összekötő kerékpárút állami támogatását ünnepelték. Ezekben az időkben, amikor minden más környékbeli állami beruházást leállítottak, nagy szó, hogy Szentendre ennyi pénzt kap kerékpárút építésére. Ezzel az elmúlt évek egyik legnagyobb projektje valósulhat meg, ami ráadásul környezetbarát szemléletű: ha minél többen használják majd a városrészeket összekötő kerékpárutat, csökkenhet a Szentendrén belüli autós forgalom.

Tervek és támogatások

A város teljes Kerékpárhálózati Terve az előző önkormányzati ciklusban készült, és akkor nyert rá 244 millió forint pályázati támogatást Szentendre. A megvalósításra azonban sem a korábbi, sem a 2019 utáni városvezetésnek nem volt elegendő forrása, így a tervek éveken át a fiókban hevertek, mígnem az idén májusban az igényelt többlettámogatást el nem nyerte a város. A beruházás így a 244,89 millió Ft uniós támogatás mellett, a 371 millió Ft állami többlettámogatásból, valamint a 30 millió forintos önkormányzati önrészből, összesen 645,89 millió forintból valósul meg.

Mi épül pontosan?

A 2019-ben jóváhagyott végleges tervek szerint a kerékpáros-hálózat gerince a Bükkös-patak mentén korábban kialakított és évek óta használt nyomvonalon halad változatlanul vegyes használatú, tehát gyalogosok és kerékpárosok számára mindkét irányban egyaránt használható útként. Ezeket kötik össze a mostani projektben szereplő felújított és új útszakaszokkal, amelyek megvalósulásával összefüggő hálózat alakul ki a HÉV állomás, a Belváros, Izbég, és Püspökmajor településrészek között.  A beruházás más előnyökkel is jár a városnak: közel 1300 méter utcaszakasz kap új szilárd burkolatot, mintegy 400 méter hosszan felújítják a kockaköves burkolatot, a települések jelenlegi finanszírozási rendszerében erre más módon esélye sem lenne Magyarországon egy önkormányzatnak. A gond akkor kezdődött, amikor mindezt elkezdték megvalósítani.

Fakivágás a Bükkösnél

— A többlettámogatás az utolsó pillanatban érkezett: az uniós támogatási forrással ugyanis 2023. december végéig el kell számolnia az önkormányzatnak. A pályázat elnyerésekor elmaradt széleskörű társadalmi egyeztetés pótlására már nem volt idő, ugyanakkor az érintett útszakaszok lakóinak több fórumot szervezett a városvezetés. Ez azonban kevésnek bizonyult, a nyáron megkezdett építkezést a szentendreiek egy része meglepődve, rossz érzésekkel fogadta — mondta el lapunknak Fülöp Zsolt polgármester.

— Bejelentették, hogy indul a kivitelezés, és nem sokkal később már ki is vágtak több mint huszonnyolc fát az izbégi iskolánál, ami nagyon erős tiltakozást váltott ki. Az elemi felháborodás miatt úgy éreztük, tennünk kell valamit. Akkor még a Szegedi utca és a Mókushíd közötti szakaszon nem kezdődött el az építkezés, ez volt az utolsó érintetlen szakasza a Bükkösnek. Tudtuk, hogy az izbégi részen van a legnagyobb gond, mégis úgy gondoltuk: itt van esélyünk tenni is valamit.

– Az lett volna a legjobb, ha nem csinálnak semmit. Aki kerékpárral járt azelőtt, az ezután is fog, aki pedig nem, azt nem ezzel lehet rávenni – állította Vajda János. – Aláírásgyűjtést kezdtünk, ott a helyszínen, az arra járók között azért, hogy maradjon érintetlen az a szakasz, ne történjen ott semmiféle munkálat. Három nap alatt 840 aláírás gyűlt össze, ez azért nem kevés! Ezt vittük be az októberi testületi ülésre, ahol ígéretet kaptunk arra, hogy a lehető legkevesebb beavatkozás fog történni. Csalódnunk kellett.

1,3 Milliárd forint a tét

Október 11-én a képviselő-testületi ülésen a polgármester elmondta, hogy a lakossági igények alapján az önkormányzat megkereste a projektet támogató hatóságot, hogy kiderüljön: van-e lehetőség módosításokra anélkül, hogy a támogatási forrás elvesztését kockáztatná a város.  A Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság válaszában egyértelművé tette, hogy nem támogatja a módosítások végrehajtását.

— A támogatás elvesztése és a vállalkozónak kifizetendő munkadíj mintegy 1,3 milliárd forintjába kerülne a városnak, ami vállalhatatlan terhet jelentene. Vagyis más alternatív útvonal kialakítása e projekt keretében nem lehetséges, de az akadálymentesítési követelmények betartása mellett kisebb műszaki változtatásokra van lehetőség — fogalmazott Fülöp Zsolt.

A testület három határozati javaslatot mérlegelt, végül kilenc igen szavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadta, hogy a Szegedi utcánál a jelenlegi szélességben épüljön meg az akadálymentes rámpa, a Szegedi utca és a Mókus híd közötti szakaszon pedig ne változzon a jelenlegi közlekedési infrastruktúra. Továbbá az önkormányzat úgy döntött: a jelenlegi projekt keretein kívül megvizsgálja a Bükkös patak folyás szerinti bal oldalán egy új gyalog- és kerékpáros nyomvonal kialakíthatóságát.

A kompromisszumos megoldás sorsát megpecsételte, hogy két illetékes állami szerv is, a Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság és a Miniszterelnökség Aktív Mobilitási Főosztály is úgy foglalt állást, hogy az eredeti műszaki tartalmon lényegében változtatni nem lehet. A kivitelezés így az eredeti tervek szerint folytatódott.

Szalagkorlát a patakparton

A kiszélesített kerékpárút mellé nem túl tetszetős szalagkorlátot is telepítettek. A város és a Magyar Kerékpárosklub közös közbenjárására végül sikerült kilobbizni, hogy a Szegedi utcai gázló előtti részen eltekintsenek a tájidegen megoldástól, ám a János utcai vashídnál maradnia kell, mivel ott négy-öt méter mély a patakmeder.

– Ez egy hivatalosan is vegyes használatú út, ahol mindenképp az a kívánatos, hogy ne kerüljön autó a patakba — jelentette ki Dukay Igor természetvédelmi mérnök, aki doktori disszertációja során a Bükkös-patakot kutatja. – Bár én magam is azt támogatom, hogy a patakmeder háborítatlan maradjon, mégis azt kell mondjam, a természetbe jobban illő megoldás, például egy bokorsor nem valószínű, hogy megfogná az autókat. Attól viszont nem kell tartani, hogy emiatt a változás miatt több autó fog erre járni, egyszerűen biztonságosabb lesz a közlekedés.

Újra kellett volna tervezni

— Fontos tisztázni: a Bükkös-patak sehol nem érintetlen, ez egy városi patak mondta el Dukay Igor. Már régen hozzányúltak, csak regenerálódott. Az ökoszisztéma szempontjából fontos részek továbbra is háborítatlanok maradnak, egyedül a fákat sajnálom. Az izbégi iskolánál lehetett volna más nyomvonalat találni, már régóta hangoztattam, hogy nem értek egyet a kiviteli tervekkel. Már az első tervezőnek is kellett volna ajánlani alternatív útvonalat arra a szakaszra. Úgy vélem, hogy újra kellett volna terveztetni a kerékpárutat, mielőtt belekezdtek volna a megvalósításba — fejtette ki a véleményét a beruházással kapcsolatban Dukay Igor. –Fontos lett volna a kezdetektől fogva kertészeti, természetvédelmi szakértőt bevonni a munkálatokba, és a lakosságot megfelelően tájékoztatni. Látjuk a szándékot, de ennél többre, több odafigyelésre lesz szükség.

A patak revitalizációja

A kerékpárút körül kialakult botrány egy szempontból egészen biztosan hasznos volt: újra a Bükkös-patakra irányította a figyelmet, és a városvezetés egyeztetéseket kezdett Dukay Igor régóta szorgalmazott ötletéről: a patak revitalizációjáról.

– A hetvenes években szabályozták a patakot, ekkor ástak neki viszonylag egyenes medret, amit betonnal béleltek ki. Eredetileg sokkal kanyargósabban haladt, például keresztülfolyt a játszótéren is – érvelt a szakember. — A revitalizáció nem az eredeti állapot helyreállítása, hiszen az lehetetlen egy városi pataknál. De minél természetesebb és változatosabb medret szeretnénk kialakítani, amely gazdagítaná az élővilágot, ugyanakkor szem előtt tartanánk  az árvízvédelmi szempontokat is.

Herczku Nóra

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. november 8-ai lapszámában jelent meg.

Fotó: Isza Ferenc és Bellai László