Ismét van kilátója az 587 m magas Bölcső-hegynek. A 2021. november 25-én átadott kilátót immáron a megkülönböztető hármas számmal is illethetjük, hiszen az eltelt évszázad során már két elődje is volt.
Az első kilátót a Magyarországi Kárpát Egyesület emelte, és Döller Antalról nevezte el. Döller Antal 1831-ben Galíciában született. 25 éves katonai pályafutását követően Késmárkon telepedett le. Kiváló hegymászó, aki nagyon sokat tett a Magas-Tátra születőben lévő idegenforgalmának fejlesztéséért. Alapító tagja és egy évtizedig ügyvezetője a Magyarországi Kárpát Egyesületnek. 1892-ben közreműködésével alakult meg a Magyar Turista Egyesület Tátra Osztálya, aminek alelnöke lett. Közéleti tevékenységéért 1887-ben „poprádvölgyi” előnévvel nemesi rangra emelték.
A kilátó avatását 1934. április 8-án tartották. Bár az ünnepély, mint a korabeli sajtóból megtudhatjuk, zuhogó esőben ment végbe, példás rendezése dicséretre méltó volt, a névadó fiát díszvendégként fogadták. A 17 m magas, fedett építmény alsó részében kis, nyitott ajtajú menedékszobát is kialakítottak.
Az új kilátótoronyhoz a Lajos forrásnál kezdődő, a MKE Sólyom Osztálya által felfestett zöld háromszög jelzés vezetett fel. Fontos tudnivalóként közölték, hogy az eddig tilos területen áthaladó útvonal csak az építést is támogató előzékeny erdőtulajdonos, Pilon Vilmosnak mindenkor megadott előzetes engedélyével volt használható.
Sajnos, az építmény nyújtotta szép panorámát csak rövid ideig élvezhették a turisták. A terület bérleti joga hamarosan a sörkirály Dréher Antalhoz került, és ismét tilos területté vált. A Magyar Turista Szövetség tiltakozása ellenére a kilátót 1936-ban Dréher lebontatta, Zsitvay Tibor szavaival élve, „megint a szarvasok győztek.”
Három évtized múltán fogalmazódott meg az akarat egy új kilátó építésére. Sajnos, a részletekről szinte semmi információt sem találtam.
A „Természetjáró” ’57 májusi számában volt olvasható, hogy „A Pilis Turista Egyesület a bölcsőhegyi kilátó alapkőletétele után hozzákezd az építőmunkához. Itt mutatják be a kilátó rajzát. A lap novemberi száma szerint „A Pilis TE tevékeny vezetősége — mint arról már hírt adtunk — elhelyezte az új kilátó alapkövét Bölcsőhegyen. Az egyesület rendelkezik a megfelelő anyagiakkal, szakemberekkel az építés gyors lebonyolításához. Sajnos, beadványuk az engedélyezés iránti kérelmekkel, valahol a Váci és Rosenberg házaspár utcák között megrekedt. Ismerve a budapesti alszövetség elhelyezési, adminisztrátor és szekrény hiányát, ezen nem is lehet csodálkozni. A lényeg persze nem az, hogy egyik helyről elment-e a beadvány és a másik helyre megérkezett-e? Hanem az, hogy értékes hónapok vesznek el és jelentős turista alkotás építése szenved késedelmet.” (Az egyesület az országház természetjáró szakosztálya volt. Nevükhöz fűződik az 1958. szept. 21-én felavatott Kő-hegyi Petőfi emlékmű megvalósítása.) Nem sikerült kideríteni, hogy a Bölcső-hegyi kilátót – bár a bemutatott tervhez képest szerényebb formában – mikor vehették birtokba a turisták.
Nem csak a születési, de a „halála” idejét sem tudni. A hetvenes években még rendszeresen szerepel a túrakiírások útvonalaiban, aztán már csak romjai csúfították a csúcsot. Szóbeszéd szerint az akkortájt létesített Lom-hegyi rakétabázis területe is jól látszódott a kilátóból, s az „éberség” jegyében siettették elmúlását. De az is lehet, hogy a gondozatlan faszerkezet nem bírta tovább a hegy mikroklímáját.
Az elmúlt negyven év során fel-felröppentek a hírek, hogy új kilátó építését tervezik. Hosszas előkészítő munka után, pályázati pénzből öltött testet az immáron harmadik kilátó – vagy, hogy erdélyi szóval illessem, a mutató. Az egyszerű, sima vonalú, borovi fenyőből készült építmény minden hivalkodástól mentesen emelkedik a csúcson. Talán egyedüli hibája, hogy könnyen mászható oldalai szinte csábítják a meggondolatlan látogatót.
A kilátó a Lajos-forrástól a zöld háromszög mentén közelíthető meg, de a Tölgyikrek – Lajos-forrás közt vezető sárga sávból is ágazik ki ösvény, újonnan festett sárga háromszög jelzéssel. Biztos, hogy az új kilátó hamarosan népszerű célpont lesz, hisz a feltáruló panoráma egyike a Pilis legszebb látnivalójának
Vuray György – „HÓD” Honismereti Túraegylet
Kiemelt kép forrása: www.parkerdo.hu
