SzeVi: Fontos változások zajlanak az építési szabályozásban. Összefoglalná ezeket röviden?
Kiss Gabriella (K.G.): 2023 végén a parlament elfogadta a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényt, ami 2024 október 1-én lépett hatályba, a pontos részletei ekkortól ismertek. Az eddig érvényes Országos Településrendezési és Építési Követelményeket (OTÉK) 2025. január 1-től felváltotta a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata (TÉKA). Ez bár 2025. január 1-én hatályba lépett, de egyes rendelkezéseit csak 2025. július 1-től kell alkalmazni, és minden önkormányzatnak 2027. június 30-ig az új törvényi környezethez kell igazítania a helyi építési szabályzatait. Ez nem lesz könnyű feladat, mivel az országban nincs annyi településtervező, aki el tudná készíteni minden település településtervét. Szentendre abban a szerencsés helyzetben van, hogy talált tervezőt, a KASIB Kft.-t, és meg is állapodtunk velük, a szerződésük épp előkészítés alatt áll.
Könnyebb vagy nehezebb lesz egy átlagos állampolgárnak az új szabályzatokban eligazodnia
K. G.: Az eddigi, közel száz oldalas rendelet, amely 2017-ben készült el, most további ötven oldallal fog kiegészülni a törvény szerinti összevonások miatt. Amennyire tőlünk telik, igyekszünk közérthetően és fogyaszthatóan megfogalmazni a rendeletet, de tény: jelenleg is nagyon bonyolultak az építési szabályok, és ez sajnos nem lesz jobb. Ezzel a változtatással még nehezebben lesz értelmezhető lesz a törvény a lakosság számára. Laikusként nagyon könnyű félreértelmezni az ingatlanunkra vonatkozó összes jogszabályt, azt javaslom tehát mindenkinek, hogy már telket venni is építésszel menjen, hogy ne érje meglepetés. Természetesen minket is meg lehet keresni, és nagyon szívesen segítünk is, de mi csak a jogszabályokat tudjuk elmondani innen az íróasztal mellől. A konkrét tervek megvalósíthatóságához a helyszínt is látni kell, nem csak a törvényi szabályozást ismerni.
A tavaszi városrészi lakossági fórumok mindegyikén részt vett, és biztatta a szentendreieket, hogy vegyenek részt a SZÉSZ módosítási folyamatában. Mi az, amit várnak tőlük?
K. G.: A tervek szerint ősztől városfejlesztési esteket tartunk, amelynek időpontjai még egyeztetés alatt vannak. A beszélgetések tematikusak lesznek, fogunk egyeztetni többek között a városképről, az ipari övezetekről, a közlekedésről, az intézményhálózatról, a természetvédelemről. Erre várjuk a lakosokat, hogy közösen dönthessünk arról, milyen irányba fejlődjön a város.
F. Zs.: Sokszor kell, hogy beszélgessünk az egész városról is és az egyes városrészekről is. Úgy szeretnénk elfogadni ezt az építési szabályzatot, hogy a szentendreiek döntő többsége egyetértsen vele.
K. G.: Ezen kívül javasoltam, hogy mindenki nézze meg: a saját ingatlanára most milyen rendelkezés vonatkozik, és ha azzal kapcsolatban bármi észrevétele, kifogása, javaslata van, akkor azt most év végéig jelezze. Az elmúlt években már több ilyen érkezett, ezeket majd a tervezőkkel együtt elővesszük és végignézzük. Nem ígérem, hogy minden egyes ilyen beérkező kérést teljesíteni tudunk, de megnézzük, mit tehetünk.
Mi az, amit biztosan nem engedélyeznek?
K. G.: Van pár olyan kérdés, amire már most garantálható a döntés. Például nem minősítünk át lakóövezetté üdülőövezeti ingatlant. Egyrészt az országos jogszabályok sem engedik, másrészt a városvezetés sem támogatja a lakóövezet növelését. Az persze majd most derül ki, hogy az új országos jogszabályok a gyakorlatban hogyan alkalmazhatók, és mit okoznak. A másik érzékeny téma a városkép és a Belváros. Aki ide költözik, vagy itt vesz ingatlant, annak tudomásul kell venni, hogy itt sokkal szigorúbbak a városképi követelmények, itt nem lehet akármit megtenni. Például a szentendrei városkép egyik legnagyobb kincse és megőrzendő értéke a háborítatlan tetőfelületek látványa. Ezt nem szeretnénk bontogatni mindenféle tetőkiemeléssel, tető felépítményekkel, tetőablakokkal, napelemekkel. A belvárosi utcaképre is nagyon figyelünk. Minden változtatás bejelentési kötelezettséghez kötött, azt is engedélyeztetni kell, ha valaki egy kitesz egy cégtáblát vagy cégért.
F. Zs.: A lakóövezeti fejlesztésnél az a cél, hogy a mennyiség helyett inkább a minőségi lakások építésére és felújítására helyezzük a hangsúlyt, és ennek szeretnénk lehetőséget és teret adni. Az ötvenes-hatvanas évektől egy nagyon intenzív városfejlődés ment végbe, akár a lakosságszámot nézzük, akár a város belterületi terjeszkedését. Ennek most elértünk a határáig, tovább nem folytatható, és nem is akarjuk folytatni. 2019 óta tudatosan úgy építettük fel a szabályozási terv felülvizsgálatát, szigorítását, hogy ennek megálljt parancsoljunk. Ez azt jelenti például, hogy nem vontuk belterületbe, megnehezítettük a társasházak, lakóparkok építését. Ez hatásos volt: a népszámlálási adatok szerint a lakosság száma nem nőtt tovább, lényegében stagnál, és minimális csökkenés is látszik már. Persze az még jobb lett volna, ha az építéshatósági jogkört nem vették volna el az önkormányzattól, mert úgy hatékonyabban tudtunk fellépni. Most, az új keretrendszer az újragondolásakor én az építési szabályzat további szigorítása mellett vagyok.
Önnek mi a víziója, merre fejlődjön Szentendre?
K. G.: Szentendrének kevés az a távlati, még fejleszthető gazdasági területe: be vagyunk szorítva a hegyek és a Duna közé. Minimális az a terület, ami még szabadon van ilyen célra, tehát és természetvédelmi okokból nem is igazán célszerű, hogy tovább terjeszkedjen a város, hanem a meglévő ingatlanok hasznosítását kell átformálni. A gazdasági területeknél minőségi változást szeretnénk,: hogy a magas hozzáadott értékű szellemi munkát végző vállalkozások legyenek többségben. Jöjjenek ide irodák, cégközpontok, laborok, fejlesztő központok, és ne érje meg, illetve luxus legyen egy ingatlant arra tartani, hogy mondjuk aszfaltot vagy betont daráljanak rajta. Több ilyen terület is van a városban, amit sokkal jobban lehetne hasznosítani.
F. Zs.: Elindítottuk a Technológiai park cím minősítés kérelmezését három iparterületre is. Ha sikerült megszerezni, akkor közvetlen európai uniós pályázatok lesznek elérhetőek az ezeken a területeken működő vállalkozásoknak. Tudnak bővülni akár technológiában, akár termékfejlesztésben, akár partneri viszony kialakításában más európai vállalkozásokkal. A jelenleg alulhasznosított területek akkor tudnak fejlődni, ha olyan cégek települnek oda, amelyek kik magasabb hozzáadott értéket állítanak elő, ezáltal kevésbé terhelik a környezetet. Szentendrén többségében jól képzett, diplomás emberek laknak, akik esetleg tudnak maguknak munkahelyet találni ezekben a vállalkozásokban, és nem kell Budapestre járniuk dolgozni. A cél, hogy mind szolgáltatásban, mind munkahelyekben minőségileg fejlődjünk, kevésbé terheljük a környezetet is és csökkentsük a forgalmat.
Milyen további terveik vannak?
F. Zs.: Régi álmom az, hogy minden városrészben kialakuljon egy alközpont, ahol elérhetőek legyenek az alapszolgáltatások, hogy ne kelljen miattuk a Belvárosba jönni. Ez nemcsak kényelmesebb lenne a lakosoknak, de a 11-es út forgalmát is csökkentené. Egy ideje tudatosan ebbe az irányba haladunk, fejlesztünk, támogatjuk az ilyen törekvéseket. Örömmel támogattuk a Csicserkó Katolikus Óvoda és Bölcsőde építését. Régi tervünk, hogy a Szentendrei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium a Skanzen mellé költözhessen, ahol egy szolgáltató alközpont is helyet kapna. Az iskola a mostani szabályok alapján már nem kapna működési engedélyt: nincs megfelelő udvara, nem elég nagy az épület a gyerekek létszámához. Az új helyen korszerű, új udvarral is rendelkező intézményt lehetne épülhetne, amit akár kerékpárral is meg lehetne közelíteni.
Közlekedési fejlesztést is terveznek?
F. Zs.: Fontos, hogy a közösségi közlekedés és az egyéb alternatív közlekedési lehetőségek is fejlődjenek. Régi elképzelésem a HÉV vonalának meghosszabbítása először a Skanzenig, majd a hegyet átfúrva Leányfalun keresztül el egészen Tahitótfaluig. Ez megkönnyítené az egész Dunakanyar közlekedését, valódi alternatívát kínálva a 11-es út helyett. Erről mindenképp szeretnék beszélgetni majd a városfejlesztési esteken, és ha a tervezők is egyetértenek vele, akkor bekerül az új szerkezeti tervbe. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy rengeteg pénz szükséges a kiépítéséhez., és jelenleg még a már meglévő HÉV-vonal felújítására sem áldoz az állam. Épp emiatt nem hagyományos vasúti töltésben gondolkodunk, hanem lábakon álló vasúti pályában, egy vágánnyal. Ez így olcsóbb, könnyebben építhető és környezetbarát. Pénzügyileg ez egy nem megtérülő beruházás, de a Budapest-Belgrád vasútvonal sem az, mégis megépítik. Ennek pedig még értelme is lenne.
Herczku Nóra
