Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján 17 órai kezdettel tartották meg a városi ünnepséget a Városháza dísztermében. A járványügyi helyzetre való tekintettel a rendezvény zártkörű volt, de az érdeklődők a város hivatalos Facebook-oldalán követhették az eseményeket.
Az ünnepség 16 órakor fényfestéssel és mécsesgyújtással kezdődött, majd 17 órától a díszteremben folytatódott. Fülöp Zsolt ünnepi beszédében az 1956. évi október 23-án túl, két másik – kevésbé ismert – október 23-i napot idézett fel: 1613-at, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának napját, valamint 1860-at, amikor Pesten az ún. októberi diploma ellen tüntettek, mely császári-királyi rendelet fenntartotta Magyarország Ausztriába olvasztását. A polgármester szerint ez a három nap abban erősít meg bennünket, hogy hihetünk a cselekedeteink változást hozó erejében, abban, hogy lehet másképp gondolkodni, és abban, hogy közösen, egymást bátorítva egy jobb életet és egy élhetőbb várost teremthetünk. Fülöp Zsolt a közös cselekvés fontosságára helyezte a hangsúlyt, kiemelve azt, hogy ha szeretjük Szentendrét, az egyben azt is jelenti, hogy bízunk a másik szentendreiben, és részt veszünk vele a közös munkában. A polgármester Deák Ferencet idézte, majd kérte, gondolkodjunk el a „haza bölcsének” üzenetén úgy is, hogy a Magyarország szót Szentendrére cseréljük: „Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni.”
A polgármesteri beszédet követően L. Nagy Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábosztályának hallgatója a Városháza ’56-os emlékfalára vésett Weöres Sándor idézetet szavalta el:
„Az országhoz
Amelyik nemzet fölényben akar lenni más nemzetek fölött: hóhérrá, vagy bohóccá válik.
Nemzetük életét elmocsarasítják, kik nemzetük valódi, vagy vélt erényeit hangoztatják s a kíméletlen bírálatot tűrni nem akarják.
A legnagyobb csapás, ami egy népet érhet, ha egyoldalú irányítással az ítélőképességét tönkreteszik. Az ilyen nép elzüllik és mennél vásáribb kalandor nyúl érte, annál könnyebben odadobja magát. Nincs az a kívülről jövő veszedelem, végigdúlás, évezredes elnyomás, mely ezzel fölérne.”
Az október 23-án immár hagyománnyá vált városi kitüntetéseket Fülöp Zsolt adta át.
A Szentendre Város Szolgálatáért Díjat a város képviselő-testülete Lovas Juditnak, a Gondozási Központ intézményvezető-helyettesének, az Idősek Klubja vezetőjének adományozta.
Dr. Katona Zsuzsánna fogorvosnak, fogszabályozó szakorvosnak adományozta a képviselő-testület Szentendre Város Közegészségügyi Díját.
Szentendre Város Testnevelési és Sport Díjat adományozott a képviselő-testület Eged Dániel úszásoktató, vízilabda edzőnek, aki tíz éve oktatja a szentendrei gyerekeket, korábban úszásra, jelenleg vízilabdára.
Szentendre Város Tisztes Iparosa Díját Szlovák Andrásné, vállalkozó kapta, aki 1986 óta működteti édességboltját Szentendre belvárosában.
A Szentendre Város Közbiztonságáért Díját idén a Szentendre Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek adományozta a képviselő-testület, amelyet még Dumtsa Jenő alapított 1897-ben. A díjat az egyesület képviseletében Antal István tűzoltóparancsnok vette át.
A Szentendre Város Civil Szervezete Díjat a Pannon Mentőkutyás Alapítvány Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálata kapta, a díjat Balázs László, elnök vette át.
A Szentendre Város Közművelődési Díjat Werner Ákos, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár volt intézményvezetője nyerte el. Werner Ákos a díját nem kívánta személyesen átvenni, az azzal járó pénzösszeget pedig a Szentendre Barátai Egyesületnek ajánlotta fel.
Az ünnepség egy rendhagyó műsorral folytatódott, melynek célja – képekkel, hangulatokkal, dallamokkal – annak a miliőnek a felidézése volt, amelyből a szabadságvágy szárnyra kapott. „Csak porszemek vagyunk a mindenségben” címmel Tompos Kátya, valamint Borbély Mihály és zenekara adott elő dalokat ’56-ból, míg a vetítővásznon korabeli fotók idézték meg a történelmet. Az előadást állva tapsolva köszönték meg a jelenlévők.
Fotók: Révai Sára
