Június 1-jével munkaviszonya megszüntetését kérte a P’Art Mozi vezetője, Klötz Ildikó, valamint fő mozigépésze, Paraszkay György. Ildikó és György tizenhárom éven át voltak a Szentendrei Kulturális Központ által üzemeltetett mozi ismert és elismert munkatársai, vitathatatlan érdemeket szerezve városunk ikonikus filmszínházának. A P’Art Mozi június 7-én kiadott közleménye szerint továbbra is művészmoziként működik, és a korábbi munkatársak – Gerai Dóra, Villányi Berta és Sepsei Gergely – mellé programfelelősként Kalmanovits Balázs csatlakozik. Az új programszervezőről és terveiről bővebben az alábbiakban olvashatnak.

Mozikban dolgozol 1996 óta. Ezek közül mit tartasz a legmeghatározóbb helynek és tapasztalatnak?

Több moziban is megfordultam, multiplexben és art moziban egyaránt, de legbüszkébb a Puskin moziban töltött tíz évemre vagyok, amikor is a moziból sikerült olyan kulturális találkozó teret kialakítani, ahová ma is érdemes betérni, akár csak egy kávéra, vagy összefutni ismerősökkel, és nem utolsósorban ezen a kellemes helyen még jó filmeket is lehet nézni.

Mióta élsz Szentendrén? Mennyire ismered a P’Art Mozi történetét, működését, profilját?

Tizenhat éve, 2005-ben költöztünk Szentendrére, azóta élek itt a családommal, pedagógus nejemmel és három gyermekemmel. A P’Art Mozi életét születése óta figyelemmel kísérem, minden vezetőjét ismertem, ismerem. Bevallom, nem sokat jártam be filmet nézni, hiszen munkám révén ezt elsősorban Budapesten tettem meg, de amikor betértem ide, akkor mindig magával ragadott a mozi miliője, hangulata.

Milyen tervekkel érkezel? Mi jelenti számodra a kihívást ebben a feladatban?

A kihívás egy ilyen alkalommal mindig az, hogy a moziba járó közönség igénye a lehető legmegfelelőbb módon legyen kiszolgálva, célom is, hogy egy olyan kulturális színtér legyen a mozi (hasonlóan a korábban említett Puskinhoz), ahol megfér egymás mellett sok kortárs művészet, betérhet bárki egy finom teát elfogyasztani, anélkül, hogy amellett mást is kelljen tennie. Az eddig is jól működő art mozi filmkínálata, azoknak jellege, sokban nem változna, az ismert filmklubok folytatódnának, sőt számuk bővülni fog.

A következő tervek megvalósítása mindenképpen a kultúrát szerető szentendrei emberek épülését és szórakozását hivatott segíteni, egy olyan helyszínen, mely nem csak egy mozi kíván lenni a város életében, hanem egy olyan kulturális színtér, mely fontos találkozóhely a város polgárai számára, és ahol megtalálható a filmek mellett minden olyan társművészet, aminek méltó helyszíne lehet a „Dunakorzó kapuja”.

A gazdaságosabb üzemeltetés részeként igyekszünk egy-egy sikeres filmet olyan hosszan műsoron tartani, amíg a közönség részéről van rá igény, így a nézők adott filmeket nem csak 1-2 alkalommal tudják megtekinteni, hanem akár több alkalommal is. Ez nemcsak a kínálat és közönségkiszolgálás szempontjából fontos, hanem gazdaságilag is, hiszen minél „öregebb” egy film, annál kevesebb költsége van a vetítésnek (kölcsöndíj). Ezért a premierek száma is lehet, hogy kevesebb lesz, de így a filmek hosszabb életűek lehetnek a moziban, és a nettó bevételből több marad nálunk.

Olyan vetítéssorozatokat tervezek, melyből megismerhető a kortárs filmművészet és ennek személyiségei, illetve a jelenkori magyar film és filmesek. Az idén 100 éves Jancsó Miklós filmjeiből lesz egy retrospektív vetítéssorozat, ill. a Nemzet Színészeinek filmjeiből indulna egy másik, mely bemutatja a cím viselőinek filmes szerepeit. Rendszeres közönségtalálkozókon a filmszerető és -értő nézők megismerkedhetnek a filmek alkotóival, gondolatokat cserélhetnek majd. A film a fő fókusz, de több művészeti ággal kiegészülve egy olyan komplex tér válna a moziból, ami méltó Szentendre művészeti sokszínűségéhez.

Kisebb koncertek színesíthetik a kínálatot, megvalósulnának könyvbemutatók, felolvasóestek, és a már hagyományos kiállítások sora sem érne véget, legyen szó festményekről vagy éppen fotókról.

Kiemelt helyen szeretném kezelni emellett a gyermekeknek szánt tartalmakat, a fent említetteken kívül például helyet kapna bábszínházi előadás is, illetve folytatódna a sikeres diafilmvetítési sorozat neves művészek közreműködésével, akik felolvasnák a meséket.

A moziban lévő kisterem megnyitása júliustól elindul, így az esti, frekventáltabb órákban a közönség több filmből tud választani, napi szinten megnő az esti kínálat. A termet szeretnénk egy magyar filmes művészről elnevezni, melyet szavazásra bocsájtunk Facebook-oldalunkon, és a legtöbb szavazatot kapott alkotó nevét megkapó termet a Szentendre Éjjel-Nappal rendezvény keretében nyitnánk meg hivatalosan.

Nagyon fontos az online térben való jelenlét is, ezért arra is több hangsúlyt fektetnénk, a Facebook-on a napi posztolás mellett a követőket interaktív módon is tervezzük elérni (ilyen pl. a teremnévről történő szavazás), több játékot is tervezünk ezen a platformon. Az Instagram is fontos része a mai kommunikációs hálónak, ezért ott is nélkülözhetetlen a jelenlét számunkra is.

Szentendre nemcsak a magyarok ismert és szeretett ékszerdoboza, hanem a külföldi turisták számára is kedvelt célpont. Várjuk őket is a moziba, igyekszünk minden műsorra kerülő magyar filmet angol felirattal ellátni, így népszerűsítve a külföldiek számára a magyar filmet, másrészt alternatív kínálatot nyújtani számukra, amely feledhetetlen kikapcsolódássá tenné szentendrei kirándulásukat.

Gálfi Sarolta

Fotó: Bellai László

A rövidített szöveg megjelent a Szentendre és Vidéke 2021/10. számában.