Mennyire élő a kapcsolat jelenleg Szentendre és Kézdivásárhely között?
A koronavírus járvány elmúlását követően idén elkezdhettünk újra személyes kapcsolatokat teremteni testvérvárosainkkal. Ezt lehetővé tette többek között az, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány három pályázatán kormányzati támogatást nyertünk/kaptunk a határontúli testvérvárosi kapcsolatok kialakítása, illetve meglévők erősítése céljából. Az egyik pályázati támogatás a Zilahhal (szintén testvérváros – a szerk.) fennálló kapcsolatok erősítését célozza, a másik Kézdivásárhellyel annak megvizsgálását, hogyan lehetne kialakítani gazdasági kapcsolatokat a két város között, a harmadik pályázat pedig azt kívánta támogatni, hogy a testvérvárosok között kulturális csereprogram valósuljon meg.
Ezek a programok megvalósultak-e, és ha igen, hogyan, milyen formában?
Zilahról júniusban járt itt önkormányzati delegáció a Nemzeti Összetartozás napja alkalmából, szeptemberben pedig a Szilágysági Napok alkalmából viszonozta a szentendrei delegáció ezt a látogatást. Kézdivásárhelyen augusztus második felében járt Szentendre küldöttsége az őszi sokadalom nagyszabású ottani rendezvénysorozat alkalmából, most pedig ők viszonozták ezt a látogatást, október 23-ra koncentrálva.
A kulturális csereprogram keretében az ebből a célból összeállt hét tagú kézdivásárhelyi csoport (pedagógusok, előadóművészek) látogattak el hozzánk. A Református Gimnáziumban, a Petzelt József Technikumban, valamint a Móricz Zsigmond Gimnáziumban félnapos programot adtak elő, aminek keretében az erdélyi kultúrát, a kulturális és néphagyományokat, tradíciókat mutatták be egészen újszerű pedagógiai módszerekkel.
Az egyidőben itt tartózkodó önkormányzati, valamint a kulturális delegáció részt vett az október 23-i ünnepségen is, és részt vettek a megemlékezés kulturális programján. A delegáció megbeszélést folytatott több alkalommal Fülöp Zsolt polgármesterrel; egyeztettek Lang András képviselővel, a Kulturális és Civil Bizottság elnökével és Kerti Attila gazdasági tanácsadóval. Betegség miatt elmaradt a találkozó Lőrinczy Györggyel, a Teátrum igazgatójával. És bár a személyes találkozás meghiúsult, de az előzetes egyeztetések alapján egyértelműnek tűnik, a Teátrum részéről nyitott készség van arra, hogy a jövőben közvetlen kulturális együttműködés jöjjön létre Kézdivásárhely, valamint Zilah és Szentendre, illetve még más erdélyi városok között a Teátrum műsorainak bemutatása kapcsán.
A kulturális delegáció egyik tagja, a Sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár főmunkatársa látogatást tett a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban, és az intézmény igazgatójával vették sorba egy jövőbeni együttműködés lehetőségeit.
A delegáció találkozott a polgármesterrel és gazdasági tanácsadóval is. Ebből milyen együttműködés indulhat el gazdasági téren?
Ebben a témában a megbeszéléseket már a szentendrei delegáció kézdivásárhelyi látogatásakor elkezdtük. Hamar világossá vált, hogy a két fél ezen a területen is hasonlóan gondolkodik, és kész további erőfeszítéseket tenni későbbi lehetőségek felkutatása és kialakítása céljából. Most megpróbáltuk konkrétabban fölvázolni azt a gazdasági hátteret, ami Szentendrén jelen van, és hasonlót fog elkészíteni a kézdivásárhelyi fél is. Arról lenne szó, hogy a jelenlévő gazdasági társaságok bármilyen formában ki tudnák-e terjeszteni tevékenységüket, együttműködésüket egymás irányába, valamint léteznének-e más piacokon közös hasznot hozó lehetőségek. Hasonló megbeszéléseket folytattunk Zilahon is a nyáron, és bár ez egy lassú folyamat, elindult a közös munka. A tárgyalások egyértelműen nagyon sikeresnek tűntek, mindkét fél fontosnak gondolja a közös munkát. Most, hogy megismerkedtek a szereplők, és próbáltunk hitet tenni amellett, hogy az lenne a szerencsés, ha itt nem személyektől függene az előrelépés, hanem egyszerűen a városok között működne a kapcsolat.
Az általános testvérvárosi együttműködés terén konkrét célok fogalmazódtak meg, és ezek mentén abszolút egyetértés van. Olyan célokról lenne szó, mint a kulturális együttműködés, vagy az előbb említett gazdasági lehetőségek feltérképezése, az önkormányzati működés tapasztalatainak cseréje. Ez utóbbi minden önkormányzat számára fontos lehet, hisz bevált, jó gyakorlatot, működő újszerű gondolatokat érdemes átvenni.
A harmadik pályázat révén egy nagyon jelentős kulturális program valósult meg, ami a fiatalok körében nagy sikert aratott. Ennek kapcsán úgy gondolom, keresni kell a lehetőségét, hogy hova lehet eljutni a jövőben. Abban is egyetértettünk, hogy a későbbiekben – és ez egy általános törekvés más testvérvárosi kapcsolatokban is –, az eddigi együttműködést jó lenne kiterjeszteni a különféle önkormányzati, illetve városi intézmények közötti kapcsolatokra is. Ez lehet könyvtár, színház, múzeum vagy más helyi intézmény. Az együttműködő intézmények az éves munkatervükben is meg tudják jeleníteni ezt, és így a város nagyobb nyilvánossága előtt is meglehet jeleníteni a testvérvárosi kapcsolatok sokféle arcát.
Nagyon fontosnak tartjuk a civil egyesületek, valamint az oktatási intézmények közötti kapcsolatokat. Egyetértettünk mindkét testvérvárossal abban, hogy ezen a területen is bátorítani érdemes a közvetlen együttműködést, kihasználva a modern kommunikációs eszközök adta lehetőségeket is.
Eltérő mértékben, de mind Zilahon, mind Kézdivásárhelyen van magyarajkú lakosság. Őket is igyekeznek megszólítani?
A három pályázati támogatás fő célja pont az, hogy a határontúli testvérvárosokkal erősítsük testvérvárosi kapcsolatainkat. Így természetesen adódik, hogy ennek az együttműködésnek legfontosabb – bár nem kizárólagos – célközönsége az ottani magyar lakosság.
Kézdivásárhelyen a polgármester és az önkormányzati testület minden tagja magyar nemzetiségű. Itt a lakosság döntő többsége is magyar.
Zilahon román a polgármester, úgyszintén a testület többsége. Mellettük három magyar képviselő vesz részt az 55 ezer főt számláló város irányító testületében, és az egyik alpolgármester magyar. Természetesen a román polgármester fogadta a szentendrei küldöttséget. A megbeszélések során egyértelműen érzékelhető volt, hogy nagyon sok kérdésben közös az álláspontunk. A polgármester is nagyon hasznosnak ítélte meg a Szentendrei Teátrummal történő együttműködés tervét.
Ebben a két városban vannak olyan testvérvárosi projektek, amelyek régebben indultak, és valósultak meg, és átnyúlnak az önkormányzati ciklusokon. Tehát már a 2019-es önkormányzati választások előtt is sok minden történt, és ezt a sort érdemes folytatni, vagy újraindítani.
Tudna erre példát mondani?
Egy kézdivásárhelyi iskolával Zakar Ágnes képviselő – aki tanár, és korábban Szentendrén tanított – vezetésével alakult ki jó kapcsolat. Ő jelenleg a tahitótfalusi iskola igazgatója, és „vitte” magával új iskolájába ezt a projektet. Úgyhogy most elsősorban nem Szentendréhez kötődik a két iskola közötti együttműködés, de valahol ez is kihat a mi városunkra. A református gimnáziumnak is alakultak kint kapcsolatai. Úgyhogy vannak olyan szálak, amelyek nem most keletkeztek és nagyjából megmaradtak.
Ha jól tudom a program megvalósításában tevékeny részt vállalt a Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete is.
Igen, ennek az évekkel ezelőtt önkormányzat által létrehozott egyesületnek kimondott célja és feladata, hogy a testvérvárosi kapcsolatok civil ágát ápolja, a programok megvalósítását szervezze, és azokban tevékenyen vegyen részt. Ez az egyesület maximálisan teljesíti ezt a feladatot, ha nem lennének, vagy nem úgy működnének, ahogy működnek, akkor nem tudtuk volna ezeket a programokat ilyen sikeresen megvalósítani.
Zimre Zsuzsa
Az írás a Szentendre és Vidéke 2022. november 9-i lapszámában jelent meg.
Fotó: Révai Sára
