2020. 01. 29.

szerda

SZENTENDRE időjárás

Új irányítási elvek, közösségi szemlélet

2019. december 18., 12:00

Fülöp Zsolt hosszú ideje aktívan vesz részt a helyi közéletben, több ciklusban is megválasztották önkormányzati képviselőnek, és évtizedek óta a Református Egyházközség presbitere. 2010-ben alapította a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesületet, melynek színeiben, összellenzéki támogatással választották meg októberben Szentendre polgármesterévé. Fülöp Zsolt polgármestert az új városvezetés programjáról, a legfontosabb változásokról, a tervekről kérdeztük.

Amikor egy késő estébe nyúló rendezvényen voltam a Városházán, láttam az irodájából kilépni. Mennyit dolgozik naponta?

Hát, sokkal többet, mint nyolc órát… de most ennek van itt az ideje.

Az átadás-átvétel után hogyan kezdett neki a munkának?

Úgy kezdtem a ciklust, hogy egyelőre minden maradjon, ahogy eddig volt, hogy megértsem, hogyan épült fel a rendszer, hogyan irányították korábban a várost. A működést látva és megértve tudom eldönteni, hogy mit és hogyan érdemes megtartani, és hol szükséges változtatás. Ennek van átfutási ideje. Azonban az új irányítási rendszer napról napra egyre határozottabban körvonalazódik, és a jövő év második felétől működőképes lesz.

A választáson erős felhatalmazást kapott a szentendreiektől. Ez megnyugtató is lehet, de terhet is jelenthet, hiszen az elvárásoknak meg kell felelni.

Nem teherként, hanem inspirációként élem meg. Mindig annyi terhet kapunk, amennyit elbírunk. Fontos az is, hogy nem vagyunk egyedül. Vannak segítők, az én esetemben a munkatársak, a család, a gyülekezet, és természetesen a szentendreiek. S itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy az ügyek megoldása nem lehet ellenzéki-kormánypárti kérdés. Vannak különböző ügyek, vannak különböző vélemények, de ellenzék nincs. Nekem van egy véleményem, de az nem a hivatalos vélemény. Ha a lakosok mást tartanak fontosnak, akkor az lesz a hivatalos vélemény, és azt képviselem minden tudásommal. Számomra ez a normális hatalomgyakorlás. Nem igaz bírónak választottak, a bölcsek köve sincs nálam. Nem azért választották meg, mert minden tudok.

A december 5-i közmeghallgatáson elmondta, hogy az új városvezetés programja négy fő elemből áll. Legfontosabb feladatuknak a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzata) felülvizsgálatát tartják, ami kb. egy évet vesz igénybe. Milyen változtatásokra gondolt?

A SZÉSZ az egyetlen aktív eszköze a városvezetésnek, hogy befolyásolni tudja, mi és hogyan épüljön a városban. Aktívan akarunk részt venni ebben a folyamatban, és nemcsak a lakóövezeteket szeretnék újra gondolni, hanem az ipari és kereskedelmi övezeteket is. Fontos mérföldkő lesz ebben a munkában, hogy január 15-től új főépítésze lesz a városnak.

Második elemként a 11-es főút és a városi úthálózat felülvizsgálatát említette. Milyen eredményt vár ettől az intézkedéstől, hiszen korábban is voltak vizsgálatok?

Valóban voltak, és ezek eredményeit fel is használjuk, de ezek nem a város egészét vizsgálták. Felmérték például a belváros közlekedését, a 11-es főút bizonyos szakaszait, de nem egységesen. Azt várom a vizsgálattól, hogy a jelenleg is működő dinamikus forgalomszabályozás úgy változzon, hogy ne meghatározott idősávok szerint irányítsa a napi forgalmat, hanem a valós idejű forgalmi adatok, helyzetek alapján, vagyis rugalmasabban. A rendszer már most is készen áll, csak hiányzik belőle néhány elem. A legfontosabb, hogy megfelelő számú kamerát tudjunk kihelyezni, melyről a Pest Megyei Közútkezelővel egyeztetünk. Azonban először látunk kell, mennyibe kerül a kamerarendszer kialakítása.

Ez nem a közútkezelő feladata lenne?

Nekik erre nincs keretük, ezért kell az önkormányzatnak erre is áldozni pénzt, bár ez valóban nem önkormányzati feladat. De fontos számunkra a szentendreiek közérzete, biztonsága, ideje.

Harmadik elem a közösségi tervezés általánossá tétele, és hogy kikérjék a helyi lakosok véleményét a fejlesztések során. Hogyan tud mindenki kedvére tenni az önkormányzat, ha ellentétes érdekekkel találkozik? Óhatatlanul lesznek elégedetlenkedők, hiszen nem lehet mindenki kedvére tenni.

Ha két vélemény nem a megvalósuláskor ütközik egymással, hanem még előtte, akkor lesz esély a beruházás előtt olyan megoldást találni, amely mindkét nézőpontból elfogadható. Ha nem találunk ilyen közös pontot, akkor is egyértelműnek kell lennie, hogy nem egyik vagy másik érdekcsoport ellen dolgozunk. Joggal háborodnak fel a lakók, ha nem tudnak a beruházás pontos részleteiről, ezért kell tudniuk minden részletről, még a beruházás megkezdése előtt. Ha világos a felvetés és világosak a különféle érdekek, lesz esély arra, hogy közösen meg tudjuk oldani a problémákat. Bízom a szentendreiek józan ítélőképességében, de a döntést felelősségét természetesen felvállaljuk. Behozzuk ezt a látásmódot, de ez nem azt jelenti, hogy automatikusan mindig mindent ezzel a módszerrel kell megoldanunk. Alapvetően az a fő rendező elv, hogy mielőtt elkezdünk egy beruházást, beszélünk egymással.

Negyedik elemként az építményadó felhasználásának új rendszerének kialakítását említette, hogy a befizetett összegeket az adott városrészben használják fel, és a prioritás felállítását a lakóktól várják. Lehet, hogy ez nem is olyan egyszerű, hiszen mindenki a saját háza táját szeretné minél előbb rendbe tenni.

Az építményadó felhasználásnak új formája egy keretrendszer, ami mindenkinek az átlátható közpénzfelhasználást jelenti. Közvetlen kapcsolat lesz az adófizető és az adó felhasználása között. A képviselő-testület ezzel visszaadja a szentendreieknek azt a lehetőséget, hogy közel 600 millió forint felhasználásáról dönthessenek. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyik évről a másikra meg tudjuk oldani az évtizedek alatt felhalmozódott problémahalmazt.

Nemrégiben lakossági fórumot tartottak az EuroVelo 6 részeként épülő híd helyszínével kapcsolatban. A vélemények között nem volt markáns eltérés, nagyjából ugyanannyian szeretnék a két helyszínen. Mi lesz a következő lépés?

A lakossági fórumon a lakosok javasoltak új hídhelyszíneket is, a felvetések alapján kérdéssorokat teszünk fel a projektfelelősnek a híd helyével kapcsolatban. Nem mindegy az sem, hogy milyen paraméterek alapján épül meg a híd. Fordítanék a sorrenden: először lássuk meg a műszaki tartalmat, a látványterveket, mert ez nagy mértékben befolyásolja a belvárosi hídhelyszínnel kapcsolatos ellenérveket. Másrészt szeretném, ha egyúttal a Duna korzóra is elkészülnének a kerékpár-forgalom átvezetésének a tervei is, mert a döntéshez ez is elengedhetetlen. Szándékaink szerint a híd-ügyet január második felében szavazásra bocsájtjuk a város polgárai elé. Ennek a szavazásnak viszont még keressük a formáját, hogyan s mikéntjét, hogy teljesen megfeleljen az adatvédelmi törvénynek.

A közmeghallgatáson egy, a fesztiválokat érintő kérdésre azt válaszolta, hogy 2020 még köztes év lesz, a változások 2021-ben lesznek bevezetve. Mire számíthatunk?

Már jövőre elindulnak a városrészek sajátosságait figyelme véve a városrészi napok, ünnepek szervezése, először Pannónia-telepen, a Püspökmajoron és Izbégen. A belvárosban a nagyfesztiválok zászlóshajói maradnak, mint például a Szentendre Éjjel-nappal nyitva fesztivál, az Ister napok, az adventi programok. Viszont Pestisűző fesztivál nem lesz.

Anyagi okai vannak az egyes fesztiválok megszüntetésének?

A változás oka részben anyagi, részben értékválasztás. Szeretnénk a szentendreieknek több olyan programot, amik tényleg nekik szólnak. Például a gyereknap a helyi gyerekeknek szóljon, ne a pestieknek. Nem az a cél, hogy megafesztiválokat rendezzünk – melyek lebonyolításához valójában nincsenek meg az optimális feltételek (közlekedés, parkolás, nagyszínpad, megfelelő hangosítás) –, hanem hogy a kisebb, városrészi közösségeket formáljuk, erősítsük.

A hivatali átszervezés során a legnagyobb változás az új jegyző, dr. Schramm Gábor kinevezése volt. Miért tartotta ezt fontosnak?

Más hivatali rendszerben gondolkodunk, az új szemlélethez új városvezetői szerkezet kialakítására van szükség, ami hatékonyabban segíti a munkát, a döntések előkészítését és a végrehajtást is.

Akik egy kicsit is ismerik, tudják, hogy vallásos ember, több évtizede presbiter a református egyházközségben. Ennek külső megnyilvánulása, hogy hétfő reggelenként a hivatal dolgozóival meggyújtják az adventi gyertyákat, és felolvas Lukács evangéliumából. Miért tartja ezt fontosnak?

Pontosítanám: hitben élek, a vallás csak a külső keretet jelenti. Így élem a mindennapjaimat, a vasárnapi istentiszteleti alkalom nem válik el a hétfő reggeltől, a kedd reggeltől, a szerda reggeltől… Így kezdődik minden napom, és nagyon jó közösségben megélni, átélni Isten szeretetét, ránk figyelését. Segít megtalálni, hogy valójában mi a fontos. Számomra a polgármesterség nem csak egy munka, hanem szolgálat, amit jó közösségben végezni.

Adventi időszakban vagyunk. Hogyan ünnepli családjával karácsonyt?

Ez az év most különleges lesz, mert öt év után újra együtt ünnepel az egész családunk, hazajön a két nagyobbik gyerekünk külföldről.