Szeverényi Tamás okleveles erdőmérnök, erdészeti szakértő szerint az országosan 400 millió köbméter fakészlet évente 13 millió köbméter újabb fát (növedéket) termel, aminek kb. 2/3-át termelik csak ki évente, tehát bőven marad fa. Önök is ezt tapasztalják? Milyenek az arányok a Pilisi Parkerdőben?
A Pilisi Parkerdő 65 ezer hektáron gazdálkodik a főváros és tágabb térségében, működési területén jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítunk, melynek több mint 50%-a lakossági tűzifa. Így elmondható, hogy éves szinten több tízezer köbméternyi tartalék keletkezik a társaságunk által fenntartott erdőkben, melyet szükség esetén – hangsúlyozzuk: szükség esetén – a fenntartható gazdálkodás elveinek sérülése nélkül ki lehet termelni.
Az eredeti elképzelések szerint a védett, őshonos erdőkben is lehetségessé vált volna a tarvágás – szerencsére végül marad a tilalom. Szakmailag mennyire védhető a tarvágás, mint fakitermelési eljárás?
A Pilisi Parkerdő a hazai erdőgazdálkodás terén alapítása óta úttörőnek számít a fenntartható, természet közeli erdőgazdálkodás terén. A folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés széleskörű alkalmazásának eredményeként az elmúlt két évtizedben az arra alkalmas területeken háttérbe szorította a tarvágásos és felújító-vágásos eljárásokat, valamint a Parkerdő 2020 óta dolgozik városierdő-fejlesztési programján, amelynek lényege Budapest és környékének klímavédelme és a lakosság rekreációs igényeinek megfelelő kiszolgálása.
A vágás-érettségi kor előtti kitermelés önök szerint milyen következményekkel járhat?
A vágás-érettségi kor a fának azt az életkorát jelenti, amikor befejezi az intenzív növekedést és a fa szerkezete optimálisnak mondható. A vágás-érettségi kor előtti kitermelési lehetőség álláspontunk szerint az ültetvényszerű idegenhonos akácosok kitermelését segíti.
Miként látják, van értelme augusztus-szeptemberben fokozni a fakitermelést még az idei felhasználhatóság érdekében?
A fakitermelés azért indulhat meg a vegetációs időszak vége előtt, mert egyrészt a forró, aszályos nyár miatt a vegetációs időszak lényegében véget ért. Az aszály miatti kemény talajon pedig károsítás nélkül lehet a faanyagot szállítani. Ez egy-két hét nyereséget jelent augusztusban, továbbá lehetőséget nyújt arra is, hogy az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kíméljük. A rendeletet kiegészítő miniszteri utasítás alapján az állami erdőgazdálkodók a tavaszi vegetációs időszakban nem folytatnak fakitermelést.
A környezetvédők aggályosnak tartják, hogy a rendelet eltörölte az őshonos fajok esetében az erdő felújítási kötelezettséget.
A gazdálkodók erdő felújítási kötelezettsége nem szűnt meg. Az új, vészhelyzeti kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, amely lehetőségek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet, mert a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli.
A rendelet – a kormány magyarázata szerint – elsősorban az akácfa hasznosításának elősegítése céljából született. Mekkora az akácültetvények területe önöknél?
A vészhelyzeti kormányrendelet és az azt kiegészítő miniszteri utasítás hangsúlyozza az akácosok szerepét a lakosság tűzifa ellátásában. Az akácosokat a múltban és jelenleg is jellemzően hagyományos erdőgazdálkodási módokkal újítjuk fel. Akácosok a Pilisi Parkerdő területén elsősorban a Gödöllői-dombságban fordulnak elő, és társaságunk komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a védett területeken található idegenhonos akácosokat őshonos erdőkké alakítsa. Az idegenhonos akácosok teljes mértékig gazdasági célok miatt, mesterségesen létrehozott erdők. Ökológiai komplexitásuk messze elmarad az őshonos erdőtársulásokétól. Akácra ugyanakkor szükség van, a fa kiváló tulajdonságai – tűzifa, bútoranyag és méztermelés – miatt.
A Pilisi Parkerdő átlagosan mennyi tűzifával látja el a lakosságot? Jelenleg mekkora az igény? Kielégíthető-e a most felpörgő kereslet?
Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így több százezer köbméternyi faanyagot tehetünk szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük.
A Pilisi Parkerdő által gondozott erdőkben milyen és mekkora az őshonos fajok aránya?
Erdőterületeinek kezelését a Pilisi Parkerdő Zrt. tíz évre szóló, az erdészeti és természetvédelmi hatóság közreműködésével készített erdőtervek alapján végzi. Erdeink 60-70%-át jellemzően az idős erdő magjaiból kelt csemeték segítségével, természetes módon újítjuk meg. Ezzel párhuzamosan a Pilisi Parkerdő Zrt. tudatosan vállal úttörő szerepet az örökerdő-gazdálkodás mind nagyobb erdőterületeken történő bevezetésében, amelyet ma már közel 22 ezer hektáron, a kezelésében lévő erdőterület közel 40%-án folytat. A folyamatos erdőborítás azt jelenti, hogy az erdő tájképi jellege a fakitermelések következtében nem sérül, a külső szemlélő számára szinte észrevétlen a beavatkozás.
Jogos-e azon aggodalom, hogy súlyos élőhely-vesztés következhet be a rendelet következményeként, ill. sérülhet-e jelentősen az ökoszisztéma? Mit jelent a gyakorlatban, hogy az erdőgazdaságoknak azonnal növelni kell a fakitermelést?
Az erdők minden évben mintegy 13 millió köbméterrel növekednek, ez a kamat. Az elmúlt évtizedekben ennek a kamatnak évente az 50-60%-át hasznosította az ország (tízéves átlagban nettó 6,5 millió m3, amelyből 3,5 millió m3 tűzifa). Így az élőfakészlet minden évben nő, az elmúlt évtizedben 45 millió köbméterrel gyarapodott, ezért mára meghaladja a 400 millió köbmétert. A faanyag-tartalékok felhasználása nem veszélyezteti a fenntarthatóságot, nem veszélyezteti az erdőket, az ország zöld vagyonát.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának állásfoglalása ITT olvasható.
-ka-
Fotók: Szentendre és Vidéke
