Grein, Ulm, Linz, Párkány, Szentendre – biztosan sokféle párhuzamot lehetne vonni közöttük, de egy biztos, mindegyik város, település a Duna partján fekszik, és mindegyiket mobilgátakkal is védik az árvizek ellen.
Árvízvédelmi fal – állandó, telepíthető
Folyómenti települések életében az árvizek elleni védekezés mindig is megoldandó problémát jelentett. Különösen igaz ez napjaink szokatlanul heves, talán a klímaváltozással összefüggésbe hozható esőzései idején. A védelmet szolgáló műtárgy, az árvízvédelmi fal szerkezete szerint hagyományosan állandó (partfal). A technológia fejlődésnek köszönhetően azonban egyre gyakoribbak a tökéletesen megbízható, telepíthető-elbontható (mobilgát) szerkezetek. Ezeknek a mobil rendszereknek több fajtája létezik (Quick Damm, Aqua-Barrier, tömlősgátak stb.). A városunkban is alkalmazott típus fix alapozással és véglegesen telepített tartóoszlopokkal rendelkezik. Ilyen szerkezettel a világ számos pontján találkozhatunk, a bevezetőben említett Duna parti városok mellett például Krakkóban, Bonnban vagy éppen Philadelphia-ban és Seattleben is. Vitathatatlan előnye, hogy normál vízállás esetén nem zárja el a várost a folyótól.
Szentendre – az első magyarországi mobil gát
A 2006-os árvíz idején csak komoly anyagi áldozatok és ráfordított munka árán sikerült megvédeni a várost. Ekkor fogalmazódott meg, hogy a hatvanas években épült korábbi gáttestet meg kell újítani, mert az már nem alkalmas az óváros megóvására magas vízállás esetén. 2009-ben Szentendre 40 millió forintot nyert a gát tervezésére. A lehetséges műszaki megoldások között szerepelt a mobilgát mellett az állandó beton árvízvédelmi fal építése, a töltéserősítés is. Bár kétségek övezték – a korzó fasorát ki kellett vágni, többen a városkép sérülésétől tartottak, illetve megkérdőjelezték a megbízhatóságát – végül a mobilgát terve nyert. 2011-ben a tervek megvalósításához szükséges 1,3 milliárd forintot is elnyerte a város, így az építkezés 100%-os támogatásból valósulhatott meg. A munkálatok 2012 végén kezdődtek el. A 333 méter hosszú, a Péter Pál utcától a Bem utcáig húzódó mobilfal csak egy része a védelmi vonalnak, összesen 2,5 kilométer hosszan építették újjá a három-négy méter magas töltést.
2013 – az első vizsga
A védmű hivatalos átadása még meg sem történt, amikor 2013 júniusában hatalmas dunai árhullám – mint azóta tudjuk, az eddigi legnagyobb – vonult át Magyarországon. Öröm volt az ürömben, hogy a mobilgáttal kapcsolatos kételyek közül a megbízhatóságra vonatkozót elmosta az ár, az új szerkezet ugyanis hibátlanul ellátta a város védelmét a rekordárvíz idején.
A hivatalos átadásra végül 2014 áprilisában került sor, és még ugyanebben az évben építőipari nívódíjat is kapott az építmény környezetvédelmi és vízügyi létesítmény kategóriában.
2024 – a második vizsga
A mobil árvízvédelmi fal 1,8 méter magas befogadó szerkezete 2,4 méter magasságig bővíthető, a teljes fal mintegy 8 óra alatt szerelhető össze – írja az interneten fellelhető ismertető. Az utolsó adat nem teljesen pontos. Szeptember 16-án ugyanis a Városi Szolgáltató NZrt. (VSZ) munkatársai délután egykor kezdték meg a fal elemeinek szállítását és fél hatra végeztek az összeszerelés érdemi részével, ahogy arról Mandula Gergely, a VSZ vezérigazgatója tájékoztatott. A gyorsaság annak is köszönhető, hogy „békeidőben” is évente egyszer összeszerelési gyakorlatot tartanak, amikor a VSZ árvízvédelmi csarnokában száraz és fagymentes körülmények között tárolt elemek műszaki állapotát is ellenőrzik, és a szükséges karbantartási munkákat is elvégzik.
A mobilgát újra stabil védelmet biztosított. Az idelátogató turistáknak már természetes, és egy évtized alatt talán a szentendreiek is megkedvelték, hogy nem áll fal közéjük és a városképet meghatározó folyó közé. A korzón növekvő fák egyre terebélyesedő nyári árnyéka pedig egyszer talán betakarja a régi fasor elvesztésének emlékét is.
Kárpáthegyi Bálint
