A kialakult járvány és annak gazdasági hatásai miatt sok más településhez hasonlóan Szentendre is módosítja a februárban elfogadott költségvetését. Magyar Juditot, a Jogi és Pénzügyi Bizottság elnökét kértük meg, hogy a számok tükrében mutassa be olvasóinknak a változásokat.

Melyek az újratervezés fő mozgatórugói?

A városunk profiljából – a kultúra és turizmus – adódóan bennünket talán jobban érint a járványt kísérő gazdasági válság, hiszen pont ebben a két szektorban érezhető a legnagyobb visszaesés, és várható, hogy hosszabban elhúzódik majd az újjáépülés. Több olyan intézkedés meghozatalára volt/van szükség, ami nem csak az itt élők egészségét, szociális helyzetét védi, de segítséget nyújt a vendéglátásból, turizmusból élő polgártársainknak is.

Melyek azok a bevételek, amik kiesnek az elfogadott költségvetésből, és ezeknek mekkora a mértéke?

A város saját bevételei több forrásból származnak. Egyrészt vannak a fontosabb helyi adók, amiket évente kétszer fizetünk meg (iparűzési adó, idegenforgalmi adó, építményadó, magánszemélyek kommunális adója, gépjárműadó). Ebből a forrásból – optimista becslés szerint – közel 569 millió forinttal kevesebb realizálódik ebben az évben, mint a tervezett összeg. Másrészt vannak az önkormányzat működési bevételei (közterületfoglalás, behajtási engedélyek, parkolási bevétel, helyiségek, területek bérleti díja, iskolai étkeztetés), amelyekből további 136 millió forintos kieséssel számolunk. Harmadrészt van az önkormányzati ingatlanok eladásából tervezett bevétel, aminél csak a 2020. március 31-éig realizált összeggel számolunk, így itt a kiesés további 348 millió forint. Összességében – a jelen állás szerint – 1 milliárd 54 millió forint bevételkiesést kellene pótolni az eredeti előirányzatokhoz képest, ami riasztóan nagy szám a városunk költségvetésében, és ehhez hozzájönnek még a nem várt többletkiadások.

Melyek azok, amelyek állami döntés nyomán esnek ki, ezeknek mekkora mértéke?

A leginkább húsba vágó intézkedés eddig a gépjárműadó 100%-os elvonása volt, ami Szentendre esetében közel 119 millió forintot jelent, de a kormány is tisztában van azzal, hogy az általa elvont forrásokon túl az önkormányzatok bevételei jelentősen visszaesnek. Nem véletlen, hogy egyre több cikket lehet olvasni az önkormányzatok várható likviditási gondjairól. Sajnálatos, de tény, hogy a kormány eddig nemhogy nem segíti az önkormányzatokat a járvány elleni védekezésben, hanem nagy mértékben ró rájuk feladatokat, és von el tőlük pénzeket. A védekezéshez megtett intézkedések összes költségét nekünk kell kigazdálkodni a védőeszközök (maszkok, fertőtlenítők, tisztítószerek) beszerzésétől a 70 éven felüli polgártársainknak az egyszeri meleg étel biztosításán át a város biztonságos működtetéséig. A védekezésre és a rászorulók ellátásának többletkiadásaira elkülönítettünk egy 100 millió forintos válságkeretet is, amelyről csak reméljük, hogy az árvízi védekezéshez hasonlóan, tételes elszámolás után megtéríti a kormány.

Van-e (lehet-e) terv ezek pótlására, avagy mely területeken jelenthet ez a kiesés változtatást az eredeti tervhez képest?

Az eddig kalkulált megtakarításoknál elsődleges szempont volt az önkormányzati fenntartású cégeknél és intézményeknél dolgozók munkahelyének védelme, aminek köszönhetően eddig, a koronavírus járvány miatt kihirdetett vészhelyzetben egyetlen álláshely megszüntetésére sem került sor. Mindezeken túl az intézkedések központi eleme a kiadások visszafogása, a nem feltétlenül szükséges beszerzések, felújítások leállítása mellett egy 5%-os költségcsökkentést is érvényesítettünk. Ezt az intézkedést magunkon, a képviselői tiszteletdíjakon és a hivatal kiadásainak visszafogásán kezdtük el, de ki kellett terjesztenünk a már korábban említett 1 milliárdot meghaladó költségvetési hiány miatt az intézményeinkre is, óvodákra, bölcsődére, a Rendészeti Igazgatóságunkra és a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárra. Kezdeményeztük továbbá az önkormányzati tulajdonú cégek üzleti terveinek módosítását is, hiszen nagy részük nem működik jelenleg, így a tevékenységük kiesése miatt várható megtakarítás is (például Szentendrei Kulturális Központ nKft.). Összességében 590 millió forintos kiadáscsökkentést értünk el az eddig meghozott döntésekkel. Ezek az intézkedések azonban még nem elegendők a kiesett bevételek pótlására, ezért továbbiak meghozatalára van szükség, azzal pótolva a költségvetésben keletkezett lyukat.

Ha visszaáll a régi kerékvágás, az újratervezés során melyek azok a területek, amelyek prioritást fognak (mindennek ellenére) élvezni, és mi az, amiről le kell mondanunk?

Bár a járványügyi helyzet mindent felülírt, bízunk benne, hogy érdemben elkezdődik, megvalósul néhány eltervezett projekt. A már megnyert pályázati pénzek felhasználásán kívül egyértelműen az utak a fő prioritás. Szeretnénk, ha a 11-es főút modellezése, ha csökkentett keretből is, de elindulna, ha folytatódnának az út-, parkoló- és járdaberuházások tervezései, ha tovább gyarapítanák a várost az 1+1 programból megvalósuló beruházások. Az „utakon” kívül vannak olyan, a választási programunkban szereplő pontok, amelyek elindítását, ha kevesebből is, de el fogjuk kezdeni. Ilyen a közösségi tervezés városunkra jellemző módszerének kialakítása, és a városrészi költségvetés rendszerének felállítása.

Szolgálhat-e ez a helyzet bármilyen tanulságul a költségvetés jövőbeni tervezésére?

A koronavírus-járvány minden család életét gyökerestől változtatta meg. De nemcsak a rosszat szabad látnunk, hanem lehetőséget is egy másfajta életre. Bár a jelenlegi állapot megoldandó feladatokkal teli, és a meghozott intézkedések a mostani helyzet kezelését szolgálják, alapjaiban kell újra gondolnunk, hogy hogyan is lépjünk tovább. A város gazdálkodásának, működésének kialakításában – eltérően az eddigi szokástól – minden felelősen gondolkodó szentendrei véleményére számítunk. A jövőben megreformáljuk a költségvetés megalkotásának folyamatát, és kikérjük a szentendreiek véleményét, mert mindannyian egy csónakban evezünk.